● news.bsdnet.hu

Augusztus 8-án, szombaton dönt a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy a párt kit jelöl következő köztársasági elnöknek. A szavazás egy hosszú procedúra végére tesz pontot, annak ellenére, hogy ez még nem hivatalos döntés lesz, de a stabil kétharmados tiszás többség fényében már végeredménynek is tekinthetjük majd a nevet. Addig is marad a tippelgetés és a találgatás, ahogyan az Sulyok Tamás július 20-i lemondása óta a nap 24 órájában zajlik. Ezúttal a világon zajló politikai választások előtt szinte már kötelezően idézett Polymarket előrejelzéseit vizsgáltuk meg, ahol a honi várakozásoktól kissé eltérő eredményre lehet kilátás. Mielőtt belevágnánk a komolyabb elemzésbe, nézzük, hogy a csütörtök délutáni százalékos adatok mit mutatnak, ki lehet Magyarország következő államfője: Ebben a nyolc fős lajstromban lehet szavazni, hogy egyik vagy másik nevet mennyire tartanak esélyesnek a „fogadók”, de az már a közéleti híreket folyamatosan figyelő olvasónak feltűnhetett, hogy két olyan személy is szerepel még a listában, akik már bejelentették, nem vállalják a felkérést (Polgár Judit, Romsics Ignác). Az is feltűnő, hogy egy olyan név viszont nem szerepel, aki viszont az egyik legnagyobb esélyesévé lépett elő, hogy beköltözzön a Sándor-palotába. Ezek azonban nem a véletlen művei, ahhoz, hogy tisztán lássunk a kérdésben, végig kell vennünk a Polymarket működését. Először is: a Polymarket egy olyan online előrejelzési piac, ahol a felhasználók valódi pénzzel „igen” vagy „nem” kimenetelekre vásárolhatnak részesedést különböző jövőbeli eseményekkel kapcsolatban, például arra, hogy ki lesz egy ország következő elnöke. Tehát nem úgy működik, hogy a nyolcfős listából rábökünk egy névre; minden név mellett van egy „igen” és egy „nem” lehetőség, ezek közül választhatunk, ha akarunk. A részesedések ára 0 és 1 dollár között mozog, és egyben azt is jelzi, hogy a piac mekkora esélyt ad egy adott esemény bekövetkezésére: ha egy „igen” részesedés 0,75 dollárba kerül, az azt jelenti, hogy a kereskedők körülbelül 75 százalékos valószínűséget lát annak realizálódásában. Ha az esemény végül bekövetkezik, az „igen” részesedés 1 dollárt ér, ha nem, akkor semmit. Nézzünk meg pár példát, hogy jobban érthető legyen a működési elv: Magyarul hiába vagyunk tuti biztosak abban, hogy Polgár Judit nem lesz köztársasági elnök, erre nem érdemes fogadni, mivel elenyésző hasznot lehet csak bezsebelni. A kérdés, ami még felmerülhetett olvasóinkban, hogy miért vannak olyan nevek a listában, akik saját közlésük szerint biztosan nem lesznek köztársasági elnökök, miközben olyan nevek nincsenek, akik még nagyon is esélyesek lehetnek a tisztség betöltésére? A Polymarket nem egy nyílt szavazás, ahová bárki felvehet egy új jelöltet, azt a platform csapata állítja össze. Amikor a „ki lesz Magyarország következő köztársasági elnöke?” piac megjelent, ezek a nevek számítottak esélyesnek, csak ezután jelentette be Polgár Judit és Romsics Ignác is, hogy köszönik szépen, de nem élnek a lehetőséggel. Ezért fordulhatott elő az is, hogy a cikkünk írásakor  az egyik legnagyobb esélyesnek tartott Baka András nem szerepel a listán, mivel Magyar Péter csak később dobta be a nevét, ráadásul nem is úgy, mint a következő államfőjelölt . A rendszer sajátossága továbbá, hogy a felhasználók nem a Polymarket ellen fogadnak (mint egy átlagos sportfogadási oldalon), hanem egymással kereskednek, így az árakat nem a platform, hanem a kereslet és a kínálat alakítja. Emiatt a platform számai nem hivatalos előrejelzések vagy közvélemény-kutatások, hanem azt mutatják, hogy a piaci szereplők egy adott pillanatban mekkora esélyt látnak egy esemény bekövetkezésére. Ennek ellenére mégis sokan tekintenek rá hivatkozási alapként, aminek az az oka, hogy – politikai eseményeknél – kifejezetten magas százalékos mutatóval válnak valóra az előrejelzések. Így történt ez az április országgyűlési választásoknál is. 2026 januárjában nagyjából 55-45-re vezetett százalékos arányban a Tisza Párt a Fidesz, de az olló a választásokhoz közeledve folyamatosan nőtt, áprilisra már 70 százalékos esélyt mutattak Magyar Péterékre, a többi azóta már történelem. Fontos itt még megjegyezni, hogy az országgyűlési választások piacán több mint 108 millió dollárt mozgattak meg, ami annyit jelent, hogy rengetegen vásároltak részvényeket, egy-egy vásárlással nem lehetett manipulálni a piacot, tehát nagyobb kilengéseket produkálni. A Polymarket Donald Trump 2024-es győzelmét is előre látta, de hetekkel a bejelentés előtt folyamatosan nőtt az esélye Joe Biden visszalépésének ugyanebben a csatában.  Szintén az Egyesült Államokban maradva azonban ellenpéldát is fel lehet hozni: a Biden visszalépése után a Demokrata Párt elnökjelöltjévé előrelépő Kamala Harris a Polymarket szerint majdnem 70 százalékos eséllyel alelnökjelöltjének Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót választja, végül a mindössze 23 százalékra tartott Tim Walz lett a befutó. A 2024-es brit parlamenti választáson 85-90 százalékos esélyt adtak a Munkáspárt győzelmére, az előrejelzés simán be is jött, ahogy az ugyanebben az évben tartott EP-választásokon is jól dolgoztak a kereskedők: a piac a későbbi eredményeknek megfelelően pontosan jelezte előre a jobboldali frakciók előretörését, ahogyan a liberálisok visszaesését is. Természetesen vannak ellenpéldák is. Szintén 2024-ben a francia előrehozott választásokon 70-80 százalék esélyt adtak a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés győzelmére, azonban a Polymarket (pontosabban az ott kereskedők) bicskája beletört a kétfordulós egyéni kerületi rendszer sajátosságaiba, valamint a baloldali összefogást a sok visszalépéssel sem tudták jól felmérni, így végül az esélytelenebbnek tartott Új Népfront nyerte a választásokat. Az Egyesült Államokban a 2022-es félidős választásokon ment félre az előrejelzés; itt elsöprő republikánus győzelmet vetítettek előre, ennek ellenére hajszállal ugyan, de a demokraták megtartották többségüket a Szenátusban. Amit még fontos megjegyezni a mostani köztársasági elnök kilétét jósló piaccal kapcsolatban, hogy nincsenek kőbe vésett nevek vagy pártok. Tehát amíg egy országgyűlési választáson pontosan tudjuk, hogy kik indulnak, értelemszerűen csak rájuk lehet fogadásokat tenni, míg az államfő megválasztása Magyarországon nem közvetlen választáson dől el, így bármikor előtérbe kerülhet egy új név (vagy éppen eshet ki), ezért ezt az előrejelzést érdemes tényleg a helyén kezelni. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy olyan jelölt lesz a befutó, aki nem szerepel a listán. Ahogyan azt cikkünk elején jeleztük, több fronton is megy a találgatás a következő államfő személyét illetően. Az aHang például egy 60 019 ember részvételével zajlott felmérést készített , ahol Laczó Adrienn lett a befutó, a Polymarketen legesélyesebbnek tartott Fülöp Botond viszont csak a hatodik helyen végzett. Hogy ki lesz a következő köztársasági elnök, azt még nem tudni, az viszont már biztos, hogy sem a Fidesz, sem a KDNP nem jelöl senkit a tisztségre , szerintük ugyanis Sulyok Tamás volt az utolsó legitim köztársasági elnök. Szintén biztos egy jelölt neve, a Mi Hazánk Tóth Máté energiajogászt szeretné a Sándor-palotába küldeni , de erre az esély egyenlő a nullával. (Borítókép: A Sándor-palota 2026. július 27-én. Fotó: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)