● news.bsdnet.hu

A fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, júniushoz képest pedig 0,1 százalékkal csökkentek – derül ki a KSH friss statisztikájából. Az infláció májusban és júniusban is az MNB 2-4 százalék közötti célsávjának alsó határa alatt volt, 1,8, illetve 1,7 százalékon. A fenti számok igazolják az elemzői várakozásokat, akik többsége arra számított, hogy júliusra tovább lassul az áremelkedés üteme. A Portfolio elemzői konszenzusában 1,5 százalék volt az előrejelzések középső értéke, a szakértők várakozásai közül a legoptimistább 1,2, a leginkább borúlátó pedig 1,7 százalékos adatot várt. Az elmúlt közel tíz év legalacsonyabb inflációja idén júliisig az idén februári 1,4 százalékos volt, annál kisebb áremelkedést utoljára 2016 novemberében mértek, akkor 1,1 százalékos volt az infláció. Részletesen így jött ki a szám: Az élelmiszereknél az állami támogatások hatása látszik, de ennél sokkal fontosabb, hogy a világpiaci élelmiszerárak hosszabb ideje csökkentek már. Ám itt jöhet majd fordulat, hiszen a búza és a kukorica már áremelkedésnek indult az európai piacokon, előbb-utóbb ez átszivároghat a magyar fogyasztói árakba is. Az MNB már az aszályos február-március-április után, de még a nagy nyári forróságok előtt készített egy számítást: akkor arról írtak, hogy az aszály legutóbb 2022-ben hozott nagy áremelkedést, mert akkor a szárazság tönkretette a francia, a spanyol, az olasz és az ukrán termést is – azóta épp azt látjuk, hogy a franciáknál és a spanyoloknál katasztrofális a nyári időjárás, és bár nekünk szerencsére erdőtüzeink nincsenek – bár több kisebb-nagyobb tűz azért fellobbant a csontszáraz tájban –, a magyar mezőgazdaság számára is egy mélyütés az idei nyár. Hogy legalább egy kis jó hír legyen: a jegybanki elemzés szerint legalább az nem fog látszani az idei árakban, hogy a műtrágya drágult az iráni háború miatt, mert a tavaszi vetéshez még a háború előtt megvették a legtöbben a műtrágyát, úgyhogy ami azóta történt, majd a 2027-es árakba épülhet be. Júliusban már nem volt védett üzemanyagár, így most már a piaci folyamatok hatását láthatjuk a statisztikának ezen a részén. Egy éve ilyenkor, amihez a mostani árakat hasonlítja a KSH, egy liter 95-ös benzin átlagosan 589 forintba került, ugyanennyi gázolaj 601 forintba. A KSH szerint azóta a járműüzemanyagok ára 0,1 százalékkal mérséklődött. A forint tavasz óta tartó erősödése júliusban már megállt, de a magyar deviza így is jóval erősebb, mint néhány hónappal korábban volt. Az erősödés nem egyik pillanatról a másikra látszik meg az árakban, de most már a tartós cikkeket áruló üzletekben is egyre inkább azok az áruk kerülnek a vevők elé, amelyeket már egy erősebb forintárfolyam mellett szereztek be külföldről a kereskedők. A tartós fogyasztási cikkek (bútorok, nagy háztartási gépek) ára 1,8, a járműveké 1,7 százalékkal nőtt, a szórakoztató-elektronikai áruké 0,8 százalékkal csökkent. A szolgáltató szektor már hosszabb ideje felfelé húzta az inflációt – júliusban leginkább azt figyelhettük, hogy a telekommunikációs és a banki díjak miként nőnek, miután lejárt a tavaly kormányzati nyomásra vállalt önkéntes díjbefagyasztás. A telefon- és internetdíjak most 1,3 százalékkal vannak a tavaly ilyenkori szint fölött, a „fel nem sorolt szolgáltatások” elnevezésű sor pedig, ahova a banki díjakat is számolják, 2,7 százalékkal drágább mint egy éve. A szakértők összességében optimisták voltak a mostani adatközlés előtt, sőt, hónapról hónapra csökkentettek valamennyit az egész éves inflációs várakozásaikon. Az energiaválság igazán komolyan eddig nem jelent meg a magyarországi árakban, és a forint erősödése is segített. A kockázat az, hogy vajon az iráni háború mit fog okozni ez után az energiapiacon és mit a mezőgazdasági termékek árában, ahogy természetesen most már az is, hogy a brutális aszálynak és az elmúlt napok energiaválságának és a hirtelen jött spórolásnak milyen hatásai lesznek.