● news.bsdnet.hu

Az egyik legnagyobb újdonság a lakhatási program lehet. A kormány 600 millió eurót, vagyis több mint 230 milliárd forintot fordítana megfizethető bérlakások és diákotthonok létrehozására. A pénzből új, energiahatékony lakások és kollégiumi férőhelyek épülhetnek, emellett meglévő épületeket is lakhatási célra alakíthatnak át. Az oktatásban 54 milliárd forintnyi, korábban magyar költségvetési forrásból finanszírozott iskolai beruházást számolnának el uniós pénzből, további több mint 151 milliárd forintot pedig a digitális oktatás fejlesztésére fordítanának. Az egészségügy közel 170 milliárd forint uniós forráshoz jutna. Ebből csaknem 24 milliárd forint menne a háziorvosi ellátás fejlesztésére, 6,5 milliárd pedig helyi egészségügyi és szociális intézményekre. További több mint 125 milliárd forintnyi, korábban hazai költségvetésből finanszírozott egészségügyi beruházást és digitalizációs fejlesztést számolnának el uniós forrásból. Magyar Péter szerint ugyanakkor az eredeti helyreállítási tervben még több mint 500 milliárd forint jutott volna az egészségügyre. A miniszterelnök azzal indokolta az ennél jóval kisebb mostani összeget, hogy a kormányváltás után már csak hónapok maradtak a program lezárásáig, így új, nagy kórházi beruházások elindítására és határidőn belüli teljesítésére nem maradt idő. Az egyik leglátványosabb fejlesztés a közösségi közlekedésben jöhet. A tervek szerint 42 új, korszerű, alacsonypadlós szerelvény válthatja le a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV jelenlegi, több évtizedes járműveit. Emellett 35 új emeletes InterCity-motorvonat beszerzését is tervezi a kormány, amelyek többek között a Debrecen, Szeged, Pécs és Miskolc felé közlekedő járatokon jelenhetnek meg. A két program együttes értéke mintegy 700 milliárd forint. A vasúti járműbeszerzési terveket a kormány korábban is ismertette. Jelentős pénz jutna az energetikára is. A kormány több százmilliárd forintból fejlesztené a villamosenergia-hálózatot, támogatná az energiahatékonysági beruházásokat, okosmérőket telepítene, valamint megkönnyítené új napelemes és szélerőműves kapacitások hálózati csatlakoztatását. A vállalati szektor számára az egyik legnagyobb tétel a Magyar Fejlesztési Bank 645 milliárd forintos megerősítése lehet. A kormány célja, hogy ezen keresztül több kedvezményes finanszírozás jusson a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésére, növekedésére és innovációs beruházásaira. Magyar Péter a bejelentésben ismét az előző kormányt tette felelőssé azért, hogy Magyarország éveken át nem fért hozzá az uniós pénzek jelentős részéhez. A miniszterelnök szerint most arra törekednek, hogy a felszabadított forrásokból minél több, közvetlenül érzékelhető beruházás valósuljon meg az országban. A mintegy 6000 milliárd forintos összeg hátterében az Európai Bizottsággal létrejött, 16,4 milliárd eurós megállapodás áll; a kormány korábbi közlése szerint a pénzek tényleges lehívásához és kifizetéséhez további határidők és feltételek teljesítése is szükséges. Címlapkép forrása: EU