● news.bsdnet.hu

Évekkel ezelőtti jóslatai váltak valóra, mondja, most pedig újabb súlyos veszélyekre figyelmeztetett Mártha Imre. Az MVM egykori vezérigazgatója Rónai Egon vendégeként beszélt a Paksi Atomerőmű drámai helyzetéről, a Duna alacsony vízállása miatti vészforgatókönyvekről, valamint a Paks II. körüli súlyos szakmai és engedélyezési hiányosságokról. Pataki Gréta Newsroom újságíró Ezeket látta már? A beszélgetésben Mártha Imre felidézte a Süli János volt atomenergia-felelős miniszternek írt 2018-as levelét. A műsorban úgy fogalmazott: ebben már nyolc évvel ezelőtt leírta, hogy a Duna folyóvíz adta hűtési lehetőségei végletesen ki vannak használva , és a klímaváltozás miatt nem lesz elegendő víz az erőmű biztonságos és teljes kapacitású hűtéséhez. Az MVM korábbi vezetője rámutatott, hogy a jelenlegi helyzet még a korábbi jóslatainál is sokkal súlyosabb. Paks I. jelenleg a négy reaktorából és nyolc turbinájából mindössze egyet-egyet tud működtetni a kritikus vízszint miatt. „Ez olyan, mintha egy Forma–1-es autóval a budapesti belvárosban döcögnénk, megállással és indulással, óránként 5 kilométeres sebességgel. Nem erre van tervezve” – fogalmazott Mártha az ATV Egyenes beszéd című műsorában , hozzátéve, hogy a helyszínen dolgozó műszaki szakemberek és blokkvezérlő mérnökök bravúrja , hogy az erőmű még egyáltalán működik. Súlyos problémának nevezte ugyanakkor, hogy szerinte az atomerőmű „politikai kinevezettek” kezében van . Úgy véli, a jelenlegi vezetés és a felügyelőbizottság élén ülő fideszes politikusok „annyit értenek a nukleáris energiához, mint ló a mozijegyhez”, a tényleges operatív terhet a kétezer fős szakszemélyzet cipeli a vállán. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha a Duna vízszintje miatt az utolsó működő blokk is leállna, az erőművet rendkívül nehéz lenne újraindítani . Egy esetleges teljes leállás esetén az atomerőmű újraindítása rendkívül bonyolulttá válna, mivel a hideg állapotból történő beindításhoz szükséges szovjet kazánparkot már évtizedekkel ezelőtt lebontották. Ráadásul ilyenkor az erőmű 2000 megawattos termelőből azonnal az ország egyik legnagyobb fogyasztójává válna a folyamatos hűtést és keringetést biztosító, 50–70 megawattos önfogyasztása miatt. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a reaktorok megszakítás nélküli le- és felszabályozása, valamint az újraindítások sorozata drasztikusan lerövidíti a berendezések élettartamát – jelentette ki. Mártha Imre szerint a Paks II. projekt jelenlegi formájában megvalósíthatatlan. Mivel a Dunába már egyetlen megawattnyi plusz hőteljesítményt sem lehet engedni a környezetvédelmi és műszaki korlátok miatt, az új blokkokhoz mindenképpen hűtőtornyokat kellene építeni (a jól ismert Heller–Forgó-féle technológiával). Ez viszont az egész projekt újratervezését, az engedélyezési eljárások elölről kezdését jelentené, ami a kalkulált 12 milliárd eurós költséget is az egekbe emelné . Emellett a projektnek jelenleg sincs érvényes európai uniós jóváhagyása a tiltott állami támogatásokra vonatkozóan, amit ismét át kellene verni a brüsszeli bürokrácián. A volt MVM-vezér szerint Paks I. üzemidő-hosszabbítását minden rendelkezésre álló energiával tolna kell előre – az amerikai példák mutatják, hogy akár 80 éves korig is biztonságosan működtethetők a reaktorok. Emellett a klímaválság okozta vízhiányra reagálva megemlítette a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen vizsgált projektjüket is , amely egy 120 kilométeres távvezetéken juttatná el a paksiról kárba vesző hőt Budapest és a környező városok (Érd, Százhalombatta, Dunaújváros) távfűtési rendszerébe. Végezetül kiemelte, hogy a szélerőművek korábbi betiltása és gáncsolása óriási hiba volt , ugyanis a szélenergia tökéletesen kiegészíthetné a meglévő hazai napelemparkot azokban az időszakokban, amikor nem süt a nap, enyhítve az ország energiafüggőségét. Mártha Imre