● news.bsdnet.hu

A tengerparti élet sokak számára az egészségesebb életmód szinonimája, egy friss kutatás szerint azonban korántsem ilyen egyszerű a helyzet. Egy Angliában és Walesben végzett tanulmány szerint: azok a felnőttek, akik part menti közösségekben élnek, nagyobb valószínűséggel szenvednek krónikus egészségi problémával. Nagy Vivien Ezeket látta már? A BMJ Public Health folyóiratban megjelent kutatás közel 28 400 embert követett nyomon születésüktől egészen a középkorukig. A serdülőkor és a felnőttkor között nem volt számottevő különbség, krónikus betegséget érintő megbetegedések kialakulása terén. A különbség a felnőttek körében azonban megmutatkozott, különösen azoknál, akik a part menti közösségekben maradtak, miközben az egészségesebb vagy jobb anyagi helyzetű lakosok máshová költöztek – írta a SciTechDaily . A tanulmány vezető szerzője, Stephen Jivraj professzor, az UCL Epidemiology & Health Care munkatársa. A kutatócsoport az 1958-as Nemzeti Gyermekfejlődési Vizsgálat (NCDS) 13 691 résztvevőjét, valamint az 1970-es Brit Kohortvizsgálat (BCS) 14 683 résztvevőjét elemezte. A résztvevőket akkor tekintették hosszú távú betegségben szenvedőnek, ha 55 éves korukra (NCDS), illetve 46 éves korukra (BCS) legkevesebb két krónikus betegséget diagnosztizáltak náluk. A betegségek között szerepelt az asztma, a cukorbetegség, a hátfájás, a rák, a hallásproblémák, a magas vérnyomás, a szembetegségek, a szívproblémák és a depresszió. Az 1958-ban született résztvevők közül azoknál, akik a part menti közösségben maradtak, vagy középkorukra oda költöztek, legalább 20 százalékkal nagyobb volt a krónikus betegségek kialakulása , mint azoknál, akik 16 és 42 éves koruk között elhagyták a partvidéket. Miután a kutatók figyelembe vették a lakókörnyezet hátrányos helyzetét, rájöttek, hogy a helyi gazdasági és társadalmi körülmények jelentősen hozzájárultak az egészségügyi különbségekhez. Úgy tűnik ugyanis, hogy a migráció átalakította a partmenti közösségek népességét. A leghátrányosabb helyzetű partmenti környékeken a felnőtt emberek háromszor nagyobb valószínűséggel maradtak a partvidéken középkorukig, mint azok, akik a legkevésbé hátrányos helyzetű partmenti környékekről származtak. Ezek a tendenciák együttesen oda vezethetnek, hogy a nehézségekkel küzdő partvidéki térségekben egyre nagyobb arányban élnek olyan lakosok, akik már eleve egészségi és gazdasági hátrányokkal küzdenek. A partvidékhez való közelség jó hatással lehet az egészségre, például a kisebb szennyezettség és a gyönyörű, festői környezetben tett séták révén csökkenhet a stressz. Ugyanakkor a hagyományos iparágak – például az idegenforgalom és a halászat – hanyatlása, valamint a lakosok számára rendelkezésre álló korlátozott foglalkoztatási lehetőségek együttesen az egészségügyi egyenlőtlenségek koncentrációjához vezettek. A part ugyan tisztább levegőt, a természethez való hozzáférést és a testmozgásra alkalmas lehetőségeket kínál , ezeket az előnyöket elnyomhatja a szegénység, a gyenge közlekedési hálózat, a korlátozott foglalkoztatási lehetőségek és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehézségei. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a part menti közösségek nem mind egyformák. Egy egykori ipari kikötő, egy halászváros és egy jómódú üdülőhely nagyon eltérő körülményekkel rendelkezik. A tanulmány földrajzi meghatározása nem tudta teljes mértékben lefedni ezeket a különbségeket, és nem mérte azt sem, hogy egyes személyek mennyi ideig éltek a part közelében. A két csoportot emellett különböző életkorokban vizsgálták, ami megnehezítette a közvetlen összehasonlítást. A kutatók összehangolt beruházásokat szorgalmaznak a közegészségügy, az egészségügyi ellátás, a közlekedés, az oktatás és a foglalkoztatás területén a hátrányos helyzetű part menti régiókban. tenger