● news.bsdnet.hu

Miközben a kormány visszavette az alapítványi egyetemek alapítói jogait, a Corvinuson továbbra is azok a vezetői körök élveznek jelentős befolyást, amelyek a modellváltás idején kerültek pozícióba. A most induló kuratóriumi és szenátusi átalakítás ezért nem csupán intézményi ügy: arról szól, valódi demokratizálódás kezdődik-e, vagy a régi hatalmi szerkezetek új formában élnek tovább. A Corvinus Egyetemen pénteken fontos döntési folyamat kezdődik: a szenátus véleményezi és rangsorolja az új kuratórium, illetve felügyelőbizottság tagjainak pályázatait, elemzi a helyzetet a 444.hu cikke. A változás Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatójának júniusi távozása után vált elkerülhetetlenné, de a tét jóval nagyobb annál, mint az, kik kerülnek be egy testületbe. Az új vezetői körök jelentős befolyást szerezhetnek arra, hogyan alakul az egyetem működése, ki választja meg a későbbi szenátust, és végső soron milyen viszony lesz a Corvinuson a vezetés, az oktatók és az akadémiai autonómia között. A Corvinus volt a Fidesz felsőoktatási „modellváltásának” mintaintézménye. Az egyetemet 2019-ben adták át alapítványi fenntartásba, élére Hernádi Zsolt került, az intézmény pedig jelentős vagyont kapott, köztük MOL- és Richter-részvényeket. A későbbi években további húsz egyetemet szerveztek ki közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz. A rendszer formálisan nagyobb rugalmasságot és önállóságot ígért, bírálói szerint azonban inkább a politikai befolyás hosszú távú bebetonozását szolgálta. A kuratóriumokba jellemzően a korábbi kormányhoz közel álló szereplők kerültek, sok esetben hosszú időre szóló kinevezéssel. Ennek nemcsak az egyetemi önrendelkezés látta kárát: az Európai Unió összeférhetetlenségi aggályai miatt az érintett intézmények hallgatói kiszorultak az Erasmus-programból, az egyetemek pedig több nemzetközi kutatási lehetőségtől is elestek. A kormányváltás után ezért az állam visszavette az alapítói jogokat, és ígéretet tett a rendszer átalakítására. Az átmenet azonban 2027-ig elhúzódhat. A Corvinuson közben az oktatók egy része gyorsabb és mélyebb változást akar. Több mint 180 oktató írta alá azt a kezdeményezést, amely szerint az alapítványi modell nem hozta el a beígért autonómiát, ellenkezőleg: az akadémiai szabadság és az egyetemi önrendelkezés sérült. Az aláírók azt kérték, hogy a jelenlegi vezetés csak átmeneti, ügyvezető szerepet töltsön be, a régi kuratóriumot pedig számoltassák el. A szenátus ezt a javaslatot leszavazta, Hernádi Zsolt és Váradi József későbbi lemondása ellenére pedig a korábbi rendszerhez kötődő vezetői struktúra alapvetően megmaradt. A vita középpontjában az áll, hogy kik dönthetnek a változás szabályairól. A Corvinus szenátusában jelentős súlya van a rektorhoz közvetlenül kötődő, általa kinevezett vezetőknek. A szakszervezeti oldal attól tart, hogy ez a blokk az új kuratórium jelöltjeinek értékelésében és az új szenátus megválasztásának feltételeiben is meghatározó marad. Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének helyi vezetője szerint paradox helyzet jött létre: a jogszabályok elvileg növelik az autonómiát, a gyakorlatban viszont a jelenlegi vezetésnek adnak lehetőséget arra, hogy saját befolyását megőrizze. Tovább élezte a konfliktust, hogy Misovicz Tibor, a régi kuratórium titkára körlevélben vetette fel: összeférhetetlenségi problémát jelenthet, ha a Corvinus alkalmazottai pályáznak az új kuratóriumba. Ezt a megközelítést a szakszervezet vitatta, és a felsőoktatási államtitkár is jelezte: önmagában az, hogy valaki az egyetem munkatársa, nem lehet kizáró ok. A pénteki rangsorolás után a kormány dönt majd a kuratóriumi és felügyelőbizottsági helyekről. Az eljárás így egyszerre kínál esélyt a megújulásra és hordozza a hatalomátmentés veszélyét. A Corvinus ügye ezért túlmutat egyetlen egyetemen: mintát adhat arra, hogy a NER által kialakított felsőoktatási szerkezet lebontása valódi autonómiát hoz-e, vagy csak új szereplőkkel folytatódik ugyanaz a központosított működés.