● news.bsdnet.hu

A GDP alakulására is hatással lehet az energiaválság, főleg abban az esetben, ha teljesen le kellene állítani a Paksi Atomerőművet. Bár ez a forgatókönyv egyre kevésbé tűnik valószínűnek, a műszaki folyamatnak lennének makrogazdasági kockázatai. A csütörtök esti Egyenes Beszéd vendége Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója volt. Pásztor Szabolcs az Egyenes Beszédben elmondta: jó hír, hogy a jelenlegi helyzet nem hasonlítható a 2022-es energiaválsághoz, amikor a folyó fizetési mérleg hiánya nagyrészt az energiaszámla miatt 16,8 milliárd euróra nőtt. A szakértő szerint még akkor is, ha egy teljes évre leállna Paks, jóval szerényebb importszámlával kellene számolni, a legrosszabb forgatókönyv szerint is mintegy 3,2 milliárd euróval, nagyjából 200 eurós megawattóránkénti árral kalkulálva. Miért fontosak a válságforgatókönyvek? A kutatási igazgató hangsúlyozta: bár jelenleg nincs szó arról, hogy Paks hosszabb időre, akár hetekre, hónapokra vagy egy negyedévre leállna, fontos elkészíteni ezeket a modelleket. Pásztor Szabolcs elmondta: Magyarország éves energiatermelése körülbelül 39 terawattóra, a felhasználás pedig 48 terawattóra – ez alapján az ország eddig is importra szorult áramból. Amennyiben Paks teljesen kiesne, az importfüggőség a korábbi 18,5 százalékról akár 51 százalékra is emelkedhetne. A szakértő szerint több válságforgatókönyv is létezik egyszerre: az egyik, hogy a nagyvállalatok visszaveszik a fogyasztásukat – ami valójában termeléscsökkentést is jelent –, a másik, hogy önkéntes vagy kötelező energiakorlátozás lép életbe, a harmadik pedig, hogy a költségvetés vállal szerepet a többletköltségek fedezésében. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta: hibás lenne, ha a kiesést kizárólag importtal próbálnák pótolni, hiszen a probléma kezelésére több párhuzamos megoldás is szükséges. A GDP-hatás valószínűleg minimális lesz A kutatási igazgató szerint a magyar gazdaság az év első felében éledező jeleket mutatott, a második negyedév kevésbé volt látványos, de az adatok nem voltak rosszak. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi energiaválság megakaszthatja-e ezt a folyamatot, Pásztor Szabolcs elmondta: lesz hatása, de ezt nem szabad túldimenzionálni. Az Oeconomus számításai szerint, ha egy teljes hónapra leállna minden blokk, az mindössze 0,07-0,13 százalékos GDP-visszaesést jelentene. A legrosszabb forgatókönyv szerint ez 1,1 százalékos visszaesést is okozhatna éves szinten – a szakértő szerint azonban ennek a valószínűsége csekély. Fel kell készülni a jövőbeli hasonló helyzetekre Pásztor Szabolcs szerint a mostani modellezéseket érdemes „eltenni a fiókba” a jövőre nézve is, mivel a mezőgazdasági szakemberek szerint 30 év múlva Magyarországon olyan éghajlat várható, mint most Törökországban – tehát a jelenlegi helyzet könnyen megismétlődhet. A szakértő szerint a politikai döntéshozás jellemzően rövid távú, gyorsan látható eredményeket preferál a nagyívű, hosszú távú beruházásokkal szemben, ami miatt a klímaváltozásra való felkészülés gyakran nem élvez elsőbbséget – ez a probléma a szakértő szerint nem csak Magyarországra, hanem a régió más országaira is jellemző. Pásztor Szabolcs elmondta: léteznek olyan szakértői anyagok és kutatások, amelyek irányt mutathatnának a döntéshozóknak, a probléma inkább az, hogy a politikai vezetés nem mindig hallgatja meg azokat a szakértőket, akik évtizedek óta foglalkoznak az adott területtel. A beszélgetés végén a szakértő összefoglalta, milyen körülmények együttes bekövetkezése okozhatna komolyabb gazdasági problémát: ha Paks teljesen leállna, a régiós importár magas maradna, ipari termeléskorlátozásra lenne szükség, a költségvetésnek jelentős többletkiadásokat kellene vállalnia, és emellett a forint is gyengülni kezdene. Pásztor Szabolcs szerint ez egy olyan kombináció, amely valóban nehéz helyzetbe hozhatná a magyar gazdaságot – a jelenlegi tendenciák alapján azonban ennek az együttállásnak az esélye csekély, ugyanakkor hasznos, hogy egy ilyen forgatókönyv is a rendelkezésre álló elemzések között szerepel.