● news.bsdnet.hu

– Egy 1986-ban indult hosszmetszeti kutatás adatait vették elő újra az NYU Langone Health kutatói, amely több ezer amerikai egészségi állapotát követte évtizedeken keresztül, különös figyelmet fordítva az érrendszeri betegségekre és azok későbbi következményeire. Az új elemzésben több mint 12 ezer résztvevő adatait vizsgálták, akiknek átlagéletkora 56 év volt, és a kutatás kezdetén még nem mutattak demenciára utaló jeleket. Közülük a több mint két és fél évtized alatt 3008 embernél alakult ki demencia, míg 5238 részvevőnél haláluk napjáig nem diagnosztizálták a betegséget. A Neurology című orvosi szaklapban megjelent kutatásban azt vizsgálták, hogyan befolyásolta a három kockázati tényező – a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség és a dohányzás – jelenléte azt, hogy a résztvevők hány évig éltek demencia kialakulása nélkül. Eredményeik szerint Ez azt jelenti, hogy a középkori kedvezőbb egészségi állapot csaknem 13 plusz évet jelenthet, amit valaki demencia nélkül tölt idősebb korában. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a kockázati tényezők számától függetlenül a nők több demenciamentes évet éltek meg, mint a férfiak; a fehér résztvevők pedig többet, mint a fekete résztvevők. „Eredményeink arra utalnak, hogy ezeknek a kockázati tényezőknek a középkorú életkorban történő megelőzése olyan stratégia lehet, amely több mint egy évtizeddel is hozzájárulhat az agy egészségének megőrzéséhez” – mondta a kutatás vezető szerzője, Josef Coresh, az Optimal Aging Institute igazgatója. A szakértők szerint a demencia világszerte egyre nagyobb egészségügyi kihívást jelent: becslések szerint a betegséggel élők száma 2050-re csaknem megháromszorozódhat, és elérheti a 153 milliót. Bár a demencia kialakulását nem lehet teljes bizonyossággal megakadályozni, egyre több kutatás utal arra, hogy különféle életmódbeli és egészségi tényezők befolyásolhatják a kockázatot. Korábbi vizsgálatok alapján a gyermekkortól kezdve egész életen át jelen lévő, módosítható kockázati tényezők – például a hallásromlás, a mozgásszegény életmód, az elhízás vagy a magas vérnyomás – kezelésével a demenciás esetek jelentős része késleltethető vagy megelőzhető lehet. Tóth Flóra korábban arról írt, hogy több kutatás szerint  az aktív nagyszülőség is segíthet . Korábbi kutatások szerint 14, gyermekkortól kezdve egész életen át jelen lévő módosítható kockázati tényező kezelésével a demenciás esetek akár 45 százaléka is megelőzhető vagy késleltethető lehet – ezekről itt írt Milanovich Domi . És hogy hogyan érdemes a gyerekekkel beszélni a nehéz helyzetről, abban Stoiber Vivi demenciára szakosodott gyógytornász segít . Rákkeltő méreg csorog a kiszáradó Dunába Óbudánál, és ez most látszik is WMN Szűrő – 2026. augusztus 6. – NA A mostani kutatásban vizsgált három tényező különösen azért fontos, mert gyakran éppen 45 és 65 éves kor között jelennek meg, és hosszú távú hatással lehetnek az agy működésére. A magas vérnyomás és a cukorbetegség ugyanis károsíthatja az ereket, amelyek az agy megfelelő vérellátásában is szerepet játszanak, a dohányzás pedig szintén növeli az érrendszeri problémák kockázatát. WMN Szűrő – 2026. augusztus 6. – NA A Guardian megkérdezte Jacqui Hanley-t, az Alzheimer's Research UK kutatási finanszírozási vezetőjét is, aki nem vett részt a kutatásban. Szerinte ebben a tanulmányban nagyon jól fogalmazták meg a kérdést, mert nem arra keresték a választ, hogy mekkora az esélyünk a demencia kialakulására. „Ez a megközelítés jól szemlélteti, hogy az életközépben fennálló egészségi állapot hogyan befolyásolhatja, hány évet élhetünk demencia nélkül. Ugyanakkor azt is figyelembe veszi, hogy a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás nemcsak a demencia kialakulásának kockázatát növeli, hanem a más betegségek miatti korai halálozás esélyét is” – fogalmazott a kutató. Nagy Andi Kiemelt kép: Getty Images/Olga Pankova