● news.bsdnet.hu

Az arany több mint hat hónapja a legnagyobb emelkedése felé tartott, miután az árfolyamesést kihasználó vevők egy fontos technikai szint felett tartották az árakat, miközben a befektetők nagyrészt figyelmen kívül hagyták a Hormuzi-szorosban ismét fellángoló feszültségeket, amelyek tovább erősíthetik az energiaárak által hajtott inflációt. Kérdés tehát, hogy érdemes-e felülni az aranyhulámra? Magyar befektetőként két külön ármozgás rakódik egymásra: az arany dollárban jegyzett világpiaci ára és a dollár/forint árfolyam. Ezek jövőbeni alakulását lehetetlen megjósolni, de nézzünk egy múltbéli példát: A forint szempontjából azonban különösen érdekes a kockázatkerülési csatorna. Egy komoly geopolitikai vagy pénzügyi sokk esetén egyszerre történhet az, hogy a befektetők menedékeszközként aranyat vesznek, miközben a kockázatosabbnak tartott feltörekvő piaci devizák – köztük potenciálisan a forint – nyomás alá kerülnek. Ilyenkor a magyar befektető számára dupla hatás jelentkezhet: emelkedik a dollárban jegyzett arany, és közben a forint is gyengülhet. A pénteki emelkedés arra utal, hogy az arany vásárlóit alig befolyásolta a közel-keleti feszültségek fokozódása. Helyi sajtóértesülések szerint Irán „ellenséges célpontokat” támadott a Hormuzi-szorosban, és megpróbálná megakadályozni, hogy amerikai és izraeli hajók áthaladjanak rajta. Ettől függetlenül a húszi fegyveres csoport közölte, hogy „nagyszabású” támadást hajtott végre a szaúdi támogatást élvező jemeni kormány erői ellen. Justin Lin, a Global X ETFs elemzője szerint az arany azért nem reagál erőteljesen ezekre a fejleményekre, mert a hét eleji ralit sem kizárólag a feszültségek enyhülése hajtotta. Az eredeti mozgás inkább technikai kitörésnek tűnt, amely némi további lendületet kapott az iráni tárgyalásoktól és a Fed szigorú monetáris politikájával kapcsolatos kételyektől – mondta. Hozzátette, jelenleg „inkább arról van szó, hogy a vevők visszaveszik az irányítást, semmint a közel-keleti tárgyalásokra adott közvetlen reakcióról”. Eközben a kínai, aranyfedezetű tőzsdén kereskedett alapokba (ETF-ekbe) ezen a héten további tőke áramlott, így folytatódott a március óta látott leghosszabb ilyen sorozat. Az intézményi befektetők vonzó beszállási pontnak tartják a jelenlegi árszinteket, a bizalmat pedig az is erősítette, hogy az arany árfolyama képes volt a kulcsfontosságú, unciánkénti 4000 dolláros szint felett maradni - bár egy időre benézett az alá. A kamatemelési várakozások ugyanakkor továbbra is rövid távú ellenszelet jelentenek az arany számára, amely nem fizet kamatot. A kereskedők jelenleg mintegy 45-50 százalékos eséllyel áraznak egy szeptemberi amerikai kamatemelést, miután a Financial Times arról számolt be, hogy Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke kész lenne növelni a hitelfelvételi költségeket, ha a következő hetek inflációs adatai magasnak bizonyulnak. Alberto Musalem, a St. Louis-i Fed elnöke szerint a döntéshozók nem engedhetik meg maguknak, hogy magasabb inflációt toleráljanak. Az arany árfolyama közel egyötödével esett azóta, hogy február végén megkezdődött az amerikai–iráni háború. A konfliktus az energiaárak meredek emelkedését idézte elő, ami fokozta az inflációs nyomást, és növelte annak valószínűségét, hogy a kamatok hosszabb ideig magasabb szinten maradnak. A Deutsche Bank elemzői szerint azonban a jelenlegi helyzetben nem kizárólag a dollárkamat határozza meg a nem kamatozó arany árfolyamát. Abban szerepet játszik a strukturális kereslet, így