● news.bsdnet.hu

A kiegyensúlyozott étrendből származó magnézium szinte soha nem jelent veszélyt, ám a nagy dózisú étrend-kiegészítők indokolatlanul alkalmazva kellemetlen, ritka esetben akár súlyos következményekkel is járhatnak. A magnézium nélkülözhetetlen ásványi anyag: szerepet játszik az izmok, az idegrendszer és a szív megfelelő működésében, emellett hozzájárul a csontok egészségéhez és több száz enzim működéséhez is. Nem véletlen, hogy sokan étrend-kiegészítő formájában is szedik. Arról azonban már jóval kevesebb szó esik, hogy a túlzott magnéziumbevitel is okozhat problémákat. Bár az egészséges veseműködésű embereknél a súlyos magnézium-túladagolás ritka, bizonyos helyzetekben mégis kialakulhat, különösen nagy dózisú készítmények vagy vesebetegség esetén. A magnéziumszint emelkedése kezdetben gyakran enyhe, könnyen más oknak tulajdonítható panaszokat okoz. Előfordulhat: Sokan már ennél korábban is tapasztalhatnak hasmenést vagy hasi görcsöket, különösen akkor, ha nagy adagban szednek magnézium-kiegészítőt. Ez a leggyakoribb mellékhatás, mivel a magnézium egyes formái vizet vonnak a bélbe. Nem minden magnéziumkészítmény viselkedik ugyanúgy. A magnézium-citrát és a magnézium-oxid például kifejezetten hashajtó hatású lehet, ezért ezeket gyakran székrekedés kezelésére is alkalmazzák. Ha valaki ilyen készítményből nagyobb adagot vesz be, könnyen jelentkezhet hasmenés, puffadás vagy hasi fájdalom anélkül, hogy valódi mérgezés alakulna ki. Ha a vér magnéziumszintje jelentősen megemelkedik – ezt az állapotot hipermagnezémiának nevezik –, már életveszélyes szövődmények is felléphetnek. A magas magnéziumszint ilyenkor lelassíthatja az idegek és az izmok működését. Súlyos esetben kialakulhat: Szerencsére ezek a szövődmények ritkák, és leginkább olyan embereknél fordulnak elő, akiknek a veséi nem tudják megfelelően kiválasztani a felesleges magnéziumot. Normális esetben a vesék folyamatosan kiszűrik a felesleges magnéziumot, amely a vizelettel távozik a szervezetből. Ha azonban túl nagy mennyiség kerül be egyszerre, vagy a veseműködés károsodott, a magnézium felhalmozódhat a vérben. Éppen ezért a súlyos magnéziumtúladagolás leginkább azoknál jelent kockázatot, akik nagy dózisú magnézium-kiegészítőket szednek, vagy valamilyen vesebetegségben szenvednek. Bizonyos gyógyszerek – például egyes antikolinerg készítmények vagy opioid fájdalomcsillapítók – szintén növelhetik a magnézium felszívódását, így emelhetik a mellékhatások kockázatát. Bár a magnézium-túladagolás ritka, nem mindenkinél egyforma a kockázat. A legveszélyeztetettebbek a krónikus vesebetegségben szenvedők, mert szervezetük nem képes kellő hatékonysággal eltávolítani a felesleges magnéziumot. Az időseknél szintén nagyobb lehet a veszély, hiszen az életkor előrehaladtával a veseműködés fokozatosan romolhat. Különösen oda kell figyelniük azoknak is, akik egyszerre többféle étrend-kiegészítőt szednek, vagy rendszeresen használnak magnéziumtartalmú hashajtókat és savlekötőket. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy a napi magnéziumbevitel észrevétlenül is jóval magasabb lesz a kívánatosnál. A felnőttek ajánlott napi magnéziumbevitele életkortól és nemtől függően általában 310–420 milligramm között mozog. Ennek jelentős részét ideális esetben élelmiszerekből érdemes fedezni. Az étrend-kiegészítőkből származó magnézium esetében azonban a legtöbb nemzetközi ajánlás szerint 350 milligramm naponta tekinthető biztonságos felső határnak 9 éves kor felett. Ez a mennyiség kizárólag a tablettákból, kapszulákból vagy porokból származó magnéziumra vonatkozik, nem az élelmiszerekben találhatóra. Egészséges veseműködés mellett még ennél nagyobb egyszeri bevitel sem vezet feltétlenül mérgezéshez, de jelentősen növelheti az emésztőrendszeri panaszok kialakulásának esélyét. Sokan attól tartanak, hogy ha sok olajos magvat, hüvelyest vagy teljes kiőrlésű gabonát fogyasztanak, túl sok magnézium kerülhet a szervezetükbe. Ettől azonban általában nem kell félni. Az egészséges bélrendszer csak annyi magnéziumot szív fel, amennyire a szervezetnek szüksége van, a felesleget pedig a vesék eltávolítják. A magnézium-mérgezések döntő többsége nem az étrenddel, hanem a nagy dózisú étrend-kiegészítőkkel vagy a magnéziumtartalmú gyógyszerekkel függ össze. A különböző magnéziumsók eltérően szívódnak fel és más mellékhatásokat okozhatnak. A magnézium-oxid és a magnézium-citrát gyakrabban vált ki hasmenést, míg a magnézium-glicinát vagy a magnézium-malát általában kíméletesebb a gyomor-bélrendszerhez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezekből korlátlan mennyiség fogyasztható. Nagy adagban bármelyik készítmény hozzájárulhat a vér magnéziumszintjének emelkedéséhez. A magnézium nemcsak a szervezetre hat, hanem bizonyos gyógyszerek felszívódását is befolyásolhatja. Ilyenek például egyes antibiotikumok – köztük a tetraciklinek és a fluorokinolonok –, a pajzsmirigy-alulműködés kezelésére alkalmazott levotiroxin, valamint több csontritkulás elleni készítmény, például a biszfoszfonátok. Ha ezeket a gyógyszereket a magnéziummal egy időben veszi be, csökkenhet a hatásuk, ezért általában legalább 2–4 órás időköz tartása javasolt. Ha rendszeresen szed gyógyszert, érdemes kezelőorvosával vagy gyógyszerészével egyeztetni, mielőtt magnézium-kiegészítőt kezd alkalmazni. Egészséges veseműködés mellett a szervezet meglehetősen gyorsan megszabadul a fölösleges magnéziumtól. A vesék kiszűrik, és a felesleg rendszerint néhány órán belül, legfeljebb egy-két nap alatt a vizelettel távozik. Vesebetegség esetén azonban ez a folyamat lelassulhat. Ilyenkor a magnézium könnyebben felhalmozódik a vérben, ezért az érintetteknek csak orvosi javaslatra ajánlott magnéziumtartalmú étrend-kiegészítőt szedni. Igen, de ez rendkívül ritka. A halálos kimenetelű magnézium-mérgezések szinte minden esetben súlyos vesekárosodással vagy rendkívül nagy mennyiségű magnézium bevitelével függnek össze. Ilyenkor a vér magnéziumszintje olyan magasra emelkedhet, hogy veszélyesen lelassítja az idegrendszer, a légzőizmok és a szív működését. Egészséges veséjű embereknél ugyanakkor a szervezet általában képes megszabadulni a felesleges magnéziumtól, ezért az életveszélyes mérgezés kivételesen ritka. A legtöbb esetben a túlzott bevitel legfeljebb emésztőrendszeri panaszokat okoz. Ha magnézium-kiegészítőt szed, különösen vesebetegség vagy csökkent vesefunkció esetén, és a fent említett tünetek közül több is jelentkezik, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. Ez azért fontos, mert az enyhe hipermagnezémia sokszor nem okoz feltűnő panaszokat. Mire a tünetek megjelennek, a vér magnéziumszintje már közepesen vagy akár súlyosan is megemelkedhet. Erős gyengeség, nehézlégzés, ájulásérzés vagy szabálytalan szívverés esetén haladéktalanul sürgősségi ellátásra van szükség. Magnéziumszedés okosan: mikor válik hasznára, és mikor jelent kockázatot? # magnézium Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on , az Instagramon vagy a X -en, Tiktok -on is!