● news.bsdnet.hu

– Szél Bernadett hangsúlyozza, hogy a mostani rendkívüli hőség és vízhiány nem egyetlen kormányzati ciklus következménye, hanem hosszú évek elmulasztott döntéseinek eredménye. Mint írja: „A Fidesz tizenhat éven át nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”, ezért szerinte miközben a jelenlegi kabinet feladata a válság kezelése, a korábbi kormánynak is felelősséget kell vállalnia azért, hogy az ország nem készült fel időben a klímaváltozás várható hatásaira. „Nem utólag lettem okos” – írja Szél Bernadett, aki szerint parlamenti felszólalások, törvényjavaslatok, költségvetési módosító indítványok és bírósági ítéletek is bizonyítják, hogy már évekkel ezelőtt figyelmeztette a kormányt a várható kockázatokra. De a Fidesz rendre lesöpörte a javaslatait. „Amikor ők voltak kormányon, amikor pénz, paripa, fegyver mind rendelkezésre állt volna, hogy ne teljesen egy szál gatyában (már elnézést) várja hazánk a klímakatasztrófát. Ahogy most nem azoknak kell kezelniük, akik hagyták, hagyták, hogy mindez beüssön, én sem kormányon oldom meg ezt a kérdést, de az intézményi emlékezet ott van minden porcikámban: annak a 16 évnek a gyászos története, amikor OV mindenben válságot látott – migráns, Soros, gender, LMBTQ, mindennel gond volt –, csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a fideszes politikusok azt állítják, hogy a jelenlegi kormánynak fel kellett volna készülnie az extrém időjárásra. De nem július első felében, hanem már „2010-ben lehetett látni, hogy baj lesz”, a Fidesznek pedig tizenhat éve és jelentős uniós forrásai voltak arra, hogy megerősítse az ország ellenállóképességét. A volt képviselő részletesen felidézi azokat az ügyeket, amelyekben szerinte a szakmai figyelmeztetések ellenére sem történt érdemi előrelépés. Emlékeztet arra, hogy már 2014-ben a paksi bővítés kapcsán a Duna alacsony vízállásának és felmelegedésének kockázataira hívta fel a figyelmet. Azt kérdezte a kormánytól, mi történik akkor, ha a klímaváltozás miatt nem lesz elegendő és kellően hideg hűtővíz egyszerre Paks I. és a tervezett Paks II. működtetéséhez. Állítása szerint ahelyett, hogy szakmai vita indult volna, a kormány titkosította a szerződéseket, és a beruházást sikertörténetként mutatta be. Szél Bernadett azt is felidézi, hogy 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemeket és szélerőműveket érintő környezetvédelmi termékdíj eltörlésére, illetve költségvetési módosításokkal pluszforrásokat javasolt a környezetvédelmi intézményrendszer, a vízügyi igazgatóságok és zöldgazdasági fejlesztések számára. Elmondása szerint ezeket a Fidesz rendre leszavazta. A menstruációs ciklusunk is megszenvedi a kánikulát, a menopauzás tüneteinket is felerősítheti a hőség WMN Szűrő – 2026. augusztus 6. – NA A politikus szerint ugyanígy elmaradtak a lakossági energiahatékonysági programok is, miután a kormány végül nem a korábban ígért lakossági épületkorszerűsítésekre fordította az uniós forrásokat. Emellett felidézi a szélerőművek építését ellehetetlenítő szabályozást, valamint azt is, hogy 2019-ben tíz kérdésben kérte számon a Nemzeti Energia- és Klímatervet, többek között az elektromos hálózat fejlesztését és az energiatárolás bővítését. WMN Szűrő – 2026. augusztus 6. – NA Szerinte mindebből az következik, hogy a kormány nem információhiány miatt maradt tétlen. „Pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg” – írja. Bejegyzésében kitér arra is, hogy az Orbán-kormány 2019-ben megvétózta az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célját, a döntés előkészítő dokumentumait pedig csak peres eljárás útján sikerült kikérnie. Amikor megkérdezte, hogy miért, Gulyás Gergely szájbiggyesztős válasza az volt, hogy „nincs ok a sietségre” – idézte fel. Közben a környezetvédelmi és vízügyi minisztériumot megszüntették, csökkentették a szakmai apparátust, és gyengítették a környezetvédelmi hatóságokat. Szél Bernadett emlékeztet arra is, hogy 2020-ban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a Mátrai Erőmű állami visszavásárlása ügyében. Mint írja, az MVM 2017-ben még túl magasnak tartotta az erőmű 73 százalékáért kért 5,9 milliárd forintos árat, amelyért végül Mészáros Lőrinc érdekeltsége szerezte meg a részesedést – két évvel később azonban az állam már 17,44 milliárd forintért vásárolta vissza ugyanazt a pakettet. Állítása szerint eközben a korábbi tulajdonosok 11,2 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből, miközben a működéshez és a majdani leálláshoz szükséges tartalékok elapadtak, az MVM-nek pedig utólag 11,4 milliárdos hitelkeretet kellett biztosítania számára. Nagy Andi Kiemelt kép: Facebook/Szél Bernadett, Getty Images/fonikum