● news.bsdnet.hu

Állítólag minden idők legrosszabb gabonatermése várható Magyarországon, míg a világot a szuper El Niño fenyegeti élelmiszerhiánnyal. Az aszály és hőség felperzseli a földeket itthon, de vajon globálisan hogyan alakul a termelés? Kell-e számítani az élelmiszerárak két számjegyű emelkedésére, és előállhat-e a boltokban újból egy olyan sokkoló helyzet, amivel 2022-ben és 2023-ban szembesültek a vásárlók? Czifrik Katalin Gazdasági újságíró Ezeket látta már? Ahogy arról korábban írtunk, júniusban átlagosan 2,4-kal voltak olcsóbbak az élelmiszerek itthon, mint a megelőző év azonos időszakában, legalábbis, ha nem számítjuk bele a vendéglátóipari kiszolgálást, vagyis a menzákat, büféket és éttermeket. Ez európai uniós szinten is kifejezetten jó adatnak számít. Igaz, volt honnan javulni, hiszen néhány éve még nálunk volt a legnagyobb mértékű, átlagosan 26 százalékos az élelmiszerdrágulás. A negatív áremelkedés, vagyis defláció több mint fél éve tart. Az élelmiszerek bolti átlagára tavaly december óta folyamatosan alacsonyabb a 12 hónappal korábbi szintnél: Az élelmiszerek árcsökkenése alapvetően három tényezőnek köszönhető - mondta el Héjja Csaba , az MBH Bank élelmiszer-gazdasági szakértője. Szerinte nagyjából egyenlő mértékben nyomja lefele az árakat a tavaly márciusban bevezetett árréskorlátozás , a piaci folyamatok miatti túlkínálat és a forint árfolyamának erősödése . – Ez a három tényező nagyjából ugyanakkora súllyal játszik szerepet abban, hogy most is EU-rekorder az ország az élelmiszer-inflációban, csak ellenkező előjellel, vagy legalábbis a legalacsonyabbak között van a nálunk mért drágulás – mondta a szakember. Héjja Csaba szerint a hazai élelmiszerárak kedvező alakulásához az erős forint és az árréskorlátozás mellett az is hozzájárul, hogy a 2025-26-os gabonaévet globálisan viszonylag bőséges termés jellemezte . Ennek köszönhetően nagy mennyiségű készletek alakultak ki , amelyek leszorítják az árakat . Ez az oka, hogy még az olyan események hatására sem kezdtek el felfele kúszni, amilyen az amerikai-iráni katonai konfliktus kirobbanása volt. Ugyanakkor hozzátette: – Nehéz vitatkozni azzal, hogy minden idők legrosszabb termése lehet itthon az idei. A 2022-es aszályhoz lehet hasonlítani a jelenlegi helyzetet, ami történelmi léptékű volt. Az akkori élelmiszer-drágulást viszont nemcsak a szárazság okozta. Az orosz – ukrán háború és a nyomában jelentkező energiapiaci válság is hozzájárult. Mint mondta, a készletek relatíve még nálunk is magasak, de az erős forint termelői szinten okoz fejfájást. Míg az értékesítési árak átlagosan tíz százalékkal estek vissza a forint erősödése miatt, a költségek szintje egyelőre nem változott. Emiatt csökkent a mezőgazdaság jövedelmezősége, ami a jövő évi kibocsátásban is jelentkezni fog. – A 2026-os alacsony jövedelmezőség miatt már ősszel kevesebb műtrágya és növényvédő szer fog a földekre kerülni, ami kihat majd a 2027-es aratásra – magyarázta Héjja Csaba. Hozzátette: a bolti árakat viszont abszolút a nemzetközi piac határozza meg, és a készlet Európában is viszonylag magas , nemcsak gabonából, hanem például tejtermékből és sertéshúsból is, ami késlelteti az áremelkedéseket. Míg a klímaváltozás hatásait az európai országok mezőgazdasága is megszenvedi kisebb-nagyobb mértékben, a Csendes-óceán egyenlítői térségének ritka, rendkívüli felmelegedése, a szuper El Niño 2028-ig elhúzódó, globális élelmiszerársokkal fenyeget . Héjja Csaba szerint a szuper El Niño kockázatát még nem árazták be a világ élelmiszerpiacai, de ez előbb-utóbb be fog következni. – Egyszer el fog jönni a felismerés, hogy a 2026-os a grárévben súlyos károkat okozott terményoldalon, és akkor áremelés veheti kezdetét. Hogy ez akkora mértékű lesz-e itthon, amilyen a 2022-es volt, még nem lehet tudni. Akkor ugyanis az energiapiaci válság is felerősítette a rekordgyenge agrárév hatását – mondta az elemző, hozzátéve, hogy közben a világ is megtanult rugalmasabban alkalmazkodni. – Fél éve például még Donald Trump amerikai elnök egy-egy bejelentése pánikszerű reakciókat váltott ki a piacokon, de ma már nem. Héjja Csaba szerint egyértelmű, hogy a szuper El Niño globálisan gondokat fog okozni az élelmiszer-termelésben, de úgy véli, itthon 2026 végéig – 2027 elejéig csak mérsékelt áremelkedésre lehet számítani. – A 2022-es szintű áremelkedésre egyelőre nem számítunk a jelenlegi helyzet alapján, amiben az erős forint is sokat segít – mondta. – 2026 végéig, 2027 első negyedévében csak kisebb mértékű, néhány százalék lesz az infláció emelkedése. Az igazi drágulás véleményem szerint 2027 tavaszán kezdődhet . Akkor fogjuk látni a boltokban az idei nyár élelmiszerárakra gyakorolt hatását - fogalmazott a szakértő. Héjja Csaba szerint az élelmiszer-infláció mértéke 2027 elejére már elkezdhet kilógni a jegybanki célsávból , de hogy két számjegyű lesz-e, az csak a második negyedévben fog kiderülni. – Jelenleg kiegyenlített az állás, de akkorra az inflációt növelő tényezők valószínűleg felül fognak kerekedni. A drágulás várhatóan végig fog menni a teljes élelmiszerláncon, de a mértéke most még nem tudható – mondta az MBH Bank szakértője. árak