● news.bsdnet.hu

Polgár Judit félresikerült, mindössze két napig tartó jelöltségét követően némi tanácstalanság lett úrrá a Tisza Párton és a frakció vezetésén. Magyar Péter óvatosabbá vált, és – tartva a kommentelők haragjától – ezúttal nem mert nyilvánosan konkrét nevet ajánlani a köztársasági elnöki posztra. Ehelyett a Facebook-oldalán kezdett fényképezkedni közéletben ismert, de nem politikus személyekkel, köztük „Vidéki Prókátor” Fülöp Botonddal, Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a korábbi Fidesz-többség által elmozdított legfelsőbb bírósági elnökkel. Elindult hát a köztársasági elnöki „casting”, ám ennek hamarosan vége lesz, ugyanis a Tisza-frakció – a miniszterelnökkel egyetértésben – szerda délután bejelentette, hogy augusztus 11-én az Országgyűlés ülésén sor kerül az új köztársasági elnök megválasztására. A Fidesz kemény választ adott a bejelentésre. Kár a gőzért. Közjogilag érvénytelen, ezért fölösleges köztársaságielnök-választást tartani. A poszton nincs üresedés. Az utolsó, legitim módon megválasztott magyar köztársasági elnököt Sulyok Tamásnak hívják – fogalmazott Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Rendben, de akkor mit keresett a Fidesz frakcióvezetője azon a hétfői tanácskozáson, amelyet az Alaptörvény 17. módosításával eltávolított Sulyok Tamás utáni ideiglenes államfő – pontosabban az államfői feladatokat egy hónapig ellátó – Forsthoffer Ágnes hívott össze? Ha a Fidesz szerint Sulyok Tamás elmozdítása jogellenes és illegitim volt – olyannyira, hogy a Fidesz és a KDNP frakciója még ki is vonult az Országgyűlés ülésének arról a részéről, amelyen Forsthoffer Ágnes az államfői feladatok átvételéről beszélt –, akkor nem ellentmondásos, hogy később részt vesznek egy általa kezdeményezett tanácskozáson? A következetlen magatartás következménye, hogy a Fidesz legitimált egy illegitimnek nevezett helyzetet, hiszen azzal, hogy a frakcióvezetője mégis elment a Sándor-palotában megtartott tanácskozásra, szóba állt a szerinte nem legitim Forsthoffer Ágnessel. A következetesség hiánya mellett a Fidesz érvelésének van egy másik problémája is: Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta a saját eltávolítását lehetővé tévő Alaptörvény-módosítást. Megtehette volna, hogy a kamerák előtt látványosan benyújtja a lemondását, de az Alaptörvény-módosításhoz aláírásával nem adja a nevét. Így viszont a Tisza Párt szempontjából a lehető legjobb dolog történt. Sulyok Tamás aláírta, amit kellett, így annak és rendje módja szerint azt ki is kihirdették a Magyar Közlönyben. A Fidesz tehát az ország egészére, minden egyes lakosra vonatkozó írott jog legitimitását kérdőjelezi meg, eléggé furcsa módon. Ettől függetlenül érdekes a kérdést egy kicsit komolyabban is venni, mert a Tisza Párt mégsem lehet teljesen nyugodt a majdani köztársasági elnök pártokon átívelő elfogadottságát illetően. És mi sem. Bárkit is választ majd meg az Országgyűlés új köztársasági elnöknek, az a Tisza-rendszer részének fog számítani, az ellenzék egyetértése nélkül történik az új államfő megválasztása. Ennek a rendszernek az ellenzékének nagy része – tehát a Fidesz és a KDNP – a saját korábbi 2010 és 2026 közötti rendszeréhez ragaszkodik, annak leépítése miatt tiltakozik, míg Magyar Péterék bevallottan rendszerváltást hajtanak végre. Lehet derülni a Fidesz szerencsétlenkedésén, de amennyiben komolyan gondolják a saját mondataikat, akkor a Tisza-többség közjogi döntései – így az új államfő megválasztása – csak addig élnek, amíg a Tisza Párt van hatalmon, ha változni fog a politikai széljárás, akkor majd egy újabb rendszerváltás lesz, ezúttal már a Tisza ellenében. Orbán Viktor tusványosi beszédének – pontosabban a kérdésekre adott válaszainak – legfontosabb állítása az volt, hogy ha visszatérnek a hatalomba, a Tisza-többség illegitim döntéseit „visszacsinálják”. Ha tehát nem legitim, sőt – ha komolyan vesszük Havasi Bertalan szavait – nem is jogszerű Sulyok Tamás eltávolítása, valamint Forsthoffer Ágnes egy hónapos államfői megbízatása és az őt követő államfő működése, akkor felvethető a kérdés: a szerintük illegitim és jogszerűtlen módon eljáró Forsthoffer Ágnes, illetve a majdani államfő által aláírt törvények eleve semmisek lesznek? Mindegyik? Ha pedig nem, akkor a 2026. július 20. – Sulyok Tamás eltávolítása – óta elfogadott jogszabályok közül melyeket tekinti majd alkalmazhatónak a szerintük jogszerűen eljáró, majdani nem tiszás hatalom? Milyen jogi káosz lenne ebből? Persze ahhoz, hogy a mostani tiszás kormánytöbbség közjogi lépéseit később el lehessen törölni, előbb választást kellene nyerni. Elnézve a Fidesz jelenlegi állapotát, nem érdemes arra mérget venni, hogy négy vagy nyolc év múlva ismét kormányra kerül – bár a politikában előfordulnak szeszélyes fordulatok. Az is elképzelhető, hogy addigra egy ma még nem ismert párt vagy pártszövetség válik kormányerővé, amely – ha nem is nagy lelkesedéssel – tudomásul veszi a Tisza közjogi változtatásait, különösen akkor, ha az új alkotmányt népszavazás is megerősíti, aminek lehetőségét a miniszterelnök már többször is felvetette. Ez a referendum azért lehet meghatározó, mert a tiszás közjogi rendszer demokratikus megerősítéséről szólna. Egy ilyen döntést utólag politikailag jóval nehezebb lenne vitatni vagy frontális támadással megkérdőjelezni, még ha a politikatörténet ismer is példát újabb alkotmányozó népszavazásokra. Emlékezzünk arra, hogy Magyar Péter – ellentétben számos korábbi ellenzéki alkotmányjogásszal, közéleti megmondóemberrel vagy DK-s politikussal – nem vonta kétségbe Orbán Viktorék közjogi rendszerének jogszerűségét. Hatalomra kerülve most lépésről lépésre, tégláról téglára bontja le azt, miközben fokozatosan felépíti a saját rendszerét. Hogy ez az új közjogi rendszer mennyire lesz tartós, az a jövő zenéje, a magyar múlt tanulságai viszont nem biztatnak minket sok jóval. A szerző politikai elemző. A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. (Borítókép: Az Országgyűlés ülése 2026. július 28-án. Fotó:  Szollár Zsófi / Index)