● news.bsdnet.hu

Az RWE közlése szerint a megállapodás értelmében lemond az Egyesült Államok nyugati és déli partvidékén, valamint a New York Bight térségében található tengeri területekre vonatkozó bérleti jogairól – számol be arról a BBC . A német vállalat közleménye szerint „alapos mérlegelés után” arra jutottak, hogy belátható időn belül nincs reális lehetőség a projektek amerikai engedélyeztetésére. Az LNG-üzletbe viszont örömmel fektetnek, főleg, hogy Washington pénzt is ad hozzá. A megállapodás részeként az RWE a kapott összeget részben hagyományos energetikai beruházásokba forgatja vissza. Mintegy 900 millió dollárt egy louisianai cseppfolyósítottföldgáz-exportterminál projektjére fordítanak. A német vállalat ugyanakkor hosszabb távon sem vonul ki az amerikai energiapiacról. Az RWE azt tervezi, hogy a következő hat évben mintegy 17 milliárd eurót – 19,6 milliárd dollárt – fektet be az Egyesült Államokban energiatermelési kapacitásának bővítésére. A társaság tehát nem az amerikai beruházásoktól hátrál meg, hanem az energiamixben hajt végre jelentős irányváltást: a tengeri szélenergia helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a hagyományos gázipari projektek és az LNG. Doug Burgum belügyminiszter az X-en közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak olyan energiarendszert érdemelnek, amely a józan észre épül, nem pedig „költséges támogatásokra”. „Üdvözöljük az RWE megállapodását és azokat az önkéntes beruházásokat, amelyek erősítik országunk energiabiztonságát” – írta. A megállapodás jól illeszkedik Donald Trump energiapolitikájához: az amerikai elnök évek óta élesen bírálja a szélenergiát, kampányrendezvényein rendszeresen „csúnyának” nevezve a szélturbinákat. A mostani egyezség egy újabb olyan megállapodás, amelyben a Trump-adminisztráció egy offshore szélerőmű-projekt feladásáért cserébe más típusú energetikai beruházások felé tereli a vállalatokat. Az elnök a fosszilis energiahordozók egyik legnagyobb politikai támogatója az Egyesült Államokban. Már elnöki visszatérése után néhány nappal kijelentette: „nem fogjuk csinálni a szeles dolgot”, és veszélyesnek nevezte a „nagy, csúnya szélmalmokat”, amelyek szerinte a vadvilágot is fenyegetik. Ezen a héten pedig már azt mondta: „minden ország, ahol szélmalmok vannak, vesztes”. Trump a „drill, baby, drill” – vagyis nagyjából „fúrjunk, fúrjunk, fúrjunk” – szlogennel kampányolt, és hivatalba lépése óta következetesen a fosszilis energiaforrások kitermelésének és felhasználásának növelését szorgalmazza. Szélerőmű-programot jelentett be Magyar Péter, de lehet, a semminek épülnének a turbinaoszlopok A paksi atomerőmű jelenlegi termelésének kétszeresét kitevő energetikai fejlesztésre tett ígéretet Magyar Péter miniszterelnök július végén a Paksi Atomerőműben tartott sajtótájékoztatóján . A kormány 2030-ig 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást, nagyszabású energiatároló-fejlesztéseket és hálózatbővítést hajtana végre – erősítette meg a kormányfő a korábban már többször hangoztatott tervet. A miniszterelnök azt állította, hogy a mostani helyzet egyértelműen megmutatta: szükség van a szélerőművek építésére. Ám Magyar Péter szavait éppen Németország példája cáfolja. Mint megírtuk, épp a mostani energiakrízis idején, kedd este, amikor ismét hőkupolás időjárás alakult ki, a német szélerőművek alig több mint 10 százalékos kapacitáskihasználtsággal működtek. Vagyis hiába építene a kormány a következő években további 4000 megawatt szélerőmű-kapacitást idehaza, a mostanihoz hasonló hőségben ez aligha jelentene érdemi megoldást. A Trump-adminisztráció már korábban is kötött hasonló megállapodást európai energiacéggel. 2026 márciusában a francia TotalEnergies-szel állapodott meg az amerikai offshore szélerőmű-projektek lezárásáról. A TotalEnergies ennek fejében vállalta, hogy A Trump-kormányzat júliusban egy amerikai energiacéggel, a Charlotte-ban működő Duke Energyvel is hasonló egyezséget kötött. A társaság 129 millió dollárt kapott azért cserébe, hogy megszüntesse a Carolina Long Bay térségében található offshore szélerőművi bérleti jogát. A mostani, 1,2 milliárd dolláros RWE-megállapodás azonban nagyságrendjét tekintve jóval nagyobb az eddigi hasonló egyezségeknél, és újabb jele annak, hogy az amerikai kormányzat a tengeri szélenergia helyett a földgázra, az LNG-re és a hagyományos olajkitermelésre helyezi a hangsúlyt.