● news.bsdnet.hu

Előző hétvégén a Vidékfejlesztési Minisztérium kiadott egy közleményt, amelyben azt írta: "Szükségessé vált az ország minden településén (legalább) az I. fokú vízkorlátozás, amelyet a jelenlegi hidrometeorológiai előrejelzések, a víziközmű-rendszerek aktuális üzemeltetési körülményei, valamint az ellátásbiztonság hosszú távon történő fenntartásának érdeke indokol." A legtöbb embernek ez nem sokat mond, az önkormányzatoknál azonban rögtön nagy riadalmat váltott ki a szöveg. "Gyorsan megnéztem, hogy ez azt jelentené, hogy le kell állítanunk a közparkok és a kertek öntözését, legalábbis ivóvízből" – mondta a Budapesti Közművek Főkert Divíziójának igazgatója, Dezsényi Péter egy fővárosi háttérbeszélgetésen. Ez a jelenlegi időjárási viszonyok mellett rövid időn belül azt vonta volna maga után, hogy rengeteg növény száradt volna ki. Dezsényi elárulta, hogy a közlemény megjelenését követően elkezdett megállás nélkül csörögni a telefonja, ahogy a vidéki és budapesti városvezetők egyaránt próbálták kitalálni, hogy most mi a teendő, és a 11. és 13. kerületi önkormányzatoknál el is kezdték leállítani a locsolást. A főváros gyorsan összetrombitálta hát a hivatali alkalmazottakat, hogy pár napon belül kiderítsék: az elsőfokú vízkorlátozás elrendelése nem is kormányzati, hanem önkormányzati hatáskör. Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor emellett kiemelte: Budapest területén belül az, hogyha korlátozzuk az öntözést egy ilyen aszályos időszakban, amikor gyakorlatilag egy évi csapadék hiányzik a talajból, az maga lenne az öngyilkosság. A zöldfelületek ugyanis jelenleg már másabb szerepet látnak el a városokban, mint 1995-ben, amikor az elsőfokú vízkorlátozásról szóló törvény megszületett. Dezsényi szerint akkor még egy évben nagyjából 10 nap volt, amikor 35 fok felé ment a hőmérséklet. Ez nyilvánvalóan megváltozott, így a parkoknak elengedhetetlen funkciója lett a városok hűtése, valamint a menedék biztosítása extrém meleg esetén. A hűtési, valamint párologtatási, csapadékmenedzsment "szolgáltatásoknak" gyakorlatilag a háromnegyedét a fák adják. Csakhogy miközben a hőség miatt nekünk jobban szükségünk lett a fákra, nekik nagyobb szükségük lett a vízre. "Ma már olyan a klíma Magyarországon, hogy minden egyes fát, amit elültetünk, azt 5 évig öntözni kell. Ezt május elején kezdjük és szeptember végéig hetente egyszer minden facsemetének adunk minimum 50 liter vizet" – fejtegette Dezsényi. Csak a főváros zöldfelületeket üzemeltető cégének, a Főkertnek több mint 9 ezer fiatal fája van, ha ezeket 3-4 hétig nem öntöznék, akkor a nagy részét elveszítenék. Ez pedig a környezeti veszteségen felül komoly pénzügyi károkat is jelentene: mivel a számításaik szerint egy fa nevelésének költsége az első 5 évben kicsit több mint egy millió forintra rúg, ezért "néhány hét alatt akár több milliárdos veszteséget" is hozhatott volna egy teljes locsolási tilalom. Ráadásul ez csak a fővárosi önkormányzatot érő kár lett volna, a kerületek és a vidéki önkormányzatok ebben nincsenek benne. A minisztérium a problémákat érzékelve korrigált is. A 24.hu-nak már azt közölték: "a közműves vízszolgáltatás korlátozásáról minden településnek magának kell döntenie. Ezért országosan nem lépett életbe I. fokú vízkorlátozás." Emellett azt állították, hogy a takarékosság elrendelését a vidék- és településfejlesztésért felelős tárca csak javaslatként fogalmazta meg a napokban az önkormányzatok felé, és bocsánatot is kértek, kifejtve, hogy "a kormanyhivatalok.hu korábbi híradása félreértésre adhatott okot, ami miatt elnézést kérünk." A közleményt törölték is, és a gyors reakció nyomán végül nem tudni arról, hogy károk keletkeztek volna a zöldfelületekben. A vízzel való fokozott takarékoskodásra való felszólítás persze amiatt érthető, hogy tényleg vannak vízellátási problémák az ország különböző pontjain, Szentendre egy részén például az előző héten egy ideig egyáltalán nem volt vezetékes ivóvíz. A spórolás ezért indokolt, és a főváros szombaton le is kapcsolta a szökőkútjait, amik ugyan zárt rendszerben működnek, de ilyen melegben (a párologtatás miatt) napi 70 köbméterre rúg a vízveszteségük. Eközben 14 agglomerációs település a már sokat emlegetett elsőfokú vízkorlátozást is elrendelte. Budapest esetében azonban nem kell attól tartani, hogy problémák lennének az ellátással – fejtegette Dezsényi. Ha ugyanis a Duna annyira ki lenne száradva, hogy már száraz lábbal át lehetne sétálni a medrén, még akkor sem lenne gond. Ennek oka, hogy "a Dunán kívül van nekünk egy párhuzamos Dunánk, ez a Duna medre alatt kezdődik, és 60 méter vastagságú kavicsteraszt tartalmaz." Tehát az előbbi "apokaliptikus" forgatókönyv esetén is még 60 méteres vízoszlop folydogálna a folyó kavicsteraszain. Később egy kérdésre válaszolva kifejtették, hogy ugyan van egy társadalmi stigma az ivóvízből locsolás körül, ennek azonban nincs valódi alternatívája. Mik ugyanis a lehetőségek? Fúrt kutas öntözés, vagy talajvízből vagy rétegvízből, illetve a Duna vize – sorolta Bardóczi. Az első két esetben csak annyi változna, hogy "nem a holnap, hanem a holnapután" vizét használnánk, a harmadik esetben pedig az történne, hogy nagyon drágán kiépítenénk egy párhuzamos hálózatot, miközben az már rendelkezésre áll ivóvízhálózat formájában. Tehát itt van egy óriási félreértés abban, hogy ebben lehet alternatív forrásokat használni és azok környezetbarátabbak – vélekedett. A fentiek ellenére a főváros is úgy gondolja, hogy szükség van vészhelyzeti forgatókönyvekre, amelyek az extrém száraz időszakokra vízkorlátozást írnak elő. A 95-ös, más környezetben született törvény azonban mindenképp felülvizsgálatra szorul, hiszen "az öntözés teljes leállítása egyes területeken a tűzveszélyesség kockázatát növeli". A Főkert éppen ezért átnézte a kezelésében álló zöldfelületeket, és prioritási sorrendet állított fel az öntözésben parkok és növények szerint is. Ennek értelmében 16 "zöld menedéket" és 17 kisebb, stratégiailag fontos, forgalmas helyszínt emelnek ki – köztük például a Margitszigetet, Városligetet, a Szent Gellért tér zöld részeit. Emellett a fiatal fákat, illetve a frissen telepített cserjéket, évelő- és rózsaágyasokat priorizálják például a gyeppel szemben. A rangsor azt jelenti, hogy a különböző fokú vízkorlátozások esetében a sorrendnek megfelelően csökkentik vagy hagyják el a szóban forgó területek és növények öntözését. A mostani eset tehát végül nem okozott látható károkat, arra azonban ráirányította a figyelmet, hogy a vízhiányos jövőre nem lehet egy harminc éve változatlan, minden öntözést egyformán kezelő szabályozással felkészülni. Valahogyan azonban muszáj: az idei nyár megmutatta, hogy a klímaváltozás már nemcsak kopogtat, hanem ránk törte az ajtót, és egyre többször hozza magával az extrém szárazságot is. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter, mint előterjesztő felszólal a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. július 28-án. Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bruzák Noémi