Valóban a közösségi média teszi szorongóvá a Z-generációt? Pszichiáterrel beszélgettünk a kérdésről
Divany
2026-08-06 19:30
Hajlamosak vagyunk leegyszerűsíteni a közösségi média hatását, pedig a fiatalok pszichés problémái és a közösségi média közti kapcsolat ennél jóval összetettebb. Szakembert kérdeztünk arról, valójában milyen szerepet játszik a fiatalok életében a közösségi média .
„ A közösségi médiának számos pozitív hatása van : rengeteg hasznos információt tesz elérhetővé, kapcsolódási lehetőség, közösségi tér, segítségkérésre alkalmas felület. Amikor én gyerek voltam, bár volt telefonunk, de nagyon drága volt: ha egy barátommal beszéltem, a szüleim pár perc múlva jelezték, hogy tegyem le. Most, amikor a fiatalok otthon vannak, akkor is tudnak kapcsolódni – sorolta a pozitív hatásokat dr. Balázs Judit pszichiáter professzor.
„Ha problémásan használjuk, például kiszorítja az alvást, a személyes kapcsolatokat, a mozgást, illetve, ha folyamatos összehasonlításra, visszaigazolásra használjuk , akkor gondot okozhat a használata” – tette hozzá.
A közösségi médiával kapcsolatosan gyakran azt hangsúlyozzuk, hogy irreális képet fest az életről, így torzítja az önértékelést – a szakember szerint ugyanakkor ezt is árnyaltabban érdemes nézni. A közösségi média ugyanis lehet motiváció forrása is.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között . Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre . Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod. Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között . Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre . Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod. Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
„A fiatalok itt közösséget találhatnak, információhoz juthatnak, tanulhatnak, vagy éppen olyan inspiráló embereket ismerhetnek meg, akikkel egyébként nem találkoznának” – sorolta Balázs Judit. Hozzáteszi: önmagában a közösségi média nem elég ahhoz, hogy szorongás vagy egyéb pszichés nehézség alakuljon ki valakinél.
„A kutatások azt mutatják, hogy a legtöbb pszichiátriai zavar kialakulásában genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása játszik szerepet – azaz kell egy öröklött hajlam és valamilyen környezeti hatás. Ezek közül az egyik lehet a közösségi média által okozott stressz” – árnyalta a képet Balázs Judit.
A pszichiáter elmondta, hogy a magányos vagy szorongó fiatalok gyakran több időt töltenek az online térben , azonban azt is fontos megemlíteni, hogy sokszor ezen lehetőség híján a magányuk fokozódna. Nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy az online környezet egyszerre lehet oka, következménye és az egyik fenntartó tényezője ezeknek a pszichés problémáknak.
Azzal kapcsolatosan, hogy mennyire tekinthető szorongó generációnak a mostani fiataloké, Balázs Judit a következőket osztotta meg a Dívánnyal: „hazánkban nem történt olyan reprezentatív epidemiológiai vizsgálat, amely pontos előfordulási gyakoriságot adna a szorongásos zavarokra gyermek- és serdülőkorban. Ugyanakkor a nemzetközi Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) vizsgálat adatai azt mutatják, hogy az elmúlt években nőtt a pszichés panaszok – például az idegesség, az alvászavarok és a rossz közérzet – előfordulása , különösen a serdülő lányok körében” – mondta a szakember.
„A magyar HBSC-adatok szerint a 11-15 évesek körében 2018 és 2022 között jelentősen nőtt a többféle testi-lelki panaszt – például idegességet, rosszkedvet, alvási problémát – együttesen jelző fiatalok aránya . A változás a lányoknál különösen markáns: 2010 és 2022 között az ilyen panaszokokról beszámoló lányok aránya 37,1 százalékról 62,2 százalékra emelkedett” – hangsúlyozta a pszichiáter, majd hozzátette:
„A számok nem mutatnak jól, mégsem jelenthető ki, hogy a mostani Z-generáció lenne minden idők legszorongóbb generációja, mivel nincsenek összehasonlítási adataink a nyolcvanas-kilencvenes évekből, de korábbról sem.”
„Azt azonban mondhatjuk, hogy a nemzetközi és hazai HBSC-felmérések szerint az elmúlt húsz évben a serdülők pszichés panaszainak gyakorisága emelkedett 2002-től, és 2022-ben érte el a legmagasabb szintet, különösen a lányok körében ” – fogalmazott. Fontos azonban tisztázni, hogy a HBSC vizsgálat nem szorongásos tüneteket mér, hanem egyéb pszichés panaszokat, amelyek lehetnek összefüggésben szorongással, de nem feltétlenül. Ilyen például az idegesség, a rosszkedv, az alvási nehézségek, a fejfájás vagy a fáradtság.
„Vizsgálatok alapján látjuk, hogy a fiataloknál több tényező együttes hatása áll a pszichés nehézségek növekedése mögött. Ezek közül csupán egy lehet az intenzív online jelenlét.
Hozzájárulhat a koronavírus-világjárvány, a háborúk és a bizonytalan gazdasági-társadalmi környezet is.
Emellett azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ma a társadalom sokkal többet tud a mentális egészségről, mint korábban. A fiatalok, a családjuk, a pedagógusok, a gyerekorvosok, a védőnők könnyebben felismerik a pszichés zavarok tüneteit , és így több fiatal jut el szakemberhez” – fogalmazott a pszichiáter szakember.
„A megelőzéssel többet kellene foglalkoznunk. A pszichológusok és pszichiáterek segíteni azokon a fiatalokon tudnak, akik eljutnak a szakemberekhez, ezért nagyon fontos a prevenció.”
„Fontos, hogy a társadalom elég ismerettel rendelkezzen arról, mik a jelei, ha valaki pszichésen nincs jól, és ilyenkor mi a teendő . Ezért születtek a fiatalok mentális egészségét segítő prevenciós programok, amelyek a fiatalokat magukat, szüleiket, a pedagógusokat tanítják, hogyan ismerhetik fel, ha valaki nincs jól. Munkacsoportunkkal mi is részt vettünk egy EU által támogatott nemzetközi kutatásban, és több mint másfél évtizede kidolgoztunk a 14-16 éves korosztálynak egy hatékony iskolai mentális egészséget segítő 5 alkalmas programot, de sajnos eddig nem sikerült bejuttatnunk a hazai iskolák életébe” – mondta el dr. Balázs Judit.
Hozzátette: ha egy fiatal eljut a szaksegítséghez, meg kell hallgatni a nehézségeit és tisztázni kell azok hátterét, illetve, hogy átmeneti probléma vagy pszichés betegség-e azok oka. A kezelés módja lehet krízisintervenció, pszichoterápia vagy ezzel kombinált gyógyszeres terápia. A környezet, a család, a kortársak és az iskola bevonása is nagyon fontos.
A következő jelek utalhatnak arra, hogy egy fiatalnak segítségre van szüksége :
Ha önsértésre, halálra utaló kijelentéseket tesz, azt komolyan kell venni és azonnal segítséget kell kérni.
A Sziget Fesztivál egész évben aktív mozgalmat indított azért , hogy támogassa a fiatalok segítőit. Mint azt Vidó Andrea, a Civil Sziget főszervezője a kezdeményezés kapcsán részletezte: „a Sziget Fesztivál által életre hívott SZociety Mozgalom és a SZuper SZociety-díj célja, hogy reflektorfénybe állítsa és támogassa azokat a szakembereket, civil szervezeteket és közösségeket, akik nap mint nap a fiatalok lelki jóllétéért dolgoznak.”
Balázs Judit ezt értékelve elmondta: „sajnos a pszichés gondokat, betegségeket még ma is számos stigma övezi . Annak, hogy egy ilyen népszerű esemény, mint
a Sziget, kiemelt programjaként kezeli a fiatalok mentális egészségét, erős üzenete, hogy nemcsak nem ciki ezzel foglalkozni, hanem kifejezetten fontos, jó dolog.
Az is tetszik, hogy a kezdeményezés a mentális egészség védőfaktoraira is fókuszál: ezek közé tartozik az elfogadás, a valahová tartozás élménye, a társas támogatás, és az, hogy valaki észrevesz és meghallgat bennünket. Egy jó kortárs közösség, egy elfogadó tanár, egy támogató csoport sokszor képes segíteni a fiatalt, akinek pszichés problémái jelentkeznek, azzal, hogy észreveszi ezt, nem hagyja egyedül, és ha kell, akkor szakszerű ellátáshoz segíti” – mondta a szakember.
Ha segítségre van szükséged, anonim módon is fordulhatsz ezekhez a szervezekhez:
A Kék Vonal 24 év alatti fiatalok számára a 116-111-es telefonszámon biztosít anonim segítséget, és online lehetőségei is vannak.
A 116-123-as Lelki Elsősegély Telefonszolgálat szélesebb korosztály számára érhető el.
A digitális detox nem azt jelenti, hogy örökre száműzni kell az életünkből az okoseszközöket, de ha félre tudjuk tenni a kütyüket , újra megtalálhatjuk magunkat a digitális zajban.
Elveszett harmónia
Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.
Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!
hirdetés