● news.bsdnet.hu

Orbán Anita külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában a magyar–bajor politikai kapcsolatok újrakezdésének jeleként értékelte, hogy részt vehetett a CSU Bundestag-frakciójának a bajorországi Kloster Banzban tartott nyári tanácskozásán. Mint fogalmazott, legutóbb 2018-ban hívtak meg magyar képviselőt az eseményre, azóta pedig "nyolc éven át politikai nézeteltérések akadályozták", hogy a több évszázados kapcsolatban rejlő lehetőségeket kihasználják. A nyári tanácskozás után néhány nappal, július 30-án Markus Söder bajor miniszterelnök Budapesten tárgyalt Magyar Péterrel, majd közös sajtótájékoztatót tartottak. Söder ekkor arról beszélt, hogy véget ért a két fél kapcsolatát jellemző "kis jégkorszak", és bejelentették egy bajor–magyar kormánybizottság felállítását is. Magyar Péter szerint Bajorország a német tartományok közül Magyarország legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere. Az interjú egyik kérdése a Tisza-kormány intézményi átalakításainak tempójára vonatkozott. Az Amnesty International korábban "meglepő sietségnek" nevezte, hogy Sonnevend Pál egyetemi tanárt mindössze két nappal jelölése nyilvánosságra hozatala után választotta alkotmánybíróvá az Országgyűlés. A jogvédő szervezet szerint a kormány ezzel az Orbán-korszakból ismert módszert ismételte meg: a döntést egyetlen párt hozta meg szélesebb szakmai és politikai egyeztetés nélkül. Orbán Anita nem vitatta, hogy a változtatások rendkívül gyorsan követik egymást. "Tudom, hogy rohamtempóban haladunk" – mondta, hozzátéve, hogy szerinte egy legalább egy évtizeden át "államfoglalással" jellemezhető rendszert kell lebontaniuk. A külügyminiszter a jogállamiság építése érdekében tett lépésekként az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az Alkotmánybíróság autonómiájának helyreállítását hozta fel példaként. A terveik szerint a jövőben az alkotmánybírák maguk választhatnák meg a testület elnökét, és az intézmény a saját költségvetéséről is önállóbban dönthetne. Orbán Anita az Oroszországgal fenntartott viszonyt ismét pragmatikusnak nevezte. Pragmatikus kapcsolatra törekszünk Moszkvával – fogalmazott, amit azzal indokolt, hogy Magyarország olaj- és gázellátásának nagy része továbbra is Oroszországból érkezik, és a két országnak megállapodása van két új paksi atomerőművi blokk megépítéséről is. A külügyminiszter meghatározása szerint ez a kapcsolat két szuverén ország olyan viszonyát jelenti, amelyben egyik fél sem avatkozik be a másik belügyeibe, és kölcsönösen tiszteletben tartják egymás nemzeti érdekeit. Az orosz állami hírügynökség éppen ma gúnyolódott Magyar Péter miniszterelnök egy korábbi, Paks túlárazottságát felvető kijelentésén, hogy vajon most, az energiaválság idején is drágának tartja-e még a beruházást. A megfogalmazás nem új Orbán Anita kommunikációjában. Májusban a Válasz Online -nak szinte ugyanezt mondta: "Oroszország fontos régiós szereplő, amellyel pragmatikus viszonyra törekszünk." Akkor azt is hozzátette, hogy egy esetleges találkozónak Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel nem látja elvi akadályát. Orbán Anita tehát a kifejezéshez való ragaszkodással egy törékeny egyensúlyt próbál fenntartani: a korábbi kormánynál egyértelműbb kritikát fogalmaz meg Moszkvával szemben, de az energetikai kapcsolatok miatt nem szakítana Oroszországgal. Az interjú alapján egyelőre továbbra is a "pragmatikus kapcsolat" az a formula, amellyel ezt a nehezen összeegyeztethető két célt leírja. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Soós Lajos