● news.bsdnet.hu

A Stanford Egyetem kutatói mesterséges intelligencia segítségével 16 olyan új vírust hoztak létre, amelyek laboratóriumi körülmények között képesek voltak szaporodni . A fejlesztés célja az antibiotikumokra rezisztens fertőzések elleni új kezelési lehetőségek keresése volt, ugyanakkor a felfedezés komoly kérdéseket vetett fel a biológiai biztonsággal kapcsolatban. A kutatás során a tudósok az Evo1 és Evo2 nevű mesterségesintelligencia-modelleket használták. Ezek a rendszerek nem szövegeket elemeznek, mint például a ChatGPT, hanem genetikai kódok alapján képesek előre jelezni vírusok , baktériumok, növények és más élőlények biológiai jellemzőit. A kutatók több száz genetikai tervet készíttettek a rendszerrel egy speciális vírustípus, a baktériumokat megtámadó bakteriofágok számára. Ezek közül 16 bizonyult működőképesnek laboratóriumi tesztek során. A bakteriofágok fejlesztése új fegyvert jelenthet az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni harcban. Ezek a vírusok kizárólag bizonyos baktériumokat támadnak meg, ezért a kutatók szerint segítségükkel olyan kezelések alakíthatók ki, amelyek alternatívát jelenthetnek a hagyományos antibiotikumokkal szemben. A kutatás különlegessége, hogy ez volt az első alkalom, amikor mesterséges intelligencia segítségével teljes vírusgenomokat sikerült megtervezni. Brian Hie, a Stanford Egyetem kutatója szerint ez új szintet jelent a generatív mesterséges intelligencia alkalmazásában. „Ez a következő lépés abban, hogy milyen összetett rendszereket képes tervezni a generatív AI” – mondta a kutató. A felfedezés azonban nemcsak tudományos áttörést jelent, hanem komoly biztonsági kérdéseket is felvet. Szakértők attól tartanak, hogy az ilyen technológiák megfelelő ellenőrzés nélkül veszélyes kórokozók létrehozására is felhasználhatók. Thomas Inglesby és Moritz Hanke, a Johns Hopkins Egyetem Egészségbiztonsági Központjának kutatói szerint az eredmények „sürgős biológiai biztonsági kérdéseket” vetnek fel. A szakértők úgy fogalmaztak, hogy immár nem az a kérdés, létezhet-e mesterséges intelligenciával támogatott vírusgenom-tervezés, hanem az, hogyan lehet biztosítani, hogy a technológia ne okozzon súlyos károkat. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a Stanford kísérlet során kizárólag bakteriofágokat vizsgáltak, és olyan vírusokat nem vontak be az adatbázisba, amelyek összetett élőlényeket, például embereket fertőzhetnek. A teljes kutatás ellenőrzött laboratóriumi környezetben zajlott, a fejlesztők szerint pedig a megfelelő biztonsági intézkedések garantálhatják, hogy a technológiát elsősorban gyógyászati célokra használják.