● news.bsdnet.hu

[sz]Szabó Anikó, Fotó: Pexels[sz] A melegítőnadrág, azaz a macinaci, ami egykor a sportot, a takarítást vagy a vasárnapi otthoni lazaságot jelentette. Majd a sarki közértbe leugrás uniformisa lett, ezután meghódította az irodai casual Fridayt, a szülői értekezletet és a baráti borozásokat, most elérte a végső szintet: az esküvőt. Ezen a ponton tette fel egy magyar stílustanácsadó a kérdést, ami egy ideje már ott feszül a levegőben, csak senki nem merte kimondani elég hangosan. „A macinaci ártatlanul indult útnak, aztán lett belőle boltbajárós, majd vendégvárós, most pedig már esküvőn is találkozni vele… Hol húzzuk meg a határt?” Egy a közösségi médiában terjedő videóban a szakértő arról beszélt, hogy az utcán sétálva már alig lehet megkülönböztetni, ki tart éppen a reptérre nyaralni, és ki az, aki öt perce kászálódott ki az ágyból. A kényelem fétise láthatóan mindent felülírt, de felmerül a gyanú, hogy talán kicsit túltoltuk a dolgot. „Értem én, én is szeretem a kényelmet, de nem esünk át néha a ló túloldalára?” – tette fel a költői kérdést, miközben jelezte, nem a kosztümös idők visszasírásáról van szó. Csupán arról, hogy egy minőségi, nem sportolásra kitalált szett még mindig jobban néz ki, és talán jobban is megtiszteli az alkalmat és a környezetünket, mint a teljes lazaság. A videó alatt persze azonnal felrobbant a kommentcunami, ami tökéletesen leképezte a társadalmi törésvonalakat. Sokan egyetértettek, és előkerült a régi, de úgy tűnik, elfeledett mantra: az „alkalomhoz illő” öltözködés. Mert hát más egy színház, egy szülinap, és megint más leszaladni a boltba. Mások a jóganadrág-invázióra panaszkodtak, mondván, sokan úgy hordják, mintha „csak azt lehetne kapni”. Felmerült az is, hogy a sportruházat egyeduralma lassan uniformizálja az embereket, és a kényelem oltárán feláldozzuk az egyéniséget és az önkifejezés kreatívabb formáit. A vita két végpontját a popkultúra is jól mutatja. Míg a sztárok hétköznapi, sportos utcai szettjei a kényelem teljes normalizálódását jelzik, addig Szoboszlai Dominik a totális ellenpólust képviseli. A focista egy nemrégiben adott interjúban azzal a kijelentésével borzolta a kedélyeket, hogy „a divatban soha semmi sem túlzás”, jelezve, hogy az öltözködés az önkifejezés és a szabályszegés terepe is lehet. A két véglet között pedig ott áll a hétköznapi ember, aki csak szeretné eldönteni, hogy a melegítőnadrágja a szabadság szimbóluma, vagy az igénytelenségé. A válasz pedig, úgy tűnik, bonyolultabb, mint gondolnánk. [kapcsolodo]kedves-z-generacios-csajok-az-otvenes-noket-nem-erdeklik-a-keretlen-tanacsaitok-szalljatok-le-rolunk/[kapcsolodo]