● news.bsdnet.hu

Ezeket láttad már? Egy hónapig minden nap meditáltam, és megosztom veled, miket tapasztaltam Évek óta a bíróságon küzdenek érte, most mégis elveszíthetik: drámai fordulat Brad Pitt és Angelina Jolie borászatánál A hírek böngészése gyakran érzelmi sokkhatásként zúdul ránk: tűzvészek, árvizek, olvadó gleccserek és politikai káosz. Nem csoda, hogy sokan közülünk gyomorgörccsel ébredünk, és azon tűnődünk, milyen új katasztrófa vár ránk ma. A klímaszorongás korszakában élünk, amikor a bolygó sorsa nemcsak alkalmi aggodalomra ad okot, hanem érzelmi állapotunk részévé is válik. A klímaszorongás (vagy ökoszorongás) pedig már nem csak a Z generációra jellemző: az X és Y generáció tagjai is hasonló szorongásról számolnak be, amelyet a bizonytalanság, a bűntudat és a tehetetlenség érzése okoz. Részben azért, mert valójában így van – legalábbis a hírfolyamainkban. A pszichológusok ezt „doomscrolling”-nak nevezik: a fenyegető hírek olvasása aktiválja az amigdalát – az agy riasztóközpontját, ami stresszreakciót vált ki. Ha ehhez hozzávesszük a közösségi média algoritmusait, amelyek gyakran felerősítik a félelemre épülő tartalmakat, hirtelen a reggeli kávénk mellé egzisztenciális szorongás is társul. Bizonyos szintű szorongás természetes lehet, hiszen ez azt jelenti, hogy törődsz a témával. Tanulmányok kimutatták, hogy a mérsékelt, klímával kapcsolatos aggodalom valójában növelheti a fenntartható viselkedést, például a hulladék csökkentését vagy a zöldkezdeményezéseket. Probléma akkor merül fel, amikor a klímatudatosság reménytelenségbe vagy kiégésbe fordul át. Miközben a világ változik, mi is változunk: tudatosabbá és képzettebbekké válunk. A jövő bizonytalan, de nem kell azonnali halálra ítélnünk a bolygónkat. Apró, de tudatos lépésekkel a félelmet reménnyé alakíthatjuk. Sokan gaznak látják, pedig Budapest jövőjét menthetik meg a vadvirágok