● news.bsdnet.hu

A roma sorozatgyilkosságok a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb, rasszista indítékú bűncselekmény-sorozatát jelentették. A támadások 2008 júliusa és 2009 augusztusa között zajlottak, amikor négy szélsőjobboldali elkövető – K. Árpád, K. István, P. Zsolt és a segítőjük, Cs. István – roma családokat támadott meg különböző településeken. A céljuk az volt, hogy félelmet keltsenek a közösségekben, és etnikai feszültséget szítsanak Magyarországon. Pontosan 17 évvel ezelőtt csaptak le a halálbrigád tagjaira a hatóságok. Lovas Bálint Bűnügyi újságíró, főmunkatárs Ezeket látta már? A támadók előbb Molotov-koktélokkal felgyújtották a kiszemelt házakat, majd a menekülő emberekre sörétes fegyverekkel tüzeltek. A támadássorozat tíz helyszínt érintett, köztük Galgagyörköt, Piricsét, Tarnabodot, Nagycsécset, Alsózsolcát, Tatárszentgyörgyöt, Tiszalököt és Kislétát. Hat ember vesztette életét, például egy öt esztendős kisfiú is, több áldozat pedig súlyosan megsérült. A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság különösen megrázta a közvéleményt , mivel egy apa és kisfia a lángoló házból menekülve váltak a lövések áldozatává. A halálbrigád négy tagja / Fotó: Archív A rendőrség kezdetben nem ismerte fel, hogy összefüggő, rasszista indítékú támadássorozatról van szó. A nyomozást több hiba is nehezítette, ezért az elkövetők több mint egy éven át folytathatták az akcióikat. Végül 2009. augusztus 21-én fogták el őket Debrecenben. A nyomozás során kiderült, hogy korábban fegyvereket raboltak, és azokat használták a támadásokhoz. A Blikk 17 éve írt a gyilkosok ámokfutásáról / Fotó: Archív A Blikk éppen tizenhét éve írta meg, hogy tizenkét helyen csaptak le egy időben a rendőrök. Az akció során számítógépeket, lőszereket, lőport, lőfegyvereket és alkatrészeket foglaltak le. A zsaruk minden fegyvertartót megvizsgáltak, és nem csak azokat, akik engedéllyel birtokoltak puskákat. Hajnalban Borsod megyében ütöttek rajta több emberen, akiket őrizetbe vettek. Náluk hatástalanított fegyvereket találtak, s vizsgálták azt is, vajon ezek a puskák köthetők-e a romák elleni támadásokhoz. Veszprém megyében négy helyen razziáztak a rendőrök. Az ügy jelentős társadalmi és politikai visszhangot váltott ki, valamint ráirányította a figyelmet a gyűlölet-bűncselekmények kezelésére, a rendőrségi nyomozások hiányosságaira és a roma közösség biztonságának kérdésére. A roma sorozatgyilkosságok máig a magyar kriminalisztika egyik legsúlyosabb és legmeghatározóbb bűnügyei közé tartoznak. A bíróság 2013-ban első fokon, majd 2016-ban jogerősen három vádlottat tényleges életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt , míg Cs. István 13 év fegyházbüntetést kapott bűnsegédként. Négy éve írtunk arról, hogy szabadulhatott a sátoraljaújhelyi börtönből. elfogás