● news.bsdnet.hu

Akár 80–100 milliárd forintot is megtakaríthatna a magyar egészségügy, ha az állami kórházi beszerzésekben nagyobb szerepet kapnának a hazai orvostechnikai gyártók, mondta a Portfoliónak Kern József, a diagnosztikai eszközöket gyártó Diagon Kft. alapítója, aki egyben a Magyar Egészségipari Gyártók Szövetségét (MEGYSZ) képviselte az interjúban. Azt állította: a jelenlegi tendergyakorlat éppen ellenkező irányba hat, a magyar cégek fokozatosan kiszorulnak saját piacukról. Kern József szerint a helyzet az elmúlt években jelentősen romlott. Bár egy 2017-es kormányhatározat azt a célt tűzte ki, hogy a hazai gyártók részesedése elérje a 30 százalékot, ez mára mindössze 14 százalékra csökkent. A MEGYSZ képviselője úgy véli, ennek nem a magyar vállalatok versenyképessége az oka, hanem az állami közbeszerzések jelenlegi rendszere. Az interjúban több olyan gyakorlatot is ismertetett, amelyek szerinte ellehetetlenítik a hazai cégek indulását. Előfordul, hogy a kórházak a közbeszerzési értékhatár alatt tartják a beszerzéseket, ezért csak néhány vállalkozást kérnek fel ajánlattételre. Más esetekben több, egymástól eltérő diagnosztikai területet egyetlen tenderbe vonnak össze, amelyen csak olyan multinacionális cégek tudnak indulni, amelyek minden termékkategóriában jelen vannak. Kern József szerint az is előfordul, hogy márkaspecifikus műszaki feltételekkel vagy egyéb követelményekkel szűkítik a versenyt. A Diagon alapítója szerint mindez nemcsak a magyar vállalkozásokat hozza hátrányba, hanem az államnak is jelentős többletköltséget okoz. Becslése szerint a nyíltabb verseny és a hazai gyártók nagyobb bevonása évente 80–100 milliárd forintos megtakarítást eredményezhetne az egészségügyi beszerzésekben. Úgy véli, az így felszabaduló forrásokat például kórházi fejlesztésekre vagy a várólisták csökkentésére lehetne fordítani. Kern József ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a magyar gyártók nem kedvezményeket vagy kvótákat kérnek. A MEGYSZ nevében azt szorgalmazza, hogy a tendereket úgy írják ki, hogy a hazai cégek is valódi eséllyel indulhassanak. Szerinte több európai ország – köztük Franciaország és Németország – tudatosan támaszkodik saját egészségiparára, miközben a magyar vállalatok termékei is versenyképesek a nemzetközi piacokon, több mint 80 országba exportálnak. Állítása szerint a problémát nem a termékek minősége, hanem a tenderkiírások jelentik. A MEGYSZ képviselője azt várja az új Egészségügyi Minisztériumtól, hogy vizsgálja felül a közbeszerzési gyakorlatot, és biztosítsa, hogy a kiírások technikai feltételekkel ne zárják ki a magyar gyártókat. Hosszabb távú célként azt jelölte meg, hogy 2030-ra a magyar egészségipar meghatározó szereplővé váljon a hazai piacon, 2035-re pedig a közép-európai régió egyik vezető ágazata legyen. Megosztom