● news.bsdnet.hu

Gertrude Mutharika köztudottan fényűző életmódot folytat, ami rendszeresen hatalmas felháborodást vált ki Malawiban, a világ egyik legszegényebb országában. Bár ő maga ritkán kérkedik a vagyonával, az ellenzéki sajtó és a jogvédők többször is dokumentálták a közpénzből finanszírozott luxuskiadásait. A legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó botrány London egyik leghíresebb luxusszállodájához, a Dorchesterhez köthető még 2019-ből. A first lady ekkor ugyanis az Egyesült Királyságba utazott még előző házasságából született fia egyetemi diplomaosztójára, pechére azonban a brit sajtó napokig cikkezett arról, hogy miközben Malawi évi 65 millió font brit segélyt kap, addig az elnök felesége és kísérete a híres hotelben szállt meg. A törvény ugyanis lehetővé teszi a mindenkori elnök házastársának, hogy évente háromszor (összesen akár hat hétig) állami költségen utazzon külföldre magáncéllal, és a jogszabály nem határolja be, hogy ilyenkor maximum hány fő kísérheti, és azok mekkora napidíjat kaphatnak. Gertrude asszony ezt ki is használta, e 10 napos londoni útra 7 fős állami kíséretet vitt magával (állítólag így olcsóbb, mintha a helyszínen kellene embereket megfizetni), miközben egy átlagos malawi állampolgár kevesebb mint napi 1-2 dollárból kénytelen túlélni, a kórházakban meg hiány van alapvető gyógyszerekből is. Mivel Malawiban tüntetések robbantak ki, hogy az elnöki család fizesse vissza a pénzt, a brit segélyezési ügynökségnek is nyilatkoznia kellett, hogy a brit adófizetők pénzéből egyetlen fontot sem fordítottak Gertrude asszony luxuskiadásaira. A Mutharika család magánvagyona, közte vélt, strómanokon keresztül birtokolt ingatlanbirodalma egyébként is régóta a korrupcióellenes hatóságok célkeresztjében van, erre a first lady pedig sokszor rákontráz az öltözködésével is. A kritikusai gyakran felróják neki, hogy miközben azt hirdeti, hogy az emberek vásároljanak malawi termékeket, ő maga a külföldi luxusmárkákat és a méregdrága textíliákat részesíti előnyben. A korábban parlamenti képviselőként is szolgáló Gertrude asszonynak egyébként ápolónői végzettsége van, a Pekingi Egyetemtől azonban tiszteletbeli professzori titulust kapott, így gyakran odabiggyesztik ezt a neve elé is, mintha valóban egyetemi tanári tudományos fokozata lenne. Sokak szerint túlságosan beleszól a kormányzat munkájába, legyen szó akár kinevezésekről, de júliusban megjelent egy olyan cikk, amely azt állítja, hogy az ő áskálódása áll a mögött is, hogy férje és annak alelnöke közt megromlott a kapcsolat. Mielőtt rátérünk a legfrissebb fejleményekre, nézzünk meg pár olyan emlékezetes esetet a múltból, melyek után a first lady vagy az elnök legújabb húzásain már senki sem csodálkozik. Még 2014-ben történt, hogy – legalábbis a hivatalos megszólalásai alapján – a lakosság egészségügyi helyzetét és a HIV-vírus elleni harcot a szívén viselő elnökfeleség miatt, illetve a Nemzeti AIDS Bizottság által folyósított jogosulatlan nagyösszegű átutalások okán, melynek kedvezményezettje a first lady által alapított és vezetett jótékonysági alap volt, a globális segélyszervezetek sikkasztás gyanújával korlátozták Malawi hozzáférését az ország számára lehívható 574 millió dolláros, AIDS, TBC és malária elleni védekezéshez esszenciális segélyhez. És ott volt 2020-ban az úgynevezett „cementbotrány” is, mikor is a korrupcióellenes hivatal zároltatta a házaspár bankszámláit, azzal gyanúsítva őket, hogy visszaéltek az elnöki vámmentességgel, azaz valójában üzletemberek importálták külföldről nagy értékben a cementet, amit aztán eladtak a piacon. A Mutharika házaspár tagadta, hogy részt vettek volna a csalásban, állításuk szerint az elnöki adószámra történő vásárlások sima személyiséglopások voltak. Idén áprilisban pedig hatalmas felháborodást okozott az, hogy egy állami nyugdíjalap háromszoros áron vett meg egy hotelt, a gyanú szerint a tranzakcióból származó extraprofit egy része az elnöki család zsebében landolt, így már egy parlamenti vizsgálóbizottság is felállt azt kutatva, hova párolgott el a vagyonnak is beillő összeg a nyugdíjasok megtakarításából. Az ügy különösen érzékeny pillanatban robbant ki, mivel Malawi államadóssága tavaly év végén meghaladta az éves GDP 90 százalékát, a Világbank pedig adósságválságban lévő országnak minősítette, miután a Nemzetközi Valutaalap egyik programja is összeomlott tavaly májusban. De a rossz gazdasági helyzetben azért vannak csodás feltámadások is. Idén februárban ugyanis az elnöki palotában bejelentették az államfő és a kormánypárt tagjainak jelenlétében, hogy a first lady jótékonysági alapja a 2020-ban bekövetkező tetszhalott állapotból újraindul egy 2030-ig kidolgozott stratégiával. (Arthur Peter Mutharika először 2014-2020 közt volt elnök, tavaly októberben azonban újra választást nyert. – a szerk.) A kormányzati kommunikációs csatornák a Beautify Malawi Trustot nonprofit kezdeményezésként írták le, mely elsősorban a környezetvédelem és a közegészségügy terén aktív, azonban nem hoztak nyilvánosságra auditált beszámolókat, és a bejelentéshez nem csatoltak nyilvános megerősítést sem a nonprofit szabályozások betartásáról. Most júliusban a Beautify Malawi Trust átláthatatlan, gyanús adományai miatt keveredett komoly politikai és korrupciós botrányba, mivel több millió dolláros pénzügyi felajánlásokat fogadott el olyan vitatott hátterű üzletemberektől, akik ellen a Dél-afrikai Köztársaságban súlyos ügyekben folynak bírósági eljárások, így érthetetlen, hogy Malawi miért nem adja ki a dél-afrikai hatóságok kérésére az egyébként fontos helyi politikusok társaságában nyilvánosan mutatkozó vádlottakat. Kiszivárgott dokumentumok szerint az alapítvány egyik dél-afrikai támogatóját, a malawi elnök belső köréhez tartozó Zunaid Moti üzletembert Peter Mutharika elnök utazó nagykövetté nevezte ki, ez pedig felvetette a gyanút, hogy az alapítványnak nyújtott adományokért cserébe mások is politikai előnyöket és diplomáciai mentességet vásároltak. A milliárdos Moti neve belekeveredett már odahaza gyilkossági ügyekbe is, ült már börtönben, és több állam is nemzetközi körözést kért ellene, például Oroszország úgyszintén. A jelentés szerint Moti és cégei széleskörű felelősségi kört kapnának, beleértve Malawi érdekeinek előmozdítását nemzetközi szinten, állítólag a turizmus népszerűsítésével és az ország egészségügyi rendszerének fellendítésével, valamint „stratégiai partnerségek” kiépítésével is megbízták, továbbá olyan kritikus ágazatokban is számítanának rá, mint az útépítési infrastruktúra, a bányászat és a kőolajipar, beleértve az ásványkincsek feltárását is, így tíz bányászati engedélyt is odaítéltek neki – amikor egyébként erre országos moratórium van érvényben. Jogvédő és civil szervezetek így igazságügyi könyvvizsgálatot követelnek az alapítvány ellen - a gyanú szerint korábban állami vállalatok pénzeit is titokban a first lady projektjeire csatornázták át. A jogvédő szervezetek ezért kifejezetten Gertrude Mutharikát szólították fel, hogy álljon ki a nyilvánosság elé, és tegyen személyes nyilatkozatot az alapítvány pénzügyi átláthatóságáról, és várják tőle a magyarázatot, hogy ha nem politikai befolyással való üzérkedésnek, akkor minek köszönhető az, hogy az alapítvány 2026-os újraindításakor, miután férje visszakerült a hatalomba gyanús hirtelenséggel több millió dollár értékű felajánlás érkezett magánadományozóktól. A malawi kormány ezzel szemben tagadja Moti diplomáciai kinevezését, az Elnöki Hivatal karaktergyilkosságnak és álhírterjesztésnek nevezte a kinevezésekről szóló szivárogtatásokat. A vádakat továbbá rosszindulatú hazugságoknak és politikai lejáratásnak is minősítették, melyek egyetlen célja, hogy a first ladyt is belekeverve lerombolják a közvélemény bizalmát az elnök iránt. (Borítókép: Gertrude Maseko Mutharika 2018. október 4-én Fotó: Andrea Hanks / White House / ZUMA Wire / Reuters)