● news.bsdnet.hu

Az iráni konfliktus gyors ütemben apasztja az amerikai rakéta és lőszerkészleteket, ezért a Pentagon egyre nagyobb szerepet szán az innovatív startupoknak a hadianyagok pótlásában. Június végén Pete Hegseth védelmi miniszter az ország több mint egy tucat vezető védelmi technológiai vállalatának képviselőivel találkozott, és sürgető üzenetet fogalmazott meg: a Pentagonnak szüksége van a segítségükre ahhoz, hogy gyors ütemben feltöltse az Egyesült Államok fegyverkészleteit. A találkozó jól szemlélteti az amerikai védelmi iparban zajló meghatározó fordulatot. Miközben az iráni háború óriási mennyiségű precíziós lőszert emészt fel, és kisebb mértékben támaszkodik szárazföldi csapatokra vagy drónhadviselésre, a Pentagon egyre inkább kockázati tőkéből finanszírozott startupokra bízza egyik legsürgetőbb feladatának megoldását: Amerika fegyverkészleteinek gyors újjáépítését. A megbeszélésen jelen volt a Pentagon teljes felső vezetése, köztük Steve Feinberg védelmi miniszterhelyettes, Emil Michael kutatásért és fejlesztésért felelős helyettes védelmi miniszter, valamint Michael Duffey, a Pentagon beszerzésekért felelős legmagasabb rangú tisztviselője. A találkozóra meghívták a vezető védelmi technológiai vállalatokat is, köztük a MI alapú repülőgép-szoftvereket fejlesztő Shield AI vállalatot, az autonóm fegyvereket fejlesztő Andurilt, a robotrepülőgép-rakétákkal foglalkozó CoAspire startupot, valamint az alacsony költségű lőszereket gyártó Casteliont. Sok szempontból ez az a pillanat, amelyre a Szilícium-völgy védelmi technológiai vállalkozói régóta vártak. Azt ígérik, hogy olcsóbban, gyorsabban és rugalmasabban tudják kielégíteni az amerikai hadsereg igényeit, mint a hagyományos, több milliárd dolláros védelmi vállalatok. Jelentősen eltérnek a régi szereplőktől, amelyek ugyan sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkeznek a nehézkes állami beszerzési folyamatok kezelésében, milliárdos tőkével képesek tömeges fegyvergyártásra és hatékony lobbitevékenységet folytatnak a törvényhozóknál, ugyanakkor lassabban reagálnak, különösen a legmodernebb technológiákat, köztük a mesterséges intelligenciát alkalmazó új fegyverrendszerek fejlesztésében. Az új fegyverek iránti sürgető igény komoly próbatételt jelent a Trump-kormányzat számára, amely jelentősen mélyítette kapcsolatait a Szilícium-völggyel, és a startupokkal való együttműködést a fegyverbeszerzési folyamat egyik központi elemévé tette. Iparági szakértők szerint a konfliktus megmutathatja, hogy az új szereplők képesek-e megbirkózni a nagyléptékű fegyvergyártás kihívásaival, a korszerűtlen szerződéskötési folyamatokkal és a kongresszusi döntéshozatal gyakori elakadásával. A találkozón Hegseth ezekre az akadályokra összpontosított, és minden vállalatvezetőtől megkérdezte, milyen tényezők akadályozzák őket a nagyobb mennyiségű fegyver előállításában. Többen a Pentagon lassú szerződéskötési folyamatait, valamint azt említették problémaként, hogy a startupok nehezen jutnak elegendő előzetes finanszírozáshoz a nagyszabású gyártás és a költséges kutatás-fejlesztés finanszírozásához. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy a védelmi ipar legújabb szereplői elég gyorsan képesek-e növelni gyártási kapacitásukat ahhoz, hogy megfeleljenek a Pentagon elvárásainak. „Egy dolog megépíteni egy prototípust, és egészen más dolog azt tömegesen gyártani” - mondta Jerry McGinn, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) igazgatója. „Képesek lesznek teljesíteni?” Joel Valdez, a Pentagon megbízott szóvivője azt mondta, hogy a védelmi minisztérium „átalakítja a harc, a beszerzés és a fegyvergyártás módját” annak érdekében, hogy „kritikus technológiákat gyorsan és nagy mennyiségben juttasson el a harcoló katonákhoz”. Hozzátette, hogy a tárca „kiaknázza az amerikai innovátorok kreativitását és lendületét, lebontja a bürokratikus akadályokat, és beszerzési rendszerét háborús működésre állítja át, hogy kézzelfogható megoldásokat biztosítson az egyesített haderő számára”. A második Trump-kormányzat idején a Pentagon egyre világosabban jelezte, hogy a Szilícium-völgy meghatározó szerepet játszik majd az olcsóbb, intelligensebb és kisebb méretű fegyverek kifejlesztésében, amelyek alapjaiban alakíthatják át az Egyesült Államok hadviselését. A védelmi minisztérium felső vezetésében egyre több korábbi Szilícium-völgyi vezető kap helyet, akik startup szemléletüket a Pentagonba is magukkal viszik a hadsereg átalakítása érdekében. Hegseth novemberben, a washingtoni National War College rendezvényén ismertette elképzelését a Pentagon beszerzési rendszerének átalakításáról, amelyet az amerikai iparral együttműködve kíván megvalósítani annak érdekében, hogy a rendszer háborús körülmények között is hatékonyan működhessen. „Az amerikai ipar és annak innovatív szellemisége arra vár, hogy végre szabad utat kapjon legösszetettebb és legveszélyesebb hadviselési problémáink megoldására” - mondta. „El kell hárítanunk a saját magunk által emelt akadályokat, félre kell állnunk az önök útjából, és valódi partnerséget kell kialakítanunk önökkel ahelyett, hogy túlzott előírásokkal lassítanánk természetes fejlődésüket.” A CSIS júliusi jelentése szerint 2024 óta hozzávetőleg 10 000 új védelmi technológiai vállalat jelent meg a piacon. A hagyományos védelmi vállalatokon kívüli szereplők a 2025-ös pénzügyi évben több mint 120 milliárd dollár értékű szerződéses kötelezettségvállalást nyertek el. A Pentagon egyik legsürgetőbb problémája azonban továbbra is a lőszerutánpótlás. Az iráni háború jelentősen lecsökkentette az amerikai készleteket. A CSIS hétfői becslése szerint a Patriot elfogórakéták készlete a háború előtti 2200 darabról kevesebb mint 827-re csökkent, míg a THAAD rakétáké 452-ről 278 alá esett. A CSIS májusi elemzése szerint három vagy akár több évre is szükség lehet ahhoz, hogy a THAAD és Patriot rakétavédelmi rendszerek készletei visszaálljanak a háború előtti szintre. Ez növeli annak kockázatát, hogy amerikai katonák veszíthetik életüket, illetve külföldön állomásozó katonai eszközök sérülhetnek meg a meggyengült védelem miatt. Az elemzés szerint a precíziós csapásmérő és levegő-föld rakéták pótlása néhány hónaptól akár egy évig is eltarthat. A védelmi minisztérium ezt a hiányt olyan technológiai vállalatok bevonásával kívánja mérsékelni, amelyek alacsony költségű lőszereket gyártanak. A Pentagon 2027-es költségvetési terve szerint az összes lőszer közel fele ilyen eszköz lesz, és ez az arány a 2031-es pénzügyi évre 70 százalékra emelkedhet a CSIS elemzése szerint. Ez a szemlélet már a jelenlegi megállapodásokban is megjelenik. Májusban a Pentagon többéves szerződéseket jelentett be olyan védelmi technológiai vállalatokkal, mint az Anduril, a Castelion, a CoAspire, a Leidos és a Zone 5, hogy „agresszív ütemben bővítse” az amerikai hadsereg csapásmérő képességeit és robotrepülőgépeket vásároljon tőlük. A bejelentés szerint a cél az, hogy 2027-től kezdődően három év alatt 10 000 olcsó rakétát szerezzenek be. A védelmi minisztérium azt is közölte, hogy szerződést köt a Castelionnal évente legalább 500 darab Blackbeard nevű hiperszonikus rakéta megvásárlására, és amennyiben a technológia sikeresen teljesíti a szükséges minősítési vizsgálatokat, öt év alatt akár 12 000 darabot is beszerezhet. A CSIS szakértője, Jerry McGinn szerint ez a kereslet rávilágít majd a fegyvergyártás valós kihívásaira. A startupok már bebizonyították, hogy képesek kifejleszteni ezeket a technológiákat, most azonban azt kell igazolniuk, hogy termékeik megfelelnek a Pentagon követelményeinek, miközben a védelmi költségvetésről döntő kongresszus kiszámíthatatlanságával is meg kell küzdeniük. Doug Denneny, a robotrepülőgép-rakétákat fejlesztő CoAspire alapítója és vezérigazgatója szerint a startupok előtt a technológiai fejlesztéseken túlmutató kihívások is állnak. „Pontosan ezt az üzenetet kapjuk a Hadügyminisztériumtól” - mondta, a Trump-kormányzat által előnyben részesített elnevezést használva a védelmi minisztériumra. „Nagyszerű, hogy ilyen kiváló technológiájuk van. Értjük. Hiszünk benne. Bemutatták. Bizonyították a képességeiket. Most azonban kézben kell tartaniuk az ellátási láncukat, és nagy volumenben kell gyártaniuk. Ellenkező esetben nem éri meg befektetni Önökbe. Ennek fontosságát a Pentagon felső vezetése személyesen is hangsúlyozta számomra” - tette hozzá. Denneny szerint a fegyvergyártás gyors bővítése túlterhelheti azokat az alvállalkozókat is, amelyek a kulcsfontosságú alkatrészeket szállítják, ami szűk keresztmetszeteket okozhat az egész védelmi beszállítói láncban. Bryon Hargis, a Castelion társalapítója és vezérigazgatója szerint a Pentagon startupokra épülő stratégiája óriási nyomást helyez ezekre a vállalatokra. Cégének Blackbeard hiperszonikus rakétája darabonként körülbelül 500 000 dollárba kerülhet, ami jóval olcsóbb a hasonló fegyverek nagyjából 5 millió dolláros árához képest, ugyanakkor továbbra is a katonai igényeknek megfelelő tömegtermelés jelenti a legnagyobb kihívást. „Érzem annak a súlyát, hogy még mennyi mindent kell megvalósítanunk és felépítenünk” - mondta, hozzátéve, hogy a szállítási ígéretek teljesítése „az elkövetkező években rendkívüli nehézségekkel jár majd”. Hozzátette, hogy ez az együttműködés „megtiszteltetés, ugyanakkor óriási felelősség is. Úgy érzem, teljesítenünk kell.”