● news.bsdnet.hu

A versenyhatóság megismételt eljárásban 48 millió forintos bírságot szabott ki az áruházláncra, mert álláspontja szerint megtévesztő módon kommunikálta, hogy „a Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc”. A cég ezúttal elismerte a jogsértést, együttműködött a hatósággal, és vállalta, hogy a jövőben körültekintőbben fogalmaz az áraival kapcsolatos reklámokban. Az ügy még 2023-ban indult, amikor a GVH vizsgálni kezdte a Lidl reklámkampányát. A hatóság szerint a szlogen azt az üzenetet közvetítette a vásárlók felé, hogy az üzletlánc termékei objektíven a legolcsóbbak a versenytársakéhoz képest, ráadásul ezt egy független kutatás is alátámasztja. A GVH úgy ítélte meg, hogy ezt az állítást a vállalat nem tudta megfelelően igazolni. A versenyhivatal már 2024-ben is elmarasztalta a Lidlt, akkor 90 millió forintos bírságot szabott ki. Az áruházlánc azonban bírósághoz fordult, a Kúria pedig új eljárás lefolytatására kötelezte a GVH-t. A most lezárult megismételt vizsgálat során a hatóság részben módosította korábbi megállapításait: például a Facebookon megjelent kommunikációt már nem minősítette jogsértőnek, mert ott a reklám kellően részletes magyarázatot tartalmazott. A legtöbb más reklámfelület – köztük a televíziós hirdetések, óriásplakátok , szórólapok és sajtóhirdetések – esetében azonban továbbra is megtévesztőnek ítélte a piacelsőségi állítást. A kisebb összegű bírság hátterében több tényező is áll. A GVH figyelembe vette, hogy a jogsértést a korábbinál szűkebb körben állapította meg, emellett a Lidl együttműködött a hatósággal, elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslati lehetőségről, valamint vállalta, hogy a jövőben csak megfelelően alátámasztott piacelsőségi állításokat használ reklámjaiban. A GVH szerint az ügy fontos üzenetet hordoz minden vállalkozás számára. Ha egy cég azt állítja magáról, hogy valamiben piacvezető vagy a legjobb – legyen szó árakról, minőségről vagy szolgáltatásról –, azt objektív és ellenőrizhető adatokkal kell tudnia alátámasztani. Ellenkező esetben a fogyasztók megtévesztésének minősülhet a kommunikáció. A Lidl ügye jól mutatja, hogy a reklámszlogenek megfogalmazása nem pusztán marketingkérdés. Egy rövid, figyelemfelkeltő állítás is komoly jogi következményekkel járhat, ha a hatóság szerint nem támasztják alá megfelelő bizonyítékok. A mostani döntéssel ugyan lezárult a megismételt eljárás, de az eset hosszú időre emlékeztető maradhat a kereskedelmi szereplők számára. via Telex