● news.bsdnet.hu

Augusztus 2-től az Európai Unió több esetben is előírja, hogy a közönség számára egyértelművé kell tenni: egy kép, hang, videó vagy szöveg mesterséges intelligenciával készült vagy azt mesterséges intelligenciával (MI) módosították. Nem kell azonban minden MI-val támogatott alkotásra figyelmeztető címkét tenni: a szabályok elsősorban a megtévesztésre alkalmas deepfake-eket és a szerkesztői kontroll nélkül megjelenő közérdekű tartalmakat célozzák. Az uniós MI-rendelet, vagyis az "AI Act" új átláthatósági előírásai alapján egyes mesterséges intelligenciával létrehozott vagy átalakított tartalmakat jelölni kell. A szabályozás célja nem az, hogy minden gépi segítséggel készült szöveg, kép vagy zene figyelmeztető feliratot kapjon, hanem hogy a közönség ne tévedjen abban, amit lát, hall vagy olvas, adta közre a Népszava . A szolgáltatóknak lehetőség szerint géppel felismerhető azonosítót, például metaadatot kell elhelyezniük a mesterségesen előállított vagy módosított anyagokon. Ez a jelölés nem feltétlenül látszik a felhasználó számára, de platformok és ellenőrző rendszerek azonosíthatják. Az Európai Bizottság önkéntesen alkalmazható ikonokat is kidolgozott a teljesen MI-val készített, illetve a részben azzal módosított tartalmak megjelölésére. A korábban feltöltött anyagok egy része december 2-ig átmeneti időt kap az alkalmazkodásra. Látható tájékoztatásra főként akkor van szükség, ha deepfake-ről van szó. Ha egy valódi ember arcát vagy hangját úgy használják fel, mintha olyasmit mondott vagy tett volna, ami valójában nem történt meg, a nézőnek tudnia kell, hogy manipulált tartalmat lát. Ugyanez vonatkozik az emberi szerkesztés nélkül közzétett, közérdekű témákról szóló szövegekre is. Ha azonban egy szerkesztő vagy kiadó ellenőrzi a tartalmat és vállalja érte a felelősséget, külön, feltűnő jelzés nem feltétlenül kötelező. A művészeti és szatirikus alkotásokra rugalmasabb szabályok vonatkoznak. Egy filmben, fiktív műben vagy szatírában szereplő deepfake esetében is fel kell tárni a mesterséges eredetet, de ezt úgy kell megoldani, hogy ne tegye tönkre az alkotás élményét. Egy filmnél például elegendő lehet a stáblistában vagy kísérőinformációban jelezni az MI használatát. A különbség lényeges, mert az alkotói folyamatok egyre gyakrabban hibrid formában zajlanak. Egy író kérhet segítséget az anyagok rendszerezéséhez, egy grafikus zajt szűrhet MI-val, egy zenész pedig ötleteket gyűjthet vele. Ez nem azonos azzal, amikor valaki néhány utasítás után, változtatás nélkül tesz közzé egy teljesen gépi eredményt. A zeneiparban már most komoly tétje van a megjelölésnek. A Deezer adatai szerint napi tízezres nagyságrendben kerülnek fel teljesen MI-generált dalok a platformra, ezért a szolgáltató külön címkézi ezeket és nem ajánlja őket algoritmikusan. A jelölés a jogdíjaknál is számíthat: emberi előadó nélkül nem keletkezik előadóművészi jogdíjra jogosító teljesítmény. Az MI-címke ugyanakkor nem értékítélet. Nem azt jelenti, hogy egy mű rossz, hamis vagy értéktelen, csak azt, hogy a mesterséges intelligencia érdemben részt vett a létrehozásában. Az új szabályok nem döntik el, mi számít művészetnek vagy ki tekinthető szerzőnek – azt viszont előírják, hogy bizonyos helyzetekben a közönségnek joga van tudni a tartalom gépi eredetéről.