● news.bsdnet.hu

A Magyar Nemzeti Múzeum új kiállítása azoknak a magyaroknak állít emléket, akik szabadságot, megélhetést vagy szakmai sikert keresve indultak el Amerikába. Az Amerikai álom című tárlat politikusok, művészek, tudósok és hétköznapi emigránsok történetein keresztül mutatja meg, milyen nyomot hagytak a magyarok az Egyesült Államokban. Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat elfogadásának 250. évfordulójához kapcsolódva nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum Amerikai álom című kiállítása. A tárlat a magyar emigráció és diaszpóra több mint másfél évszázados történetét idézi fel, azoktól, akik a szabadságharcok bukása után kényszerültek elhagyni az országot, egészen azokig, akik tudósként, filmesként vagy művészként futottak be karriert az Egyesült Államokban. A kiállítás egyik központi alakja Kossuth Lajos, aki az 1848–49-es szabadságharc leverése után előbb az Oszmán Birodalomba menekült, majd amerikai meghívásra az Egyesült Államokba utazott. Kossuth 1851 és 1852 között több száz beszédet mondott amerikai körútján. Bár nem tudott politikai támogatást szerezni egy új magyar szabadságharchoz, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar szabadság ügye ismertté váljon az amerikai közvéleményben. A tárlaton több, az ottani útjához kötődő tárgya, köztük egy forgótáras puska, indián lábbeli és tomahawk is látható. Külön egység foglalkozik az 1956-os forradalom után Nyugatra távozó magyarokkal. A látogatók egy Chicagóba menekített eredeti lyukas zászlót, az ötvenhatos bostoni emlékmű makettjét, valamint a Time magazin 1957-es címlapját is megnézhetik, amelyen az év embereként a magyar szabadságharcos szerepelt. A kiállítás felidézi az amerikai filmipar magyar származású alakjait is. Adolph Zukor és William Fox a hollywoodi stúdiórendszer kialakulásában játszott szerepet, míg Zsigmond Vilmos és Kovács László operatőrként szerzett világhírnevet. Andy Vajna pályájára egy Terminátor-szobor, Gábor Zsa Zsa hollywoodi korszakára pedig egy fehér koktélruha utal. A tudományos teljesítmények sem maradnak háttérben: Szent-Györgyi Albert és Harsányi János Nobel-díjának másolata mellett Pavlics Ferenc munkásságát is bemutatják. Az ő csapata részt vett az Apollo-program holdjáróinak fejlesztésében, amelyek közül az első 1971-ben az emberiség első, Földön kívül használt járműve lett. A tárlaton személyes relikviák – például Karády Katalin cigarettatárcája, Márai Sándor írógépe és Szent-Györgyi Albert utazótáskája – teszik közelivé a nagy történeteket.