Csődbe ment egy újabb magyarországi óriásgyár: nem az áll a háttérben, amire mindenki gondolt – levelet írt a polgármester, „vegyék át a kirúgott dolgozókat!"

Györfi Mihály, Szolnok Megyei Jogú Város polgármestere levélben kérte a városban működő vállalkozások vezetőit. hogy az utcára került munkavállalók újbóli foglalkoztatását segítsék. Így fogalmazott: „ezúton fordulok Önökhöz egy olyan ügyben, amely túlmutat a gazdasági kérdéseken: városunk közösségének összetartásáról, a családok biztonságáról és a társadalmi felelősségvállalásról szól". 400 ember került utcára váratlanul, ami jelentős tömeg egy Szolnok méretű városban. A Világgazdaság korábban megírta , hogy az Accell Hunland bezárásával a hazai kerékpáripar egyik meghatározó gyártóbázisa szűnik meg. A vállalat felszámolása több száz munkahelyet érint, miközben a döntés hátterében a nemzetközi Accell-csoport pénzügyi nehézségei állnak, nem pedig a tószegi üzem működése. A helyi forrás szerint a döntés mindenkit váratlanul ért, maga az igazgató is ma tudta meg, hogy a gyárat bezárják. Pedig voltak előjelek. A vállalat évek óta nehézségekkel küzdött, az év elején röppent fel a hír, hogy vállalat csődközeli helyzetbe került. 400 ember került utcára. Ráadásul az Accell volt a település legnagyobb HIPA-befizetője, így a bevételkiesés destabilizálhatja az önkormányzat költségvetését is. Györfi Mihályúgy fogalmazott a nyílt levélben: „A Tószegen működő Accell Hunland kerékpárgyár bezárása következtében több száz munkavállaló veszítette el a megélhetését. Az elmúlt években Szolnokon nem történt ilyen mértékű, egyszerre ennyi embert érintő leépítés. Ennek következtében több száz család került rendkívül nehéz, sok esetben kilátástalan helyzetbe. A munkahely elvesztése nem csupán az érintettek mindennapi megélhetését veszélyezteti, hanem gyermekeik jövőjét, családjaik biztonságát és életük kiszámíthatóságát is". Jelezte, hogy az előzetes információk szerint a gyár bezárására nem a tószegi üzem működésével kapcsolatos problémák miatt került sor, hanem a vállalatcsoport külföldi érdekeltségeinek kedvezőtlen gazdasági helyzete következtében meghozott cégcsoportszintű döntés eredményeként. Egyúttal arra kérte Szolnok meghatározó gazdasági szereplőit, hogy lehetőségeikhez mérten nyújtsanak segítséget. Amennyiben vállalkozásuk jelenlegi gazdasági helyzete lehetővé teszi, kérem, fontolják meg a gyárból elbocsátott munkavállalók foglalkoztatását. Egy ember is sokat számít, írta Györfi Mihály, és reméli, a város összefogása megsegíti a most bajba jutott embereket. A hivatal vállalta azt, hogy koordinálja a munkavállalók és a munkáltatók mielőbbi kapcsolatfelvételét. Korábbi elemzésünkben már megírtuk, erős forint, a továbbra is gyenge európai növekedés, valamint a Magyar Péter hibás gazdaságpolitikai lépései olyan kedvezőtlen gazdasági környezetet alakíthatnak ki, amelyben a gyárbezárások és a tömeges leépítések sem lesznek ritkák. A hazai fizetőeszköz látványos erősödése különösen a Tisza választási győzelme óta tart. A befektetők pozitívan értékelték Magyar Péter gazdaságpolitikai ígéreteit: a 2030-ra tervezett euróbevezetés feltételeinek megteremtése, a különadók fokozatos kivezetése vagy az Európai Unióval való viszony rendezése egyaránt megjelent a forint árfolyamában, ami idén már közel 9 százalékkal, 360 alá erősödött az euróval szemben. Első látásra az erős forint örömteli fejleménynek tűnhet, hiszen az importtermékek olcsóbbá válnak, mérséklődik az infláció, így kisebb nyomás nehezedik a jegybankra, amely épp emiatt képes kamatot csökkenteni, az év eleje óta már két ízben. Csakhogy egy olyan gazdaságban, amelynek teljesítménye döntően az exporttól függ, a forint erősödése belemar az exportáló vállalatok jövedelmezőségébe, ez pedig hosszabb távon bezárásokhoz is vezethet.