● news.bsdnet.hu

A várakozásoknál korábban érte el Magyarországot a rendkívüli hőség és az aszályos időszak. Szakértők arra számítanak, hogy a Kárpát-medence Európa egyik legmelegebb területévé válhat, így elkerülhetetlen lesz az alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. Az Egyenes beszéd csütörtök esti vendége Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető elemzője volt. Bár a kutatók számítottak hőmérséklet-emelkedésre és a csapadékmintázatok változására, ilyen mértékű és ilyen korai szárazságra – amely 2022 óta, 2023 kivételével gyakorlatilag folyamatosan tart – nem készültek fel. Kovács Erik az Egyenes Beszédben elmondta: ez a jelenség még az ő szakmai várakozásaikat is felülmúlta, és a jövőben egyre gyakoribbá válik. A klímakutató szerint miközben a globális átlaghőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest várhatóan 2,8-3,5 Celsius-fok között alakul majd az évszázad végéig, a Kárpát-medencében ez körülbelül kétszeres mértékű, azaz 5-6 fokos emelkedést jelenthet. Magyarországon már most átléptük az 1,7 fokos hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti időszakhoz képest – ha a globális klímapolitikák nem változnak, és a nagy kibocsátók nem csökkentik érdemben az üvegházhatású gázok kibocsátását, akár ennél is rosszabb szcenárió valósulhat meg. Túlmelegedő katlanná válhat a Kárpát-medence? Kovács Erik szerint a Kárpát-medence Európában már most a második legkitettebb terület a Mediterráneum után, és az évszázad folyamán akár az első helyre is felkerülhet. A szakértő szerint a Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése – egy alacsony tengerszint feletti magasságú, zárt medence – korábban előnyt jelentett, mert a hegyek kizárták a hideg levegőt, most azonban ugyanez a szerkezet „túlmelegedő katlanná” válik, amelyre egyszerre hat az egyre erősödő mediterrán és óceáni befolyás is. A szakértő elárulta: bár a szezonális előrejelző modellek már márciusban-áprilisban jelezték a meleg időszak várható érkezését, ennek intenzitása és tartóssága még őt is meglepte. Az ősz várhatóan az átlagosnál melegebb lesz, ugyanakkor van esély arra, hogy csapadékosabb is legyen a szokásosnál. A klímakutató szerint a klímamodellek alapján az évszázad második felében az Alföldön a 40, akár 45 Celsius-fokos hőmérséklet is a nyári „normális” kategóriába kerülhet, a jelenlegi 33-35 fokos csúcsértékek helyett. A Dunántúl kedvezőbb helyzetben lesz, de ott is 40 fok körüli csúcshőmérsékletekre kell majd számítani. Ami még nagyobb probléma lehet, mint a hőség Kovács Erik szerint a csapadék mennyisége nem feltétlenül csökken jelentősen, ám az eloszlása egyre szélsőségesebbé válik: télen több, nyáron viszont hosszabb szárazperiódusok várhatók, miközben a lehulló csapadék rövid idő alatt, intenzív esőzések formájában érkezik. A szakértő szerint ezért kulcsfontosságú a téli csapadék megtartása a nyári hónapokra, ehhez azonban elengedhetetlen a talajok minőségének javítása is, hogy azok képesek legyenek befogadni és tárolni a vizet – ez a szakértő szerint egy jelenleg kevésbé hangsúlyozott, de kritikus tényező. A klímakutató kiemelte a városi vízmegtartás fontosságát is, az úgynevezett „szivacsváros” koncepciót, amely a lehulló csapadékot a városi infrastruktúrában tárolná el a száraz időszakokra. Kovács Erik tisztázta: az El Niño, illetve az idei „szuper El Niño” jelenség Magyarország időjárására csak közvetett hatással van – ez elsősorban Dél-Amerika, Afrika, Észak-Amerika és Délkelet-Ázsia időjárását befolyásolja közvetlenül. A magyarországi és a Kárpát-medencei éghajlatot inkább a Földközi-tenger, az Atlanti-óceán és a sarki területek folyamatai alakítják. A mezőgazdaság kihívásai A szakértő szerint a klímaváltozás jelentős társadalmi-gazdasági hatásokkal is jár, ezek közül a mezőgazdaság az egyik legnagyobb kihívás előtt álló ágazat egész Európában. Kovács Erik elmondta: bár az ideális termőterületek aránya Európában egyre inkább északabbra tolódik, ez nem jelenti azt, hogy a kontinensen megszűnne a mezőgazdasági termelés – azonban egyes növényfajták, mint a kukorica, egyre inkább kiszorulhatnak olyan területekről, mint a magyar Alföld. A szakértő szerint a magyar mezőgazdaság a jövőben is sikeres lehet, amennyiben időben alkalmazkodik, és új, a megváltozott körülményekhez illő fajtákra áll át. Kovács Erik szerint az alkalmazkodás egyik alapja a zöld felületek növelése – fák telepítése, erdős területek bővítése –, valamint az ingatlanok szigetelésének javítása, amelyben Magyarország jelenleg is jelentős lemaradásban van. A szakértő szerint fontos a szokások megváltoztatása is: bár tudományosan vitatott kérdés, ő maga nyugodtan javasolja a légkondicionáló használatát – nem extrém alacsony, hanem 28-29 fokos hőmérsékletre állítva –, mivel ez sok életet menthet meg a hőség idején. A klímakutató a legfontosabb hosszú távú stratégiák közé sorolta a vízmegtartást, a talajjavítást, valamint az energetikai hálózat fejlesztését is.