● news.bsdnet.hu

„Számomra a puszta léte megnyugvás volt. Még akkor is, amikor a börtönben ült.” Bár Bibó Istvánt a legtöbben politikusként, jogtudósként és az 1956-os forradalom egyik meghatározó alakjaként ismerik, fia szerint otthon egészen más ember volt. Ifj. Bibó István a Szeged.hu -nak adott interjúban arról beszélt, hogy édesapja szeretett viccelni, önironikus volt, és távol állt tőle minden nagyképűség. Üdítő önirónia volt benne, remekül és sokat mesélt vicceket, távol állt tőle minden nagyképűség. Nem volt haragos és haragtartó, gyereknevelésben nem alkalmazta a testi fenyítést. Elmondása szerint gyerekként nem érezte úgy, hogy édesapja a sok munka miatt háttérbe szorította volna a családot. Betegsége idején rendszeresen könyveket vitt neki a könyvtárból, az olvasás pedig meghatározó közös élményük lett. A forradalom leverése után azonban minden megváltozott. Ifj. Bibó István szerint édesapja ugyan tudta, hogy veszélyben van, de a megtorlás valódi méreteit ő sem látta előre. Apám tudta, hogy ezt nem kell szó szerint venni, de azt nem, hogy olyan ostoba és durva megtorlás jön, ami bekövetkezett. Bibó Istvánt 1957 májusában tartóztatták le. Apámat 1957. május 23-a éjszakáján a lakásunkban vették őrizetbe. Felébresztett és elköszönt tőlem. A család hosszú ideig alig tudott róla valamit. A beszélőkön drótháló választotta el egymástól a rabokat és a hozzátartozóikat, a beszélgetéseket börtönőrök figyelték, idegen nyelven pedig nem is lehetett megszólalni. Ifj. Bibó István arról is beszélt, hogy édesapja bebörtönzése az ő életére is rányomta a bélyegét. Osztályidegennek minősítették, ezért két évig nem tanulhatott tovább, fizikai munkát végzett. Egy könyvárus egyszer megkérdezte tőle, miért nincs egyetemen. Miután elmondta, hogy az apja 1956 miatt börtönben ül, a nő csak ennyit kérdezett: Hogy tehetett ilyet a családjával? Ifj. Bibó István szerint ekkor jutott először eszébe, hogy valaki így is tekinthet a történtekre. Addig soha nem hibáztatta édesapját a döntéséért. Bibó István 1963-ban, az általános amnesztiával szabadult. A közéletbe már nem térhetett vissza, de gondolatai tovább éltek. Fia szerint az volt a legfontosabb, hogy életműve végül Magyarországon is megjelenhetett, és rövid idő alatt több tízezer olvasóhoz jutott el. Az a politikus, akit egykor életfogytiglani börtönre ítéltek, néhány évtizeddel később a magyar demokratikus gondolkodás egyik megkerülhetetlen alakjává vált. Most pedig tesztelheti, mennyit tud Bibó Istvánról. (Borítókép: Bibó István eredeti helyére visszaállított szobra a pesti Duna-part megújult belvárosi szakaszán, az id. Antall József rakparton 2021. december 11-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)