● news.bsdnet.hu

A rakéta a 2025 januárjában indított küldetés után maradt az űrben, most pedig előreláthatóan augusztus 5-én éri el a Holdat. Az ütközés az Einstein-kráter közelében történhet, a Hold nyugati peremén. A szakemberek arra számítanak, hogy a becsapódás hatalmas mennyiségű holdport lökhet a magasba, de egyelőre senki sem tudja biztosan, milyen látványos lesz a jelenség. A legnagyobb kérdés az, hogy a porfelhő elég magasra emelkedik-e ahhoz, hogy földi távcsövekkel is megfigyelhető legyen. Egyes modellek szerint igen, más számítások viszont jóval visszafogottabb eredményt jósolnak. A kutatókat nem is annyira a villanás érdekli, hanem az, hogyan viselkedik majd a kilökődő anyag a Hold gyenge gravitációjában. Az esemény azért is különleges, mert egy üreges, ember alkotta szerkezet csapódik be, amely egészen másképp viselkedhet, mint egy természetes meteorit. Ha sikerül megfigyelni a porfelhőt, az segíthet pontosítani a holdi becsapódásokat leíró modelleket, amelyekre a jövő holdmissziói során is szükség lesz. A NASA Lunar Reconnaissance Orbiter szondája a becsapódás előtt és után is lefényképezi a területet, így a kutatók részletesen összehasonlíthatják a felszín változásait. A megfigyelésekből az is kiderülhet, milyen messzire szóródik szét a törmelék, ami fontos szempont a jövőbeli holdi leszállóhelyek biztonsága miatt. A kutatók szerint ez ritka lehetőség arra, hogy valós időben tanulmányozzanak egy előre ismert holdi becsapódást. Éppen ezért a professzionális obszervatóriumok mellett amatőr csillagászokat is arra biztatnak, hogy próbálják megfigyelni az eseményt. Bár a becsapódás véletlenül következik be, tudományos szempontból értékes adatokat szolgáltathat a Hold felszínéről és a becsapódások dinamikájáról. Az esemény arra is emlékeztet, hogy az egyre növekvő űrforgalommal párhuzamosan a világűrben hagyott eszközök sorsa is egyre fontosabb kérdéssé válik. (Forrás: ProjectPluto , Space )