● news.bsdnet.hu

Ahogy telnek az évek, másként tekintünk a terveinkre és az előttünk álló feladatokra. Ami fiatalabb korban természetes életcélnak tűnik, később háttérbe szorulhat, miközben a személyes, családi vagy anyagi körülmények új szempontokat helyeznek előtérbe. Ezt a gondolatot foglalja össze a mondás: „Ne építs házat 50 évesen, ne ültess fát 60 évesen, és ne varrj ruhát 70 évesen.” Fontos azonban, hogy ezt ne szó szerinti szabályként értelmezzük. Inkább arra ösztönöz, hogy időnként megálljunk, és átgondoljuk, mely célok illenek leginkább az életünk adott szakaszához, illetve mennyi időt, energiát és anyagi ráfordítást érdemes egy-egy nagy vállalkozásba fektetni. Ők vajon figyeltek a mondásra? (Forrás: Getty Images) Három egyszerű kép, amely az idő múlásáról szól A mondás első része a házépítésre utal. Egy saját otthon felépítése komoly anyagi áldozattal, hosszú tervezéssel és akár több évig tartó munkával jár. A mondanivaló nem az, hogy bizonyos életkor felett ezt már ne lenne szabad megtenni, hanem hogy érdemes mérlegelni: valóban ez szolgálja-e leginkább a jelenlegi céljainkat, és megéri-e a befektetett energiát. Ebben az értelmezésben az életkor nem korlát, hanem csupán egy olyan szempont, amely segíthet felelősebben meghozni a hosszú távú döntéseket. A második kép, a faültetés, még inkább szimbolikus jelentésű. Egy fa csak hosszú idő alatt nő meg és hozza meg a gyümölcsét, ezért arra emlékeztet, hogy vannak olyan tervek, amelyek eredménye csak évekkel vagy akár évtizedekkel később válik láthatóvá. Ugyanakkor ennek a képnek van egy másik olvasata is. A faültetés az örökség szimbóluma is lehet: olyan cselekedet, amelynek hasznát talán már nem mi, hanem a következő generációk élvezik. Az időnket arra fordítsuk, ami igazán számít A mondás utolsó része, amely szerint 70 évesen már ne varrjunk ruhát, szintén jelképes. A varrás itt az aprólékos, sok időt és figyelmet igénylő feladatokat szimbolizálja. Az üzenet inkább az, hogy életünk későbbi szakaszában érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a testi-lelki jóllétre, a szeretteinkkel töltött időre és azokra az élményekre, amelyek valódi örömet adnak. A mondás lényege tehát nem az életkorhoz kötött tiltás, hanem az, hogy minden életszakasz másfajta prioritásokat kíván. Ahogy változnak a körülményeink, úgy változik az is, hogy mire érdemes időt, energiát és erőforrásokat fordítanunk. Egy cél értékét ugyanis nemcsak maga a cél, hanem az is meghatározza, hogy életünk mely pontján döntünk a megvalósítása mellett. via