● news.bsdnet.hu

Egyelőre a közbeszéd csak keresi a kellően kifejező elnevezést a Magyarországon kialakult helyzetre (paksi energiakrízis, hőségkrízis, hazai energiakrízis), ami részben arra utal, hogy számos negatív tényező és trend hatása sűrűsödik bele, a súlyosbodó klímaválságtól a hagyományos erőművi és egyéb alapberuházások elmúlt évekbeli elmaradásán át az energiaátállás kínálta új lehetőségek ki nem aknázásáig. A helyzetet tovább súlyosbítja a fosszilis energiahordozók importjának való kiszolgáltatottság, az ismétlődő gáz- és olajpiaci zavarok, illetve árkrízisek, valamint az ezek kialakulásában is szerepet játszó geopolitikai feszültségek és bizonytalanságok. Az aggasztóan nagyszámú negatív faktor mellett azonban ellenpontként meg kell említeni a szakemberek megfeszített munkáját, az elmúlt években kiépült jókora hazai naperőmű állomány és határkeresztező kapacitások helytállását, de talán mindenekelőtt a cégek, a közszféra és a lakosság igen jelentős és látványos eredményt hozó önkéntes villamosenergia-fogyasztás csökkentési erőfeszítéseit. Magyar Péter miniszterelnök , valamint Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter kérésére ugyanis a magyarországi fogyasztók az elmúlt napokban nagymértékben visszafogták áramfogyasztásukat, különösen a legkritikusabb esti időszakban, ezzel érdemben hozzájárulva a rendszer stabilitásához és az ellátás biztonságához, amint azt a szaktárca vezetője is elismerte. Nagyrészt az önkéntes fogyasztáscsökkentésnek köszönhetően a rendszerterhelés a legkritikusabb időszakban akár 10%-kal is alacsonyabban alakult a tervezettnél/becsültnél, aminek nem kis szerepe lehet abban is, hogy cikkünk születéséig (augusztus 6 délutánjáig) nem volt szükség a fogyasztók korlátozására, jelentősebb áramszünetek nem alakultak ki, sőt a valószínűsített újabb nyári rendszerterhelési rekorddöntéshez sem jártunk közel. Egy új - önbevalláson alapuló - kutatás szerint a lakosság 85%-a fogta vissza valamennyire az áramfogyasztását, közel harmaduk nagymértékben, a vízfogyasztását pedig a megkérdezettek 78%-e mérsékelte az energiaválság hatására. Valószínűleg szintén az összefogásnak és az odafigyelésnek köszönhető, hogy az elmúlt napokban az országos vízfogyasztás is jelentősen, 9%-kal mérséklődött , ezzel nagyban csökkentve a hálózat terhelését, ami lényeges biztonságot és stabilitást ad a teljes rendszernek, amint azt Gajdos László élő környezetért felelős miniszter közölte . A Magyarországról és a társadalmi szolidaritásról is komoly pozitív igazolást kiállító eredményeket ráadásul úgy sikerült elérni, hogy közben a közösségi médiában egyesek az ország érdekeivel szembemenő rosszindulatú kampányt folytattak az áram- és vízfogyasztás növelésére buzdítva. Sikere esetén egy ilyen kampány akár az energia- és vízellátás biztonságát is veszélyeztethette volna, márpedig ezek fenntartása a jelenlegi extrém időjárási helyzetben szó szerint létfontosságú. A nemzetközi példák ugyanakkor megerősítik, hogy ilyen helyzetekben az országvezetők nem megalapozatlanul apellálnak a józan többség belátásra. Például a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa utáni japán setsuden mozgalom vagy az európai gázválságok idején hozott önkéntes takarékossági intézkedések azt mutatják, hogy a lakosságtól és az ipartól kért önkéntes felhasználás-visszafogás komoly krízishelyzetben meglepően hatékony lehet. A digitalizációs forradalom előtti időkből az egyik legérdekesebb példát Dél-Afrika szolgáltatja. A helyi áramszolgáltató Eskom a kétezres évek végén súlyos kapacitáshiánnyal küzdött; rendszeresek voltak a tervezett áramszünetek és korlátozások, ezért a lakosság önkéntes fogyasztáscsökkentésbe való bevonása érdekében bevezettek egy tévés jelzőrendszert (PowerAlert). Ez úgy működött, hogy a legnépszerűbb tévécsatornák műsorai közben a képernyő sarkában egy kis színes csík (zöld, narancssárga, piros vagy fekete) jelent meg élőben, jelezve a hálózat aktuális terheltségét: amikor a csík pirosra váltott, a tévénézőket arra kérték, hogy azonnal kapcsolják le a villanybojlereket, a felesleges lámpákat és a mikrohullámú sütőket. A valós idejű, vizuális figyelmeztetés hatására a piros jelzések alatt a lakosság perceken belül képes volt akár 300–500 megawattnyi terhelést levenni a hálózatról. Ez ugyan jóval kisebb arányban enyhítette a jellemzően jóval 30 000 megawatt fölötti csúcsterheléseket, de a krízis során az önkéntes lakossági és vállalati reakciók kritikus pillanatokban mentették meg a dél-afrikai áramhálózatot a teljes, országos összeomlástól. Brazília 2001-ben élte át története egyik legnagyobb áramválságát egy rendkívüli szárazság miatt, amely alatt az ország akkori villamosenergia-ellátásának 90%-át adó vízerőművek termelése drasztikusan visszaesett. A kormány egy hibrid – önkéntes alapú, de erőteljesen ösztönzött – programot vezetett be, melynek során a háztartásokat a korábbi átlagfogyasztásukhoz képest 20%-os fogyasztáscsökkentésre buzdították: aki teljesítette a célt, komoly bónuszt és árengedményt kapott a számlájából, viszont aki túllépte a keretet, azt súlyos büntetőtarifával sújtották , sőt, végső esetben napokra lekapcsolhatták a hálózatról. A kezdeményezés eredményes volt, miután a brazil társadalomban hatalmas szolidaritási hullám indult el (például a futballmeccseket este helyett napközben játszották le), így az ország szinte azonnal elérte a kívánt 20%-os csökkenést , és úgy sikerült átvészelni a száraz hónapokat, hogy nem alakult ki kaotikus, váratlan áramszünet-sorozat. Ugyancsak jó példa az Egyesült Királyságban az 1970-es években folytatott kampány, amely a józan paraszti ész diktálta energiatudatosság üzenetére épült. A brit kormány az '70-es évek olajválságai idején indította el a rendkívül híressé vált Save It (Spórolj vele!) kampányt, mint az egyik legelső olyan állami projektet, amely a m odern marketing eszközeivel próbálta megváltoztatni az emberek mindennapi viselkedését. A kormány hírességeket, tévés szakácsokat és szakértőket kért fel, akik rövid reklámfilmekben mutatták be, hogyan kell helyesen szigetelni a padlást, miért érdemes egyszerre több ételt főzni a sütőben, vagy hogyan lehet a fűtési rendszert finomhangolni. A kampány nemcsak azonnali, számszerűsíthető megtakarítást hozott a brit gazdaságnak, hanem alapjaiban változtatta meg a társadalom gondolkodását az energia értékéről , és megágyazott a későbbi kötelező épületszigetelési szabványoknak. A tapasztalatok szerint tehát a célzott és hiteles kormányzati és egyéb felhívások átmenetileg 5–15%-os, sőt helyenként azt meghaladó villamosenergia- vagy gázmegtakarítást eredményezhetnek, ha a társadalom átérzi a helyzet súlyát, ami képes kritikus pillanatokban stabilizálni a nemzeti hálózatot. Ez a kedvező attitűd hosszabb távon is kitarthat, de nem nyújtható a végtelenségig, ami a hazai helyzetre nézve is figyelmeztető lehet. A globális példák alapján az önkorlátozási fegyelem különösen kezdetben erős, mivel a krízis elején a szolidaritás és a közösségi nyomás hatása zavartalanabbul érvényesül. Az önkéntes fegyelem azonban idővel kifárad, néhány hét vagy hónap elteltével a lakossági fegyelem lanyhulni szokott, ha a veszélyhelyzet tartóssá válik, és a társadalom hozzászokik az új állapothoz. Akár a kifáradás első jele is lehetne, hogy az utóbbi napokban a tényleges rendszerterhelés egyre kevésbé maradt el a MAVIR várakozásától, amint ez a rendszerirányító közel valós idejű tájékoztató jellegű adataiból, illetve grafikonjáról leolvasható. Ezt azonban az is magyarázhatja, hogy a rendszerirányító már a fogyasztói önkorlátozás várható hatását is beépíti becslésébe ; erre látszik utalni, hogy a tervezett rendszerterhelési csúcs hétfő után alacsonyabban alakult, noha a hőség az elmúlt napokban fokozódott, de legerősebben talán az, hogy a becsült és tényleges rendszerterhelési értékek továbbra is mélyen 7 000 MW alatt alakulnak, noha a forróság június közel 7 500 MW-os új csúcsot hozó utolsó napjaiban sem volt nagyobb a mostaninál. Akárhogy is, bár az önkéntes fogyasztáskorlátozásra történő felszólítás rendkívüli helyzetekben és rövid távon működik, de hosszú távon az energiarendszer fejlesztése és a források diverzifikálása az energiabiztonság fenntartásának megfelelő eszköze. Címlapkép forrása: Damian Lemanski/Bloomberg via Getty Images