● news.bsdnet.hu

Ahogy arról beszámoltunk, Magyar Péter miniszterelnök hétfőn jelentette be , hogy a kormány kihátrál a bosnyák tér mögötti Zugló Városközpontra keresztelt irodakomplexum állami birtokbavétele mögül, és mintegy 300 milliárd forintot követelnek vissza. A történet megértéséhez kezdjük az alapoktól. A Bosnyák tér mögötti, közel hét hektáros területre eredetileg vegyes funkciójú városnegyedet terveztek lakásokkal, üzletekkel és irodákkal, a beruházó első terveiben még mintegy 950 lakás szerepelt. A Balázs Attila érdekeltségébe tartozó Bayer Construct azonban menetközben jelentősen csökkentette a lakások számát, és végül egy 168 lakásos épület, egy bevásárlóközpont, valamint hét, összesen mintegy 150 ezer négyzetméteres irodaház került a projektbe. Az Orbán-kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a fejlesztést, miközben a zuglói önkormányzat és a helyiek egy része a várható közlekedési, környezeti és városképi terhelés miatt ellenezte azt . 2023. április 6-án a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a – szintén Balázs Attila érdekeltségébe tartozó – ZVK Development 244 milliárd forint értékű megállapodást kötött az irodaépületek, a kapcsolódó ingatlanok és ingóságok állami megszerzéséről. A közvélemény csak két hónappal később, az MNV szerződéslistájából értesült az ügyletről, amelyet az előző kormány előzetesen nem jelentett be. Jogilag ekkor még nem végleges adásvétel, hanem előszerződés jött létre, amely alapján az állam már az építkezés alatt vételárrészleteket fizetett, a tulajdon átruházását pedig a beruházás befejezéséhez és a zárási feltételek teljesítéséhez kötötték. Az MNV eleinte döntés-előkészítő, nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekekre hivatkozva megtagadta a szerződés és mellékletei kiadását. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a Transparency International Magyarország pereket indított a dokumentumok nyilvánosságáért, a Kúria pedig végül az iratok jelentős részének kiadására kötelezte a vagyonkezelőt. A Transparency International értékelése szerint az állam nyílt verseny, közbeszerzés, igényfelmérés, valamint nyilvános környezeti és megvalósíthatósági tanulmányok nélkül vállalta a több százmilliárdos vásárlást. Az Orbán-kormány azzal indokolta az ügyletet, hogy a NAV-ot, a Központi Ellátási Főigazgatóságot és más állami szerveket a Bosnyák térre költöztetve olcsóbbá tehető az államigazgatás működése, a felszabaduló belvárosi ingatlanokat pedig értékesíteni lehet. Nyilvánosan hozzáférhető hatástanulmány azonban nem igazolta, hogy a költözés valóban megtakarítást hozna, miközben az irodaparkhoz nem épült új kötöttpályás közlekedési kapcsolat, és a környező utak már a beruházás előtt is túlterheltek voltak. Ahogy arról az Index is beszámolt, mire az épületegyüttes 2026-ra elkészült, az eredeti 244 milliárdos keretből több mint 254 milliárd forint plusz áfás végleges vételár lett, az előző kormány pedig a dokumentumok szerint már mintegy 315 milliárd forintot kifizetett. Ahogy pedig arról az Index is beszámolt , Tisza-kormány jogi és pénzügyi átvilágítása után úgy döntött, hogy nem köti meg a végleges adásvételi szerződést, és eláll az előszerződéstől. Az MNV szerint a beruházó nem teljesítette határidőre kötelezettségeit, a zárási feltételek közel fele hiányzott, az ingatlanokat pedig továbbra is terhelte a zuglói önkormányzat elővásárlási joga, amelyet a szerződés szerint töröltetni kellett volna. A kormány ezért visszaköveteli a kifizetett vételárrészleteket, a foglaló kétszeresét, a nettó vételár legfeljebb tíz százalékának megfelelő meghiúsulási kötbért és esetleges további kártérítést, miközben az állami Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott bankgarancia miatt büntetőjogi vizsgálatot is indított. Magyar Péter kabinetje az üzletet gazdasági és politikai értelemben is elfogadhatatlannak tartja: álláspontja szerint az állam szükségességi vizsgálat nélkül, túlzott áron finanszírozott egy kormányközeli fejlesztést, miközben ugyanez a több százmilliárd forint közlekedési, energetikai vagy egészségügyi beruházásokra is fordítható lett volna – fogalmazott a kormányfő. A ZVK Development Index számára eljuttatott hivatalos állásfoglalásában vitatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő döntésének jogszerűségét, és továbbra is hatályosnak tekinti a Zugló Városközpont irodakomplexumának értékesítéséről kötött előszerződést. A társaság közölte: az MNV 2026. július 31-én egyoldalúan állt el attól az ingatlan-adásvételi előszerződéstől, amelyet a magyar állam vevőként 2023 áprilisában kötött meg. A vagyonkezelő ezzel egyidejűleg igényt jelentett be az addig kifizetett vételár visszatérítésére, a meghiúsulási kötbér, valamint a foglaló kétszeresének megfizetésére. A ZVK Development álláspontja szerint az elállás sem az ügy előzményei, sem jogi szempontból nem megalapozott. A társaság ezért az adásvételi előszerződést továbbra is hatályos megállapodásnak tekinti, amely alapján a vevőt változatlanul terheli a végleges adásvételi szerződés megkötésének kötelezettsége. Ugyanezen az alapon a vállalat az addig kifizetett vételár visszakövetelését sem tartja megalapozottnak, hangsúlyozva, hogy ebből az összegből valósult meg maga a beruházás. A társaság bejelentette, hogy követeléseinek érvényesítése érdekében megteszi a szükséges jogi lépéseket, ugyanakkor továbbra is nyitott az egyeztetésre és a megállapodásra. Álláspontja szerint a létesítmény elkészült és átadásra kész, ezért valamennyi érintett fél érdeke, hogy rendeltetésének megfelelően működni kezdjen. A ZVK Development tájékoztatása szerint a hét épületből álló létesítménykomplexum a szerződésben meghatározott, 2026. június 30-i befejezési határidőre teljes egészében elkészült. A vállalat közlése szerint ez a kapcsolódó közterületi, közmű- és közlekedésfejlesztéseket is magában foglalja. Valamennyi épület rendelkezik végleges használatbavételi engedéllyel, a teljes beruházásra pedig az illetékes hatóság kiadta a környezetvédelmi működési engedélyt. Az épületek berendezve, birtokba vehető állapotban állnak, átadásuknak a társaság szerint nincs műszaki akadálya. A vállalat reagált az épületek hasznosíthatóságával kapcsolatban nyilvánosságra került információkra is. A társaság közlése szerint az irodaházakat és azok egyes részeit a vevő írásbeli utasításai alapján, az oda beköltöző állami szervezetek igényeire szabva tervezték meg, építették fel és rendezték be. Ebből következően azt állítja, hogy az épületek kialakítása nem a kivitelező önálló döntése, hanem a megrendelő által meghatározott műszaki tartalom eredménye. A nyilvánosságban megjelent, egymásnak ellentmondó vételáradatok miatt a ZVK Development részletesen ismertette a szerződésben szereplő összegeket, hangsúlyozva, hogy valamennyi közölt érték nettó összeg. Az alap műszaki tartalom szerződés szerinti nettó vételára 244 milliárd forint volt. Ehhez további nettó 10,8 milliárd forint társult az MNV által a kivitelezés során elrendelt többlet műszaki tartalom és változtatási utasítások ellenértékeként. A társaság szerint ezt a tételt az MNV megbízásából eljáró független szakértők tételesen jóváhagyták. A beruházás teljes tényleges nettó vételára így 254,8 milliárd forintra emelkedett, amelyet a felek az előszerződés második módosításában rögzítettek. A vállalat adatai szerint a beruházás során 166 249 négyzetméternyi felszín feletti hasznosítható alapterület épült meg, nettó 1 342 587 forintos négyzetméterenkénti fajlagos áron. Emellett 64 708 négyzetméternyi felszín alatti parkolóterület készült el, amit nettó 350 ezer forintos négyzetméteráron számoltak el. A felszín alatti kiszolgáló helyiségek, tárolók és egyéb hasonló funkciójú területek összesen 19 921 négyzetmétert tesznek ki, ezek fajlagos ára nettó 450 ezer forint négyzetméterenként. A három területkategória eltérő fajlagos áron számított együttes értéke adja ki a szerződésben rögzített, nettó 254,8 milliárd forintos teljes vételárat. A ZVK Development hangsúlyozta, hogy a vételár és a fajlagos árak magukban foglalják az épületek teljes bútorozását és berendezését, valamint a két, egymástól függetlenül működő gépészeti rendszer kiépítését. A társaság szerint a piaci körülmények között nem tekinthető általánosnak az a többlettartalom, amelyet a teljes bútorozás és berendezés, a magas energetikai hatékonyság, továbbá a párhuzamosan kiépített, önállóan is működő hőszivattyús és geotermikus rendszer jelent. A vállalat arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházás keretében jelentős közcélú fejlesztések valósultak meg. Ezek között közút- és közmű-rekonstrukciókat, valamint a közösségi közlekedés érintett pontjainak átépítését említette. A ZVK Development közlése szerint a cégcsoport ezenfelül társadalmi szerepvállalásának keretében 12 zuglói oktatási intézmény udvarát újította fel. (Borítókép: A bosnyák tér mögötti Zugló Városközpont 2025. február 6-án. Fotó: Balaton József / MTI)