● news.bsdnet.hu

– Sokan még mindig úgy gondolnak a befektetésre, mint valami burzsuj luxusra, hogy ez a gazdagok sportja. „Gyakran találkozunk mi is ezzel a hozzáállással. Befektetni? De hát miből? Nincs nekem több millió forintom. Miközben már pár százezer, vagy rendszeres havi pár tízezer forinttal  is el lehet kezdeni, sőt érdemes is. A legtöbben nem úgy indulunk neki, hogy egyszer csak az ölünkbe hullik egy nagyobb összeg. Kicsivel kezdünk, munkát keresünk, ránézünk végre a kiadásainkra, félreteszünk, és lépésről lépésre egyre tudatosabban bánunk a pénzünkkel”  – mondja Kun-Welsz Edit, a HOLD Alapkezelő portfóliókezelője.  Szorongás, düh, tehetetlenség a hőségben – Hogyan lehet átvészelni lelkileg a nyarat? WMN Life – 2026. augusztus 6. – KAd WMN Life – 2026. augusztus 6. – KAd De hogyan működik egy befektetés? Mire figyeljünk, amikor kiválasztjuk, mibe tesszük a pénzünket, és hogyan kerülhetjük el, hogy csúnyán megégessük magunkat? Arról, hogy mit lehet kezdeni 100 ezer forintnyi befektetéssel Kun-Welsz Edit és kollégái augusztus 11-én, a HOLD Alapkezelő online webinárján fognak beszélgetni – de addig is megosztott velünk jópárat a legfontosabb tudnivalók közül. Az első kérdés nem is az, hogy mibe fektessünk, hanem az, hogy miért. Mire kell majd ez a pénz? Egy közelgő esküvőre gyűjtünk, vagy lakásvásárlásban gondolkodunk? Vagy esetleg nincs is konkrét cél, hanem a jövőnkre szeretnénk félretenni? Emellett, még mielőtt bármit kiválasztanánk, érdemes ránézni arra is, mekkora az az összeg, amit valóban be tudunk fektetni – a biztonsági tartalékunkon felül. „Gyakori tévhit, hogy az ember befekteti a pénzét, és egy-két év alatt meggazdagszik. Ez egyszerűen nem reális, a befektetésekhez türelem és alázat kell” – teszi hozzá Kun-Welsz Edit. A szakértő szerint például a befektetési alapoknál és részvényeknél legalább 3–5 éves időtávval érdemes számolni, de inkább az 5 év az ideális. „Nem érdemes folyamatosan ugrálni a befektetések között. Az sem jó stratégia, ha valaki egy évre befektet valamibe, majd gyorsan kipróbál valami mást, és ide-oda pakolgatja a pénzét.” Tegyük fel, hogy van 100 ezer forintunk, amit befektetésre szánunk. Oké, de mégis mibe? Kun-Welsz Edit szerint, ha rövid távon gondolkodunk, és nem szeretnénk nagy kockázatot vállalni, akkor az állampapír jó választás lehet. „A biztonsági tartalékot például érdemes állampapírban tartani, mert ehhez viszonylag könnyen hozzáférünk, és bizonyos típusoknál akár költségmentesen is visszakaphatjuk a pénzünket.” A szakember szerint sokan ilyenkor rögtön felhozzák azt az érvet az állampapírok ellen, hogy a kamatuk még az inflációt sem éri el. „Vannak időszakok, amikor ez igaz. Csakhogy a biztonsági tartalék nem arról szól, hogy minél nagyobb hozamot érjünk el, hanem arról, hogy biztonságban legyen, és bármikor hozzáférjünk. Ugyanez igaz akkor is, ha tudjuk, hogy a pénzünkre rövid időn belül szükségünk lesz, mondjuk egy éven belül lakást vennénk, és már félretettük az önerőt. Az állampapírral még mindig jobban járunk, mintha a pénzünk egy folyószámlán állna, vagy otthon egy borítékban, miközben az infláció miatt veszít az értékéből.” Az állampapírok mellett szintén opciók lehetnek a részvények és a befektetési alapok is, amik magasabb hozammal, ám nagyobb kockázattal is járnak. „Ha veszünk egy részvényt, akkor gyakorlatilag beszállunk egy cégbe, vagyis tulajdonosok leszünk. Ez azért jó, mert ha a cég nyereséges, akkor nekünk is jár az osztalékból. Emellett a részvény ára is emelkedhet, így eladáskor is kereshetünk rajta” –  magyarázza Kun-Welsz Edit. Ha valaki nem akar egyesével részvényeket válogatni, akkor jöhetnek szóba a befektetési alapok. „Ez esetben egy alapkezelő dönti el, mibe kerül a befektetők pénze. Ez azért kényelmes, mert nem neked kell kitalálni, milyen részvényeket vegyél, hiszen valaki folyamatosan figyeli a piacot, és ha kell, akkor a befektetésedet hozzáigazítja a körülményekhez.  Ráadásul a költségek is megoszlanak a befektetők között” – magyarázza a szakember, aki szerint manapság szintén népszerűek az úgynevezett ETF-ek is.  „Az ETF, vagyis Exchange Traded Fund egy tőzsdén megvehető befektetési alap. A kisbefektetők ezeket azért is szeretik, mert alacsony a költségük. Az ETF-ek többsége passzív befektetésnek számít, tehát nincs mögöttük egy alapkezelő, aki válogat és figyeli a részvények alakulását. Ha valaki nem akar a befektetéseivel foglalkozni, akkor az is egy járható út, hogy megvesz egy ETF-et, és akár évtizedekig nem is nyúl hozzá.  De az ETF pont úgy mozog, ahogy a piac, nincsenek mögötte tudatos befektetési döntések, így, ha esik a piac, esik vele az ETF is.” Laikusként könnyű elveszni a rengeteg információ között, ezért érdemes olyan szakemberekhez fordulni, akik átlátják a pénzügyi világ rendszerét. Ők abban is segíthetnek, hogy ne ugorjunk bele olyan befektetésekbe, amikkel végül sok pénzt veszíthetünk. „Gyakran hallunk olyan történeteket, hogy valaki befektetett valamibe, és rövid idő alatt megduplázta a pénzét. Csak nagyon kevés sztori végződik így, és a legtöbb befektető nagyot bukik a hasonló, nagyon kockázatos befektetéseknél” –  mondja Kun-Welsz Edit. Éppen ezért is érdemes figyelni az intő jelekre, például arra, ha valaki nagy hozamot ígér. „Van egy mondás: a tőzsdén nincs ingyen ebéd. Ha valaki garantált hozamot ígér, vagy túl sokat, az már önmagában gyanús. Főleg, ha nincs megbízható háttér és többéves múlt mögötte. Érdemes inkább azt megnézni, hogy egy szolgáltató hosszabb távon hogyan teljesített. Ha valaki 10-20 éven keresztül stabil eredményeket tud felmutatni, az sokkal hitelesebb képet ad, mint egy-egy kiemelkedő év” – teszi hozzá a szakértő. „Ahhoz, hogy egy befektetési alap teljesen lenullázódjon, az kellene, hogy az összes benne lévő cég egyszerre menjen csődbe. Ez egy nagyon valószínűtlen forgatókönyv.” Természetesen egy-egy esemény meg tudja rengetni a pénzügyi piacokat is, mint például a koronavírus-járvány vagy az orosz–ukrán háború. „Ilyenkor eshetnek az árfolyamok, de még ezekben a helyzetekben sem nullázódnak le a részvények. Az előfordulhat, hogy valaki az összes pénzét egyetlen részvénybe teszi, és ha az a cég csődbe megy, akkor valóban nagyot bukhat. Ezért fontos a diverzifikálás: több helyen, több termékben is tartsunk pénzt, hogy a lehető legkisebbek legyenek a lehetséges kockázatok ”  – teszi hozzá Kun-Welsz Edit. Amikor egy befektetésünk veszít az értékéből, teljesen természetes reakció, hogy megijedünk. A szakember szerint azonban ilyenkor nem jó döntés azonnal kivenni a pénzt. „Azért sem, mert ilyenkor már elkerülhetetlen a bukás. Hiszen kevesebbet veszek ki, mint amennyivel beszálltam. A piacok reagálnak a nagyobb eseményekre, legyen szó világjárványról vagy egy háborúról. Ilyenkor érdemes türelmesnek lenni, kivárni egy kis időt, és látni fogjuk, hogy a helyzet rendeződik-e” – magyarázza. Kun-Welsz Edit már gyerekkorában is kilógott a sorból: a babák helyett inkább számokkal foglalkozott, és az apjával naponta végzett fejben matematikai műveleteket. Ma a HOLD Alapkezelő egyetlen női portfóliókezelője. De vajon mennyire számít „csodabogárnak” nőként ebben a szakmában? És mit is csinál pontosan egy portfóliókezelő? Többek között ezekről beszélgetett D. Tóth Kriszta Kun-Welsz Edittel –  a portréinterjút itt olvashatod. Kaiser Orsolya Ehhez a cikkhez az  Alrite hangfelismerő programot  használtuk. Kiemelt kép: Getty Images/mladenbalinovac