● news.bsdnet.hu

Nick Boles, a brit Konzervatív Párt egykori parlamenti képviselője a The Spectator hasábjain arról írt, hogy az orosz-ukrán háború , a Brexit következményei és az Egyesült Államok európai szerepének változása miatt új válaszokra van szükség. Szerinte a korábbi megoldások már nem elegendőek a kontinens előtt álló kihívások kezelésére. A politikus úgy véli, Nagy-Britanniának helyre kell állítania a Brexit által okozott gazdasági károkat, Európának pedig versenyképesebbé kell tennie gazdaságát, miközben meg kell találnia annak módját is, hogy hogyan lehet szorosabban integrálni Ukrajnát és a nyugat-balkáni országokat anélkül, hogy ez újabb migrációs hullámokat vagy az európai egység meggyengülését eredményezné. Boles szerint Ukrajnának folytatnia kell a harcot Oroszország ellen, újjá kell építenie gazdaságát, és hosszú távon Európa politikai rendszerének részévé kell válnia. Emellett úgy látja, Európának egy olyan, európai vezetésű NATO-t kell kialakítania, amely képes hosszú távon garantálni a kontinens biztonságát. A volt képviselő szerint a jelenlegi problémákat nem külön-külön, hanem egy átfogó megállapodás keretében kellene kezelni. Ennek része lehetne az EU-tagságra váró országok társult tagsága, a biztonsági garanciákat nyújtó országok koalíciója, a Nagy-Britannia és az Európai Unió közötti gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint egy európai NATO-főparancsnok kinevezése – írja az Unian.ua . Javaslata szerint létre kellene hozni egy új európai konföderációt, amely az Európai Unió tagállamait és az úgynevezett külső kör országait – köztük Nagy-Britanniát és Ukrajnát – egyaránt magában foglalná. A szervezet célja az lenne, hogy egyszerre erősítse a gazdasági együttműködést és a közös védelmet. A terv szerint Európa fokozatosan nagyobb felelősséget vállalna saját biztonságáért egy európai vezetésű NATO keretében, miközben hosszú távú szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Egyesült Államokkal és Kanadával. Boles úgy véli, Nagy-Britanniának a GDP legalább 3,5 százalékát kellene védelemre fordítania, haditengerészetével pedig Európa nyugati tengeri határát védené, miközben nukleáris elrettentő erejét is kiterjesztené a kontinensre, később pedig Ukrajnára is. Ukrajnának ezzel párhuzamosan egy jelentős állandó hadsereget kellene fenntartania Európa keleti szárazföldi határának védelmére, valamint megosztania fejlett védelmi technológiáit szövetségeseivel. A volt brit politikus azt is javasolja, hogy a demokratikus értékeket valló, Európán kívüli középhatalmak – például Kanada, Japán, Dél-Korea és India – is kapcsolódjanak be az együttműködésbe a stratégiai jelentőségű területek, a kritikus nyersanyagok és a mesterséges intelligencia biztonságának védelmében. Boles szerint az új rendszer egy vagy több nemzetközi szerződésen alapulhatna, és akár egy új nemzetközi szervezet létrehozásához is vezethetne, amely intézményes keretet adna az Európai Unió, Nagy-Britannia és Ukrajna gazdasági, illetve biztonsági együttműködésének. Úgy véli, Nagy-Britannia újbóli uniós csatlakozása önmagában nem jelentene megoldást, mert az évekig tartó tárgyalások mellett sem kezelné a legsürgetőbb biztonsági kihívásokat. Ehelyett egy rugalmasabb, minden európai ország előtt nyitott együttműködést sürget, amelyhez Kanada és Törökország is csatlakozhatna. Boles emlékeztet arra, hogy az európai konföderáció gondolatát még François Mitterrand francia elnök vetette fel 1989-ben, később Václav Havel is támogatta, majd Enrico Letta és Emmanuel Macron is hasonló elképzeléseket fogalmazott meg. Véleménye szerint a gyorsan változó nemzetközi helyzet miatt eljött az ideje annak, hogy ezek az elképzelések a gyakorlatban is megvalósuljanak. Az ukrán elnök szerint az Európai Unióhoz való csatlakozást nem lehet időben elnyújtani, hanem párhuzamos integrációs lépésekre van szükség. Volodimir Zelenszkij épp ezért már utasította is minisztereit, hogy dolgozzanak ki egy gyorsított csatlakozási tervet.