● news.bsdnet.hu

Mi lesz az MCC-s diákok, a Libri–Bookline, illetve a Mandiner sorsa – ezek a kérdések erősen izgatják a közvéleményt azután, hogy a Tisza-kormány igen gyorsan átalakította a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) státuszát. Az új kormány döntésével a nem felsőoktatási közfeladatot ellátó kekvák július végével megszűnnek, köztük a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is. A nem felsőoktatási kekvák átalakítása egy évvel megelőzte a felsőoktatási kekvák átalakítását , előbbiek finanszírozása így mindenképpen nagyon nehézzé vált. Arról azonban az MCC esetében még vita van, hogy az 1996-ban eredetileg tehetséggondozónak létrehozott szervezetet az alapító Tombor család tovább tudja-e vinni. A Tombor család terveire rálátó forrásunktól úgy értesültünk, hogy amennyiben a magánalapító folytatni tudja a működést, csak a tehetséggondozással foglalkozna, vagyis az MCC ingatlanjai, céges érdekeltségei biztosan az államra szállnak vissza, ebben nincs vita. Ahogy korábban írtuk, Tombor Balázsnak 2 millió forint járna vissza – azért ennyi, mert Tombor András Fidesz-közeli üzletember édesapja 2 millió forintból alapította az alapítványt. Forrásaink szerint ez azonban nem teljesen helytálló. Amikor 2020-ban a magyar állam csatlakozott az alapítványhoz, annak 24 éves működése (1996–2020) során már lett némi saját vagyona, például egy kolozsvári lakás. Hogy pontosan hogy fog kinézni az elszámolás, jelenleg még nem tudni, vélhetően már zajlanak az egyeztetések. A megfogalmazás úgy pontos, hogy az államtól kapott részvények, ingatlanok és pénz annak hozamaival az államra visszaszáll – ez a jelenlegi MCC-vagyon több mint 99 százaléka –, de a Tombor családnak 2 millió forintnál több jár vissza. Mi a helyzet a diákokkal? Az MCC sok diák esetében valódi tehetséggondozást jelentett, az elmúlt napokban lapunknak írt levelekben többen is jelezték, hogy számukra vagy gyermekeik számára a kollégium esély volt a kiugrásra. Ugyanakkor a hazai közoktatás és a felsőoktatás krónikus forráshiánya mellett az értékes Mol- és Richter részvényekkel, ingatlanokkal és rengeteg adófizetői pénzzel kitömött MCC mindvégig bántó aránytalanságot mutatott. Ráadásul a közpénzből sokszor olyan programokra, konferenciákra, lobbira jutott, ami nem a tehetséggondozást vagy az elitképzést, hanem a politikai jobb szélen elhelyezkedő értelmiség, nemzetközi sztárelőadók érdekeit és finanszírozását szolgálta. Néhány éve erről a Direkt36 részletes cikket írt az MCC kirívó költéseiről, a 100 milliós téli tábortól a kirívóan drága fogadásokig számos példával alátámasztva, hogyan folyt ki a pénz mindenféle eseményekre. A cikk szerint más neves és nagy múltú szakkollégiumok egész éves költségvetése akkoriban 40 és 110 millió forint között mozgott. Az MCC 8000 diákjának kiszolgálása, azaz a működési költség ezzel szemben eddig évi 30 milliárd forint körüli összeg volt. Ha ebből levesszük a nem a diákokhoz, hanem a politikához kapcsolódó elemeket (médiafinanszírozás, lobbi stb.), évente körülbelül 20 milliárd forintot tett ki a tehetséggondozás, azaz a képzések, ösztöndíjak. Ezt aligha fogja teljes egészében a Tombor család finanszírozni, vagyis ha marad is MCC, biztosan szűkebb tevékenységet jelent majd. A Partizán már foglalkozott azzal, hogy az MCC berkein belül ki hogyan élte meg a friss fejleményeket. A videóból kiderült, hogy mind a megszólaló diák, mind az MCC könyvkiadójának vezetője csalódott. Úgy érzik, a vezetők – az MCC éléről júniusban távozó Orbán Balázs , Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója – nem készítették elő kellően a potenciális politikai váltást. A megszólalók úgy számolnak, vélhetően megszűnik az a struktúra – kiadó, ösztöndíj- és kutatási lehetőségek –, amiben eddig működtek. Az elmúlt években a hazai és nemzetközi sajtó rendszeresen összehasonította, mennyi pénzt kap a hazai felsőoktatás és az MCC. Egy MCC-s forrásunk szerint viszont fontos különbség, hogy az MCC esetében vagyoni juttatásról van szó, míg az egyetemek esetében cash flow finanszírozásról, vagyis a folyó évi kiadások ellentételezéséről. Mit jelent ez? Azt, hogy az MCC olyan vagyont kapott, amit nem költött el, csak annak hozamait. Az sem kevés – gondoljunk a Mol és a Richter részvénycsomag osztalékára –, de az MCC mindezt úgy értelmezi, hogy jóval nagyobb vagyont fog visszaadni, mint amennyit kapott. Ennek elsősorban az az oka, hogy hiába költött a szervezet rengeteget a részvények hozamából, a Richter és a Mol részvényei szépen drágultak (évi 7, illetve 13 százalékkal) az elmúlt öt évben, így a vagyon ma többet ér. Azt még belső MCC-s forrásaink is elismerték, hogy a szakkollégium a kekvás időszakban egy hübrisz lett, de szerintük vannak egyetemek, amelyek nagyobb kiadással működnek, mint az MCC. A kekvák megszüntetése annyiban persze várható volt, hogy része volt a Tisza Párt programjának. Az viszont még tisztázandó kérdés, hogy állami finanszírozás híján mi lesz az MCC alatti programokkal és cégekkel: elsősorban a mintegy 8000, valamilyen programban részt vevő diákkal, illetve az MCC két jól ismert cégével, a Libri–Bookline Zrt.-vel és a Mandinert kiadó vállalkozással. Az biztos, hogy ezek a cégek visszamennek az államhoz, a magánalapító nem próbál ezekben részesedést szerezni. A társaságoknál a pontos részesedésben és a tulajdonosi struktúrában vannak ugyan különbségek, illetve két egészen eltérő jövedelmezőségű cégről van szó, de végső soron mindkettő az MCC-é. A Libri–Bookline Zrt. viszonylag könnyen „elintézhető”: sikeres, piacvezető vállalkozás, amelynek konszolidált eredménykimutatása szerint a cégcsoport 2025-ben 37,6 milliárd forintos forgalom mellett 1,8 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Bár a piacképes társaságban bőven van idegen tőke, a cégcsoport közel 20 milliárd forintos kötelezettségállománnyal rendelkezik. A saját tőkére vetített nyereség nagyon magas, majdnem 25 százalékos, a könyvvizsgáló rendre korlátozás nélkül tudja zárni az évet. Ha eladásra kerülne sor, a Libri biztosan kiváltaná a vevők érdeklődését – úgy tudjuk, máris van mozgolódás. A Mandiner Novum Nonprofit Zrt. viszont nevével összhangban nem termelt profitot. Tavaly 1,8 milliárd forintos forgalom mellett 1,2 milliárd forintos adózott veszteséget ért el. A Mandiner kiadójának ebben a formában ez volt az első éve, ami leegyszerűsítve úgy értékelhető, hogy tavaly a cégnél átlagosan dolgozó több mint 100 mandineres összesen mintegy 3 milliárd forintból működtette a hetilapot és a portált. A cégnek 4,7 milliárd forint kötelezettsége volt, 2,5 milliárd biztosan a tulajdonostól, mert azt megemlíti a tavalyi kiegészítő melléklet . Pusztán a személyi jellegű ráfordítások (bérköltség, járulékok, egyéb kifizetések a dolgozóknak) is közel 1,5 milliárd forintot tettek ki. Emellett 921 millió forint ment el „hirdetésre, reklámra, propagandára”, 300 millió forint pedig tanácsadókra. A cég jegyzett tőkéje 6,5 millió forint, de a saját tőkéje tavaly év végén már mínusz 898 millió forint volt. A kiegészítő mellékelt tartalmaz egy „fordulónap utáni események” című részt is (ide kerülnek azok a történések, amelyek a mérleg fordulónapja és a beszámoló elkészítése között történnek). Ebben ugyan a választás vagy a kekvák átalakítása konkrétan nem szerepel, de így is elég beszédesek az alábbi idézetek a dokumentumból: Azóta a Mandinerről azt is tudjuk, hogy hatvan munkatársnak már felmondtak. Az MCC tehát sokféle tevékenysége mellett amolyan holding is volt. A központ alatti cégek önállóak, és – bár az alapítvány a tulajdonos – a főrészvényes elsősorban az éves rendes közgyűléseken érvényesítheti az akaratát. A cégeknek van vezetése, vezető testületei, jelenleg ők működtetik a társaságokat. Az MCC alapítványának sorsa jelenleg tárgyalás alatt van, a cégeket, ingatlanokat, beruházásokat az állam ahogy adta, most vissza is veszi. Az eddig kihirdetett információk alapján a kuratórium megbízása augusztus 31-gyel szűnik meg, ez a testület már nem köthet addig sem új szerződéseket, nem vállalhat kötelezettségeket, sőt a határnapon átnyúló szerződéseit fel is kellene bontania. E forgatókönyv és a jelenlegi jogszabály szerint az elszámolási biztos javaslata alapján a kormány dönt a részesedésekről, vagyis eladhat, felszámolhat, állami vállalatként továbbműködtetheti az érdekeltségeket. Vagyis lesz egy időszak, amikor a magyar állam lesz a részvényes a Mandinerben és a Libri–Bookline-ban, majd az illetékesek október 31-ig döntenek arról, hogy mivel mit csinálnak. Ha az értékesítés mellett határoznak, akkor azt az elszámolási biztos végzi. Addig az a cél, hogy a működés minél zavartalanabb legyen, mindenki megőrizzen minden értéket. A Libri–Bookline-nak jó áron lesz gazdája, azt szinte biztosan piacra dobja az állam. Izgalmasabb kérdés, hogy mi lesz a Mandinerrel. Azt az állam aligha teheti meg, hogy amennyiben egy vagyonelemnek van piaci értéke, azt politikai ellenszenv miatt felszámolja. Kérdés, hogy lesz-e olyan jobboldali, például az elmúlt érák alatt sok pénzt keresők közül, aki pénzt ajánl a veszteséggyárért. Arról, hogy most milyen egyeztetések zajlanak párhuzamosan, hozzánk nem jutott el információ. Az alapítói jogok a Miniszterelnökségnél vannak, a Pénzügyminisztérium átveszi a cégeket, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium pedig az ingatlanokat. Ezekben nincs vita, a tevékenységek ügyében az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az illetékes: elképzelhető, hogy egyeztetés jön arról, a tehetséggondozásból mit visz tovább az állam, mit szüntet meg, illetve mit vihet tovább a magánalapító kezében a megmaradó alapítvány. Augusztus 30-ig be kell adni a változtatási kérelmet – bár volt olyan jogász forrásunk, aki szerint ha egy egyszerű kis- és középvállalkozás (kkv) átvilágítása és egy tranzakció lezárása is féléves folyamat, el tudjuk képzelni, hogy a hatalmas MCC-birodalom kiértékelése, átadása mekkora meló. Ami biztos, hogy a jövőben az alapítvány nem kekva lesz. Akár Mathias Corvinus Collegium Alapítvány néven is működhet tovább, viszont mindenképpen sokkal kisebb vagyonnal, illetve alaposan leszűkített tehetséggondozási tevékenységgel. A jövőjükkel kapcsolatban kerestük a Libri–Bookline-t és a Mandinert. A Libri megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a cégcsoport tulajdonosi szerkezetét érintő bizonytalanságok nem érintik a működést, a tevékenységük a megszokott üzletmenet szerint zajlik, továbbra is az olvasókra és a szerzőkre koncentrálnak. A Mandiner cikkünk megjelenéséig nem válaszolt, amennyiben megteszi, frissítjük cikkünket.