Hatalmas pénzosztásba kezdenek, tulajdonosként száll be a projektekbe az állam – ezt kell tudni a Tisza-kormány energiafejlesztési tervéről
VG
2026-08-06 15:35
A Magyar Péter miniszterelnök által szerdán bejelentett, 868 milliárd forintos átfogó energiafejlesztési terv egy közbülső lépcső az uniós források terhére megvalósítandó, illetve az év végére ígért új energiastratégia által kijelölendő feladatok között. A döntően a hálózatfejlesztést szolgáló összeg elköltéséről július 29-én már beszámolt Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter, miután az Országgyűlés elfogadta az adott uniós forrás felhasználását lehetővé tévő törvénymódosítást.
Eszerint a forrásokat
lehet fordítani. A csomag célja , hogy a magyar energiaellátás több forrásra támaszkodjon, és csökkenjen az ország külső kitettsége. A miniszter bejelentése a geotermikus beruházásokra összpontosított, mondván azok eddig gyakran már az engedélyezési szakaszban elakadtak, egyes eljárások pedig éveken keresztül elhúzódtak.
Magyar Péter szerdai bejelentése az energiahálózat fejlesztése terén hozott újat. Mint közölte, pénteken kihirdetik annak a másfél milliárd eurós pályázatnak az eredményét, amelyen célja a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztése. A miniszterelnök közlése kapcsán fontos leszögezni, hogy nem kizárólag új, hanem az elmúlt években megkezdett és megalapozott projektekről lesz szó.
A nagy előrelépés inkább az, hogy az érintett beruházásokhoz jelentős forrástöbbletet biztosítanak az új kormány által hazahozott uniós források.
Néhány példa a közelmúlt hálózatfejlesztéseire:
A kérdéses pályázaton együtt 486 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet hét társaság. Ezek a rendszerirányító (elosztói engedélyes) Mavir és a hat, a villamos energiát a végfelhasználókhoz eljuttató (hálózati engedélyes) elosztótársaság. A kiírás szerint a vállalt fejlesztések révén közel 5 ezer megawattnyi napelem hálózati csatlakozását kell lehetővé tenni. Néhány tudnivaló:
A miniszterelnök beszélt az elmaradt tárolókapacitás-bővítések pótlásáról. Mindazonáltal az elmúlt egy-két évben állami támogatással már beindultak ezek a fejlesztések, de tény, hogy a lakossági energiatároló-program éppen parkolópályán van. A több mint 100 milliárdos programot még az előző kormány indította és függesztette fel a túljelentkezés miatt. A folytatás az új kormányra vár.
Magyar Péter jelezte, hogy az okosmérők telepítése kötelező lesz az évi 4000 kilowattóránál több áramot használó fogyasztóknak, viszont az eszközre bárki ingyen pályázhat.
Jó hír, hogy felgyorsul a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) hálózati csatlakozásának az engedélyeztetése, ahogyan a geotermikus projekteké is. Az előbbi kapcsán az utóbbi években sok panasz érte a hálózati társaságokat, HMKE-tulajdonosok sora kényszerült hónapokat várni. Viszont a földhő-projektek engedélyeztetésén könnyített a területet felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, igaz, nyilván minden rendszert tovább lehet csiszolni.
A miniszterelnök közölte, hogy augusztus 31-ig kiírják a szélenergia-kapacitások létrehozását segítő pályázatot.
Az állam minden ilyen beruházásban tulajdonosként is meg kíván jelenni, sőt, a hasznukból az önkormányzatoknak is részesülniük kell.
A települések a Szent István Vidékfejlesztési Programon keresztül szállhatnak be a szélprojektekbe. Mielőtt furcsállnánk az állami szerepvállalást: az állami MVM-nek is van szélerőműve, ahhoz akvizícióval jutott.
Nem szólt a gázüzemű erőművekről sem Kapitány István korábbi, sem Magyar Péter mostani bejelentése, holott azok is segítenek a villamosenergia-rendszer egyensúlyának megtartásában és a piaci áramkínálat bővítésében. Vélhetőleg azért nem, mert azokat az MVM nem uniós forrásból építi. Az energiastratégia azonban nyilván kitér az ilyen létesítmények majdani szerepére.