● news.bsdnet.hu

Tarjányi Péter Facebook-oldalán reagált a kormány által bejelentett, 868 milliárd forintos energiafejlesztési programra. A biztonságpolitikai szakértő szerint a beruházásra szükség van, ugyanakkor attól tart, hogy a program szemlélete elavult, „még mindig a tegnap problémáját próbáljuk megoldani”. Tarjányi álláspontja szerint a XXI. század legnagyobb veszélye nem az energiaválság, nem a vízválság, nem az aszály és nem is a kibertámadás önmagában, hanem az, hogy „a XXI. században már nem egyetlen válsággal kell számolnunk”. Szerinte a magyar állam az elmúlt négy évtizedben szinte minden területet – az energiát, a vizet, a közlekedést, az egészségügyet, a mezőgazdaságot – külön-külön kezelt, ahelyett, hogy egységes rendszerben gondolkodott volna. Ennek szemléltetésére egy hasonlatot is használ: olyan ez, mintha valaki úgy építene kerítést, hogy „egymás mellé rakunk különböző hosszúságú és vastagságú léceket. Az egyik öt méter magas, a másik negyven centiméter”. A végeredmény ugyan kerítésnek nevezhető, csakhogy „nem fog védeni”. Meglátása szerint a magyar állam jelenleg is így épül fel. A szakértő úgy véli, hogy a XXI. század egymásba fonódó válságait nem külön-külön megerősített ágazatokkal lehet kezelni, hanem egy „kiegyensúlyozott, egymásra épülő, azonos szilárdságú” országgal. Példaként a háborúban álló Ukrajnát, valamint a békeidőben ilyen irányba fejlődő Finnországot és Norvégiát említi, hozzátéve, hogy szerinte egyre inkább Lengyelország is ezt az utat követi. Ezekben az országokban – állítása szerint – nem egyszerűen régi rendszereket újítanak fel, nem toldoznak-foltoznak, hanem „új szemlélet szerint építkeznek”. Tarjányi szerint ma már nem pusztán energetikai fejlesztésben kellene gondolkodni. Úgy látja, hogy az ország jövője nem azon múlik, hogy lesz-e még egy nagy központi rendszer, „hanem azon, hogy lesz-e mellette több száz térségi, városi, önálló, egymást kiegészítő rendszerünk”. Egy ilyen felépítésben, ha az egyik elem kiesik vagy megsérül, a másik átveheti a szerepét. Ezt a modellt Tarjányi élesen elhatárolja a centralizációtól: „ez nem centralizáció. Ez modularitás”. Hozzátette, hogy nem a centralizált Magyarországot kellene javítani, hanem „moduláris Magyarországot kell építeni”. Kiemelte, hogy a válságok szerinte ma már nem külön-külön érkeznek, hanem erősítik egymást, és aki ezt nem ismeri fel időben, „az mindig az előző válságra fog felkészülni, miközben a következő már kopogtat az ajtón”. Tarjányi úgy fogalmazott, hogy amiről a kormány beszél, és amiről ő beszél, hasonlít egymásra, ám „a majdnem az, az nem az”. Mint megírtuk, a kormány átfogó energiafejlesztési programot indít a villamosenergia-hálózat korszerűsítésére és az energiatároló kapacitások bővítésére. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint a Duna vízszintje emelkedni kezdett és Paks helyzete stabilizálódott, a lakosságot azonban továbbra is takarékosságra kérte a hőség elmúltáig. Kiemelte, hogy a mostani stabilizálódás nem a véletlen műve, hanem több millió felelős döntés eredménye: azoké a családoké, akik tudatosan csökkentették fogyasztásukat, és azoké a vállalkozásoké, amelyek alkalmazkodtak a rendkívüli körülményekhez. A miniszter ezt európai szinten is példaértékű összefogásnak nevezte, és köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki hozzájárult a helyzet kezeléséhez. Az átfogó energiafejlesztési programról és arról, hogy mit tartalmaznak a beruházások ide kattintva olvashat bővebben.