● news.bsdnet.hu

Ha már tettünk egy kört az óváros színes utcái között, megnéztük a Stockholmi palotát, leültünk egy számunkra kedves kávézóban, hogy megtapasztaljuk a fika művészetét –, ami a szerencsétlen magyar konnotációval ellentétben egy olyan svéd szokásra utal, aminek során az ember megiszik egy csésze kávét és elfogyaszt egy szelet süteményt vagy szendvicset mellé, miközben a barátaival vagy a rokonaival beszélget –, akkor itt az ideje ellátogatni Djurgården szigetére. Hiszen itt egy igazi időkapszulával is találkozhatunk, mivel itt kapott helyet az ország egyik leglátogatottabb tengerészeti múzeuma, a Vasa Múzeum. Hogy mitől olyan különleges a Vasa Múzeum, és miért zengnek ódákat róla az útikalauzok? Nos, azért, mert itt található a világ egyetlen szinte teljesen ép hadihajója a 17. századból. Olyan belépni a múzeum kapuján, mintha egy időkapszulát nyitottunk volna fel: körbesétálhatjuk a hadihajót, megcsodálhatjuk a díszítést, tárgyi leleteket – korabeli ruhákat, használati tárgyakat is találunk a gyűjtemény falai között, de ott vannak a hatalmas vitorlák, a gyönyörűen kidolgozott szobrok, és az ágyúk is. A Vasát II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére készítették, hogy annak rendje és módja szerint részt vegyen a harmincéves háborúban, a Lengyelországgal folytatott harcokban. Ezek mellett természetesen más indokai is voltak az időközben tengeri nagyhatalommá váló Svédországnak, egyesítési politikai törekvései részeként is-, de a hajóépítéshez stratégiai jelentőségű kender importjának a Baltikumból való biztosításaként is lehet értelmezni a harcokat, és az akkoriban el nem hanyagolható vallási aspektusról sem szabad megfeledkezni (protestáns svédek, katolikus lengyelek). A múzeum legmagasabb pontjáról így néz ki a Vasa hadihajó. Fotó: HA A Vasa nyíltan tükrözte a svéd király hatalmi ambícióit, elég csak egy pillantást vetni az impozáns hadihajóra, ami olyan gazdagon díszített, hogy az ember elsőre nem is tud hova nézni. A hajótest hatalmas, a taton és az orron is különböző szobrokat, apróságokat szúrhat ki az ember; és a korabeli viszonyokhoz képest a Vasa roppant jól volt felfegyverezve. Ha nem lett volna, akkor valószínűleg a múzeum sem állna most Stockholmban, hiszen pontosan a súlya és a veszélyes instabilitása okozta a vesztét. Ugyanis a 64 bronzból öntött ágyúval is rendelkező Vasa az első útján, 1628-ban süllyedt el, és rekedt a kikötő fenekén egészen 1961-ig, amikor több éves komoly feltárási munkálatok után Anders Franzén tengerész-történésznek és csapatának sikerült kiemelnie a hajóroncsot a Balti-tengerből. A körülmények és a helyszín adottságai miatt a hadihajó a restaurálás után is 98 százalékban eredetinek mondható, ami már önmagában is különleges. A múzeum több lehetőséget is kínál a Vasa bemutatására. Elolvashatjuk a hagyományos múzeumi leírásokat, megnézhetjük a több nyelven feliratozott filmet a hajó történetéről (amiben a kiemelésének pillanatairól is láthatunk felvételeket), de fülhallgatóval az ingyenes audioguide-ot (hangos tárlatvezetés) is egyszerűen lehet követni. A kiállítás során pedig számos tematikus gyűjteményt is megtekinthetünk, köztük a mitológiai alakokat ábrázoló szobrokat, faragványokat is. Bár sokakban él az a tévhit, hogy a régi korok emberei szürke, színtelen világban éltek – gondoljunk például az antik görög szobrokra, amikről csak kevesen tudják, hogy nem márványfehérek voltak –, de ennél messzebb nem is lehetnénk az igazságtól a Vasa esetében sem. Hiszen a kínai agyagkatonákhoz hasonlóan ezek is különböző színekben pompáztak hajdanán a hadihajót díszítve. A restaurálás során pigmenteket is sikerült azonosítani a faragványokon, így bepillantást nyerhetünk abba az impozáns világba, ami a Vasa hadihajót 333 évvel ezelőtt jellemezte. Fotó: HA A makettek egyszerűbbé teszik a történetmesélést, a kiebbeknek pedig interaktívvá teheti a kiállítást, mindemellett segítenek térben és időben elhelyezni a történteket. A Vasa Múzeumban a korabeli hajózásról is mesélnek, több különböző makett segítségével illusztrálva a leíró részeket. Fotó: HA A kiállításnak van egy olyan része is, amit az áldozatoknak, a matrózoknak és a hozzátartozóiknak szenteltek. Különösen megrázó, amint a szemünk előtt elevenedik meg azoknak az embereknek a története, akik már nem tudták elhagyni a süllyedő hajót. A Vasa Múzeum külön részleget szentel a katasztrófa áldozatainak, hogy bemutassa hogyan éltek, mivel foglalkoztak és mit viseltek a hadihajón dolgozó emberek. Fotó: HA Elképzelhető, hogy lesznek olyanok, akik a belépőt soknak tartják, hiszen ez "csak egy hadihajó", és nem a Szépművészeti Múzeum, de a Vasa Múzeumban található leletek felbecsülhetetlen értéket képviselnek, és egy olyan ablakot nyitnak a múltra, aminek a segítségével betekintést nyerhetünk a korabeli hajóépítés rejtélyeibe is. Ráadásul a restaurálási munkálatokhoz szükséges aprólékos és sokrétű szakértelmére is rávilágít. A Vasa Múzeum hivatalos honlapja itt érhető el: www.vasamuseet.se/hu