● news.bsdnet.hu

„Ahogy haladt előre a munkagép, úgy fordultak ki a földből mellette, mögötte az emberi csontok. Koponya, lábszárcsont, csípőcsont, csigolyák. A markoló kettévágta a még egyben lévő koporsókat is a benne lévő emberi maradványokkal együtt. Nem egyet. A földmunkák kezdete óta százas nagyságrendben kerültek elő csontok. Jól felismerhetően emberi maradványok. Az itt lévő agyagos-márgás földben ugyanis csak nagyon lassan bomlanak el a szerves anyagok, csontok” – magyarázza a Népszavának a budai Sylvan Residence luxuslakópark építésén dolgozó cég egyik volt munkatársa, K. G. Nem volt ez titok. A lakópark műszaki leírásában külön kitérnek rá, hogy a fejlesztési terület az egykori „vízivárosi” és katonai temető területén helyezkedik el, amit az 1880-as évekig használtak és az 1930-as években számoltak fel. Ezt követően az 1950-es években épültek fel a területen a Haditechnikai Intézet épületei, melynek földmunkái során a visszaemlékezések szerint számtalan maradvány került elő, mert a temető felszámolása nem felelt meg még a korabeli előírásoknak sem. Az egykori temető bezárásakor csak a síremlékeket bontották le, a fejfákat szedték össze a sírokról és lebontották az itt lévő kápolnát. A holtakhoz nem nyúltak. (Lásd keretes írásunkat.) „Tudhatott róla mindenki. A munkások, az építésvezető, a kivitelező cég emberei és a szállítók is. Senkit nem érdekelt. A régészeknek állítólag szóltak, de ők azt mondták, nem elég régiek a csontok, így nekik nincs vele dolguk. Ezzel az építtető el is intézte a dolgot. Markolóval szórták fel a földet és vele a csontokat a billencses kocsikra. A munkások meg néha gurigáztak a koponyákkal, mondván, ezek régi csontok. S ez igaz is. De ezek a csontok egykor apák voltak és fiúk, anyák és lányok, testvérek, hugicák, kisöcsök, nagybácsik és nagymamák. Ma már talán a leszármazottaik sem élnek. De egy halott embernek akkor is jár a tisztelet, a kegyelet, ha régen élt. Őket meg kidobták, mint egy taknyos zsebkendőt” – mondja erős felindultsággal K. G., aki szerint nem lett volna olyan drága megbízni egy munkást, hogy szedje össze az előkerült maradványokat, és gyűjtse egy ládába. Azután egy közös sírba temethették volna őket, ahogy a tisztesség megkívánná (és nem mellesleg törvény is előírja). Néhány milliót talán elvitt volna, de mi ez a beruházás sok milliárdos költségvetéséhez képest? De megspórolták ezt is. Inkább elszállíttatták a maradványokat a kiásott földdel együtt városszéli hulladéktelepekre. Nem is egyre. Amikor az egyik helyen feltűntek a csontok, és nem fogadták tovább a szállítmányokat, kerestek egy másik céget. A Népszavához került szállítólevelek tanúsága szerint solymári, szigetszentmiklósi és csepeli hulladéklerakókba hordták a Szilágyi Erzsébet fasor mögötti építkezésen kitermelt több tonna „tiszta földet”, „veszélyes anyagokat nem tartalmazó földet és köveket”, „darálékot”, illetve „inert hulladékot” (nem bomló, nem oldódó építési-bontási törmelék). A kitermelt föld egy részét azonban nem vitték el, hanem csak áthordták a terület más részére, feltöltésnek. Azután majd a luxuslakópark gyerekei egyszer csak találnak egy lábszárcsontot labdázás közben – teszi hozzá K. G., aki szerint az is elgondolkodtató, hogy tudomása szerint kerültek elő a földből lehegesztett ládák, koporsók is. Ez a régi temető működése alatt még nem volt divat, sokkal inkább az ötvenes évek után, amikor a területen egy haditechnikai kutatóközpont működött többek között toxikológiai és állatkísérleti részleggel, izotóplaborral, valamint a Vegyivédelmi, illetve az Elektromos Osztályon nukleáris műszerek, vegyi jelzők fejlesztésével foglalkozó szakosztállyal. A talajból előkerült ládákat, amelyek közül több is megsérült a kiásáskor, senki nem vizsgálta, csak elvitték a többi hulladékkal együtt egy lerakóba. A hajdanvolt vízivárosi temető A Kútvölgyi lejtő–Szilágyi Erzsébet fasor–Virányos út határolta temetőt 1785-ben nyitották meg a Vár, a Víziváros és az Országút lakossága számára, miután a Medve utcai – valóban vízivárosi – temető megtelt a pestisjárvány alatt. Előbb a Városmajorba, majd a Kútvölgy aljába költöztették a temetőt, ami végig vitte magával a nevét. Ide, a vízivárosi temető mellé temették el az 1795 májusában a Vérmezőn kivégzett Martinovics Ignácot és társait is. Mivel az elföldelés titokban történt, holttestüket csak jóval később, alapos kutatás után, 1914-ben találták meg és vitték át a maradványokat a Fiumei úti sírkertbe. A vízivárosi temetőbe helyezték át 1797-ben a mai Déli pályaudvar helyén fekvő katonai temetőt is, ezt egészen 1903-ig használták. A vízivárosi temetőben helyezték végső nyugalomra a reformkor budai nagyjait, köztük például Vásárhelyi Pált, a folyamszabályozások vezetőjét. Több művészileg is értékes alkotás is készült ide: Ybl Miklós a tehetős Gerliczy Vincének tervezett síremléket. A temetőt 1885-ig használták hivatalosan, de véglegesen 1930-ban zárt be. Az első tervek még arról szóltak, hogy külföldi példák nyomán „temetőparkot” alakítanak ki itt a „régi Buda iránti kegyelet jeléül”, ahol „a neves halottak sírjait háborítatlanul meghagyják”. El is készültek a tervek, de később drágának találták a dolgot, és 1936-ban úgy döntöttek, hogy csak a Németvölgyi úti temetőből lesz emlékkert. Azóta ez is megszűnt. A vízivárosi temetőt egyszerűen bezárták. A beruházás során talált emberi maradványokról az építtető Bank Center No.1. Beruházási és Fejlesztési Kft. tulajdonosát, az OTP Bankot is megkérdeztük. A Vállalati Kommunikációs Osztály által küldött meglehetősen szűkszavú válaszban csupán annyi szerepel: „a fejlesztés a hatályos jogszabályoknak megfelelően zajlik, a kérdésében foglalt állítólagos körülményről nincs tudomásunk”. A temetőkről szóló többször módosított törvényhez kiadott végrehajtási kormányrendelet értelmében temetőt vagy temetőrészt a terület más célú felhasználása esetén a temetési helyek kiürítésével lehet megszüntetni. A holttestmaradványokat hozzátartozó hiányában – a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók. A kegyeletsértés a Büntető törvénykönyvben (Btk.) is helyet kapott, és olyan cselekményekre vonatkozik, amelyek megsértik a halott iránti tiszteletet vagy az elhunyt emlékét. A törvény a halál után is oltalmat nyújt az embernek, hiszen egy közösség morális rendjét súlyosan sértheti, ha a halottal szemben nem tanúsítanak megfelelő tiszteletet. Egy 2015-ös kúriai döntés kimondja, hogy „a halállal a becsületet a kegyelet váltja fel, aminek két eleme van, s ekként a kegyeletsértés védendő jogi tárgya is kettős: egyrészt az elhunyt személy emléke, ami az elhunytat életében megillető társadalmi megbecsülés háborítatlansága, másrészt a halott fizikai háborítatlansága, a halott földi maradványainak tiszteletben tartása”. A vízivárosi temetőt soha nem számolták fel, csak bezárták, majd ráépítettek: előbb egy honvédségi intézetet, most pedig egy lakóparkot. A XII. kerületi Virányos városrészben lévő, a Szilágyi Erzsébet fasor, a Kútvölgyi út és a Virányos út által közrefogott 5 hektáros ősfás területen most kilenc, hangsúlyozottan „magas színvonalú, kifinomult életstílust tükröző”, ötszintes, csupa üveg villaépületet húznak fel „időtálló minőségben”. Összesen bruttó 18 ezer négyzetméteren 157 lakást alakítanak ki. A lakók kényelmét külön szolgáltató épületben elhelyezett wellness-fitnesz részleg, bisztró és üzletek, mélygarázsok, illetve portaszolgálat szolgálja majd. Az egészet park öleli majd körbe. Lesz itt „biztonság, harmónia és kényelem”. Az építmények összeértékét 18,5 milliárd forintra becsülték a műleírásban. A projektet az Orbán-kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította, így az engedélyezési eljárás olajozottan ment. A Sylvan Residence lakópark mögött épül egy másik lakópark is Virányos néven, szintén az OTP beruházásában. Ott 1,6 hektáros területen hat épületben 49 lakást alakítanak ki, és megújul a telken álló szecessziós villa is. A telkek meglehetősen nagy kanyarokkal kerültek az OTP két ingatlanfejlesztőjéhez. A budai mércével mérten hatalmas, csaknem 7 hektáros, a Kútvölgyi Kórház mögötti – Virányos út, Napos út, Szilágyi Erzsébet fasor és Kútvölgyi út határolta – területnek eredetileg nagyjából a negyede volt a XII. kerületi önkormányzat tulajdonában, a többi a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében állt, itt működött ugyanis a fentebb már említett honvédségi Haditechnikai Intézet is izotóp- és biológiai laborral egészen 2014-ig, amikor a Virányos úti épületeket kiürítették. Az akkor még a fideszes Pokorni Zoltán vezette kerületi önkormányzat 2001-ben csereajánlatot tett a honvédségnek, de az üzlet nem jött létre. 2014-ben együtt hirdették meg az ingatlanokat, de senkinek sem kellett. Két évvel később az önkormányzat ismét pályázatot írt ki, ezúttal csak a saját telekrészére, amelyre már akadt vevő: a Florion Invest Kft. egyedüliként tett ajánlatot. Az önkormányzat eladta, és készségesen módosította az építési szabályzatát. A Florion, a Rogán Antal által kitalált lakáslottós cég a Carion tulajdonában volt, de azzal együtt a Szivek Norberthez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) korábbi vezetőjéhez köthető Lexan Holding székhelyére volt bejegyezve. Nem sokkal a telek megszerzése után a Lexan megvásárolta a Floriont. A lakópark 2019-ben megkapta az építési engedélyt, de csak szerkezetkész állapotig jutottak. Még abban az évben megvásárolta a telket és a projektet a Balansz Intézményi Ingatlanalap. Az OTP által 2010-ben életre hívott alap akkor vált ismertté, amikor 2018-ban egy leányvállalata 30 évre kibérelte a horvátországi Smokvica Vela szigetét, ahová a horvát sajtó szerint Orbán Viktor 2019-ben egy fekete helikopterrel érkezett. A bérleti szerződést 2022-ben felmondták. Közben a Virányosi lakóparkot áttervezték. Az 51 lakás átadását 2026. december 31-re tervezik. A 2-7 szobás, 59 és 271 négyzetméter közötti lakások ára 199 millió és 1,19 milliárd forint között mozog. Nem kevésbé kanyargós a szomszédos – történetünk színhelye, a vízivárosi temetőnek is helyet adó – Szilágyi Erzsébet fasorról nyíló telek kézről kézre adásának története sem. 2023 februárjában Kocsis Máté volt Fidesz-frakcióvezető és Gulyás Gergely volt fideszes kancelláriaminiszter benyújtott egy salátatörvény-javaslatot, amelynek értelmében az 5 hektáros területet az állam ingyen átadja a református egyháznak, hitéleti, oktatási, felsőoktatási célok elősegítése érdekében. Az iromány az akkori szokásrend szerint gyorsan át is ment a törvényhozáson. De még ezelőtt jogszabályt módosítottak, ami jelentősen megnövelte az ingatlan beépíthetőségét, lehetővé téve a lakások építését. Az ingyenesen átadott 50 061 négyzetméteres területet 9,2 milliárd forintra becsülte az MNV. Az ingatlan nem sokkal később a Bank Center Kft.-hez került „csere” útján. Az 1995-ben alapított Bank Center Kft. tulajdonosa 2016 óta az OTP. A Bank Center Kft. a Sylvan Residence lakópark építtetője, vagyis mindkét telken Csányi Sándor cége, az OTP-csoport épít lakóparkot.