● news.bsdnet.hu

Pósfai Gábor sportot (is) felügyelő belügyminiszter pontban egy hete komoly visszhangot kiváltó bejegyzést posztolt a  Facebook-profilján. „Ha a magyar sportirányítási rendszer megújulásáról beszélünk, úgy kikerülhetetlen a sportági szakszövetségek, sportköztestületek irányításának kérdésköre. Ennek kapcsán mindig felmerül, hogy velük kapcsolatban mi is az állami sportirányítás szerepe. Nevezettek olyan autonóm sportszervezetek, ahol a tagság időről-időre maga dönti el, kit szeretne megválasztani irányítójának vagy vezető tisztségviselőjének. Ebbe a politika elméletileg nem szólhatna bele, az elmúlt évtizedek gyakorlata azonban azt mutatja, a két terület mindig is szoros kapcsolatot keresett és ápolt egymással. Ezért (...) javasolni fogom, hogy aktuális országos poltikai vezető egy bizonyos vezetői szint felett ( helyettes államtitkár, államtitkár, miniszter, országgyűlési képviselő ) ne tölthessen be semmilyen vezető tisztséget nevezett szervezetekben. (Ez érvényes lenne a többségi tulajdonban lévő állami vállalatok vezetőire is.) Átgondolandó, hogy ez az összeférhetetlenségi kérdés ki legyen-e terjesztve a sportegyesületek körére is.” Ha visszatekintünk a nem is olyan távoli múltba, akkor nyilvánvaló, hogy nagyon is akut problémával állunk szemben. Ha a sportszövetségek éléről el is tűntek a politikusok, sportklubok élén még állnak néhányan. Lássuk csak: No és ott van még egy messziről jelentéktelennek tűnő, de valójában komoly hatalommal bíró ernyőszervezet: Jelenleg ez a helyzet. Van azonban még két sportszövetség, amelynek élén olyan volt politikus áll, akik regnálásuk alatt hosszabb-rövidebb ideig helyettes államtitkárként kormányzati pozíciót töltöttek be. Kettejük közül Csampa pozíciója tűnik problémamentesebbnek. A vívósportból származó információink szerint személye többé-kevésbé – inkább többé – elfogadott a sportágban. Regnálása idején a FIE, a nemzetközi szövetség alelnöki pozíciójába menedzselte Tamás Henriette-t, két felnőtt világbajnokságot rendezett hazánk (2013, 2019), a magyar vívók sikeresek, legutóbb a napokban befejeződött hongkongi világbajnokságon egy arany- és két bronzérmet szereztek. Informátorunk arról tájékoztatott, hogy Csampa nem kampányolt a Fidesz mellett még a választási küzdelem idején sem, nem volt DPK-tag. Az ő mandátuma is 2028-ig szól. És ami nem mellékes, társadalmi munkában végezte és végzi az elnöki teendőket, ezért nem kapott fizetést. Schmidt Gábor, ahogy mondani szokás, más kávéház. Június 27-én hivatalosan is megszűnt a helyettes államtitkári megbízatása, amit 2022 óta töltött be. Az utóbbi négy évben ő sem főállású elnök volt, akárcsak Csampa. Csakhogy mostanában össztűz alá került a legújabb hírek szerint immár 70 milliárd forintba került Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia alapító kurátoraként. Igencsak problematikus, hogy az MKKSZ egyik tagszervezetként működő KKNKKA kuratóriumában Schmidt Gábor MKKSZ elnökként és helyettes államtitkárként is tag volt, ami súlyos összeférhetetlenség jele. Schmidt mellett ugyan a közelmúltban nyílt levélben kiállt az MKKSZ 27 tagszervezete, ám a sportágon belül így is sokan szorgalmaznák távozását. Egy biztos: viharos idők következnek, és nem a Velencei-tavon... Végül még egy gondolat a politikusok szerepvállalásához a sportszövetségek, sportegyesületek élén, Dénes Ferenc, a jeles sportközgazdászunk szájából: Egy olyan országban, ahol a politikusok – miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők – komolyan veszik a pozíciójukat, fel sem merülne, hogy sportvezetői feladatokat lássanak el teljes embert igénylő munkájuk mellett. Mert egyszerűen nem maradhatna rá idejük... (Borítókép: Szijjártó Péter és Csányi Sándor átadja az ezüstérmeket a labdarúgó Magyar Kupa második helyén végzett Mezõkövesd Zsóry FC játékosainak a Puskás Arénában 2020. június 3-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)