● news.bsdnet.hu

A tűzifával fűtő háztartásoknak kedvezne a kormány új intézkedése: ősztől 27 százalékról 5 százalékra csökkenhet a tűzifa áfája. A kabinet szerint ezzel mintegy másfél millió embert vonnának be a rezsitámogatásba, akik eddig nagyrészt kimaradtak a gáz- és villamosenergia-fogyasztáshoz kapcsolódó kedvezményekből. A KSH adatai alapján ugyanakkor az is látszik, hogy a tűzifa ára az elmúlt két és fél évben jelentősen emelkedett, így az áfacsökkentés egy megdrágult terméknél hozhat érezhető könnyebbséget. A miniszterelnök még július végén jelentette be , hogy a kormány 27 százalékról 5 százalékra mérsékli a tűzifa általános forgalmi adóját. Az indoklás szerint Magyarországon mintegy másfél millió ember él olyan háztartásban, ahol részben vagy teljes egészében fával fűtenek. A kabinet szerint ezek a családok az elmúlt évek rezsitámogatási rendszeréből kevésbé részesültek, ezért az áfacsökkentés közvetlen segítséget jelenthet számukra. Azóta a kormány társadalmi egyeztetésre is bocsátotta a törvényjavaslatot. A tervezet szerint az 5 százalékos áfakulcs 2026. szeptember 15-étől léphet hatályba. Az indoklás alapján a cél a fűtési költségek csökkentése és a megfizethető tüzelőhöz való hozzáférés javítása, elsősorban a szociálisan rászoruló háztartások számára. A bejelentést a kormány további intézkedésekkel is kiegészítette. A tervek szerint bővül a szociális tűzifaprogram , emelkedik az igényelhető famennyiség és a rendelkezésre álló keretösszeg is. A kabinet szerint az áfacsökkentés és a támogatási program együtt mérsékelheti a téli fűtési kiadásokat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az egységes fűrészelt tűzifa fogyasztói átlagára 2024 januárjában 7160 forint volt 100 kilogrammonként. Az ár 2024 tavaszán 8870 forintig emelkedett, majd fokozatosan mérséklődött. 2025 során jellemzően 7600 és 8300 forint között alakult, 2026 júniusában pedig 8080 forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy 2024 januárja és 2026 júniusa között a tűzifa átlagára mintegy 12,8 százalékkal emelkedett. A szénbrikett fogyasztói átlagára ennél jóval kiegyensúlyozottabban változott. A KSH szerint 2024 januárjában 18 940 forintba került 100 kilogramm, 2026 júniusában pedig 20 120 forint volt az átlagár. Ez 6,2 százalékos növekedésnek felel meg ugyanebben az időszakban. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége a Pénzcentrum rendelkezésére bocsátotta az OSAP erdészeti árstatisztikáit is. Az adatsor az erdei faválasztékok, köztük a különböző tűzifaválasztékok értékesítési árait mutatja be több évre visszamenően. A statisztika országos átlagok adatait is tartalmazza, így jól nyomon követhető, hogyan változtak az egyes faválasztékok árai az elmúlt években. Ha a kereskedők teljes egészében érvényesítik az adócsökkentést a fogyasztói árakban, akkor a 27 százalékos áfakulcsról 5 százalékra történő átállás körülbelül 17,3 százalékos bruttó árcsökkenést eredményezhet változatlan nettó ár mellett. Ez azt jelenti, hogy egy 100 ezer forintos tűzifavásárlás elméletileg nagyjából 82 700 forintba kerülhetne az új adókulccsal. A tényleges megtakarítás ugyanakkor attól függ, hogy a kereskedők milyen mértékben építik be az áfacsökkentést a végfelhasználói árakba. Ha a nettó árak is emelkednek a kereslet növekedése miatt, akkor a vásárlók ennél kisebb áresést tapasztalhatnak. A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége (MEGOSZ) a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy üdvözölték a kormány bejelentését a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentéséről. A szervezet szerint régóta szorgalmazták az intézkedést, amely a lakosság számára kedvező, és hozzájárulhat a legális értékesítés arányának növekedéséhez, valamint a feketekereskedelem visszaszorításához is. A szövetség arra számít, hogy az áfacsökkentés élénkítheti a keresletet, ugyanakkor ennek mértékét egyelőre nehéz megbecsülni. Hozzátették, hogy a változás nem minden piaci szereplőt érint egyformán. Azok a kisebb erdőgazdálkodók, akik eddig áfakörön kívül értékesítették a tűzifát, alkalmazkodásra kényszerülhetnek, vagy belépnek az áfakörbe, vagy átmenetileg visszafoghatják a kitermelést. A MEGOSZ szerint önmagában az áfacsökkentés nem fogja tömegesen a fatüzelés felé terelni a háztartásokat. Ennek oka, hogy az átállás jelentős beruházást igényel, új tüzelőberendezésre, megfelelő kéményre és tárolóhelyre van szükség, emellett a tűzifa tárolása és kezelése is többletmunkával jár. A szervezet ugyanakkor úgy látja, hogy az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanság miatt többen vásárolhatnak tűzifát tartalék vagy kiegészítő fűtési lehetőségként, különösen azok a családok, amelyek többféle fűtési mód közül választhatnak. A szervezet szerint a lakosság várhatóan nagyobb árcsökkenésre számít, mint amekkora ténylegesen megjelenik a piacon. Míg az erdei tűzifa esetében az áfacsökkentés várhatóan jól érzékelhető lesz, a darabolt, hasogatott vagy kalodázott, úgynevezett konyhakész tűzifánál a feldolgozás, a szállítás és más szolgáltatások költségei továbbra is jelentősen befolyásolják a végső fogyasztói árat. Emiatt ezeknél a termékeknél kisebb lehet az ármérséklődés, szélsőséges esetben pedig az ár akár változatlan is maradhat. A MEGOSZ úgy véli, legfeljebb mérsékelt keresletnövekedés várható a következő fűtési szezonban, de az sem kizárt, hogy az áfacsökkentés önmagában nem okoz érdemi változást. A keresletet ugyanis befolyásolja, hogy sok háztartás még rendelkezik a korábbi években beszerzett tűzifával, illetve a megduplázott szociális tűzifaprogram is csökkentheti a piaci vásárlások számát. A szövetség szerint jelenleg a legnagyobb problémát a bizonytalanság jelenti. A vásárlók kivárnak a kedvezőbb árak reményében, miközben a gazdálkodók sem mernek előre nagyobb mennyiséget kitermelni. A MEGOSZ arra figyelmeztetett, hogy minél később válik ismertté az áfacsökkentés pontos időpontja és szabályozása, annál nehezebb lesz felkészülni a fűtési szezonra. A későbbi kitermelés ráadásul az időjárási kockázatok miatt a tűzifa minőségére és a kiszállításra is kedvezőtlen hatással lehet. Fenntarthatósági szempontból a szövetség nem lát akadályt a várható többletigény kielégítésében. Álláspontjuk szerint a hazai erdőgazdálkodás a fenntartható kitermelési keretek között képes biztosítani a szükséges mennyiséget, amennyiben nem vezetnek be további kitermelési korlátozásokat. Hosszabb távon ugyanakkor arra számítanak, hogy a lakossági tűzifa-felhasználás inkább csökkenni fog, mivel egyre több háztartás választ alternatív fűtési megoldásokat, például hőszivattyút vagy napelemes rendszert. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentése várhatóan élénkíti a lakossági keresletet, feltéve, hogy a kereskedők a kedvezményt teljes egészében továbbadják a vásárlóknak. Úgy véli, a legnagyobb hatás azoknál a háztartásoknál jelentkezhet, ahol a tűzifa elsődleges vagy fontos kiegészítő fűtési energiaforrás. Ha az adócsökkentés teljes mértékben megjelenik a fogyasztói árakban, a tűzifa versenyképesebbé válhat más energiahordozókkal szemben, ezért azok is nagyobb mennyiséget vásárolhatnak, akik eddig csak kiegészítő fűtésre használták. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem számít jelentős keresleti robbanásra. A tűzifával fűtő háztartások száma és az éves tüzelőanyag-szükséglet érdemben nem változik, ezért inkább mérsékelt keresletbővülésre, illetve a vásárlások időzítésének átalakulására számít. A szakértő szerint az is elképzelhető, hogy sok vásárló kivárja az őszi áfacsökkentés bevezetését. Mivel a tűzifapiac eleve erősen szezonális, a legtöbb beszerzés augusztus és október között történik, a kedvezőbb árak reménye átmenetileg visszafoghatja a nyári forgalmat. Ennek mértéke azonban attól is függ, milyen árpolitikát követnek a kereskedők, illetve mekkora készletekkel rendelkeznek. Braunmüller Lajos arra is felhívta a figyelmet, hogy a tűzifa árát számos tényező alakítja. A legfontosabb a kitermelhető faanyag értéke, amelyet a fafaj, a minőség, az erdőállomány összetétele és a piaci kereslet határoz meg. Emellett jelentős költséget jelentenek a fakitermeléshez kapcsolódó bérek, az üzemanyag, a gépek üzemeltetése és az energiaárak. A szállítás különösen fontos tényező, mivel a tűzifa nagy tömegű, viszonylag alacsony értékű termék, így a fuvarozási költség sok esetben a végső fogyasztói ár jelentős részét adja. Arra a kérdésre, hogy az áfacsökkentés teljes egészében megjelenik-e majd a fogyasztói árakban, a szakértő azt válaszolta, hogy erre jó esély van, bár a piaci szereplők egy része megtarthatja a kedvezmény egy részét. Szerinte ennek mértékét elsősorban a piaci verseny, a kínálat nagysága és a kereslet alakulása határozza meg. Ugyanakkor a korábbi áfacsökkentések tapasztalatai, például a sertés- és baromfihús esetében, azt mutatják, hogy a kereskedelem jellemzően a kedvezmény nagy részét továbbadta a fogyasztóknak, még ha ezt később a nagykereskedelmi árak változása részben el is tüntette. Mint az látható, a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége és Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője is egyaránt arra számít, hogy a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése mérsékelten élénkítheti a keresletet, ugyanakkor nem várnak jelentős piaci fordulatot. Szerintük sok vásárló kivárhat az intézkedés bevezetéséig, ami átmenetileg visszafoghatja a nyári forgalmat. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők azonban abban eltérnek, hogy a közeljövőben pontosan milyen hatást válthat ki az árban. A MEGOSZ szerint az áfacsökkentés javíthatja a legális értékesítést és visszaszoríthatja a feketekereskedelmet, de a feldolgozott tűzifák esetében a szállítás és a feldolgozás költségei miatt a fogyasztók kisebb árcsökkenést érzékelhetnek. Braunmüller Lajos ezzel szemben azt emelte ki, hogy a kedvezmény várhatóan javítja a tűzifa versenyképességét, miközben a végső ár alakulását továbbra is elsősorban a piaci verseny és a kereskedők árpolitikája határozza meg. A GKI Gazdaságkutató szerint a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentése mintegy 15 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést okozhat, ugyanakkor érdemi segítséget jelenthet a fával fűtő háztartásoknak. Az elemzés rámutat, hogy ez a kör eddig nagyrészt kimaradt a rezsicsökkentés kedvezményeiből, számukra elsősorban az évi 5 milliárd forintos szociális tűzifa-program jelentett támogatást, ami a becsült éves tűzifaforgalomnak csupán mintegy 6 százalékát fedezte. Adataik szerint 2025-ben a magyar háztartások 15,4 százaléka, mintegy 618 ezer háztartás kizárólag fával fűtött. Becslésük alapján ezekben a háztartásokban az éves tűzifakiadás átlagosan 137 ezer forint lehet, így az áfacsökkentés évente közel 24 ezer forintos megtakarítást eredményezhet. A kutatóintézet szerint ez már érzékelhető segítség, különösen akkor, ha a szociális tűzifa-program is fennmarad. A GKI arra is felhívta a figyelmet, hogy a fatüzelés sok esetben nem tudatos választás, hanem anyagi kényszer következménye, ezért az energiaszegénység egyik jeleként tekinthető. Az alacsony jövedelmű háztartások esetében a tűzifa áfájának csökkentése a becslések szerint az éves háztartási kiadások mintegy 0,75 százalékát hagyhatja a családoknál, a szociális tűzifa-programmal együtt pedig ez az arány elérheti az 1 százalékot. A tűzifa vásárlásakor nemcsak az ár számít, hanem több olyan tényező is, amelyeket figyelmen kívül hagyva kellemetlen meglepetések érhetnek. Az egyik legfontosabb a fa nedvességtartalma: a frissen kivágott nyers fa rosszabb hatásfokkal ég, kevesebb hőt ad le, és több korom és kátrány keletkezik az égés során. Érdemes ezért legalább egy éve szárított, hasított és szellős helyen tárolt fát választani, ha az azonnali felhasználás a cél. A fafajta is lényeges. A keményfák, mint a tölgy, bükk vagy akác, hosszabb ideig és nagyobb hőleadással égnek, így hatékonyabbak a fűtés szempontjából, mint a puhafák, például a nyár vagy fenyő. Bár a puhafák olcsóbbak, gyorsabban elégnek, ezért hosszú távon nem feltétlenül gazdaságosabbak. Fontos, hogy a vásárló pontosan tudja, milyen fát kap, mivel előfordulhat, hogy a kereskedők nem mindig teljesen korrekt módon adják meg a fa fajtáját vagy mennyiségét. A mennyiség meghatározásánál is érdemes körültekintően eljárni. A tűzifát térfogat vagy súly alapján mérik, de ezek nem mindig összehasonlíthatók a nedvességtartalom miatt. A vizes fa súlyosabb, így ha súly alapján vásárolunk, kevesebb hasznos tüzelőanyagot kaphatunk. A legátláthatóbb megoldás a száraz, hasított, kalodában mérhető fa beszerzése. Végül a megbízható eladó kiválasztása elengedhetetlen. Célszerű helyi, ismert termelőtől vagy kereskedőtől vásárolni, akit korábbi tapasztalatok vagy ajánlások alapján ismerünk. A túl olcsó ajánlatok gyakran silány minőséget, becsapást vagy akár illegális fakitermelést takarnak. Megfelelő körültekintéssel azonban biztonságosan és gazdaságosan oldható meg a téli fűtés.