● news.bsdnet.hu

Szijjártó Péter még idén februárban büntetőfeljelentést tett Magyar Péter ellen rágalmazás miatt. A miniszterelnöknek azonban nem ez az egyetlen ilyen ügye. Kecskemét polgármesterét nemrég „közpénztolvajnak” nevezte, ami szintén rágalmazásnak minősül. Magyar Péternek így több ügyben is számot kellene adnia a bíróságon. Ha nem védené a mentelmi jog. – Eljöhet az a pillanat, hogy Magyar Péter elveszíti a mentelmi jogát. A kormánypárt támogatói visszanyerik józanságukat, rájönnek, hogy mérhetetlenül át vannak verve – mondja Czunyiné Bertalan Judit. Hozzáteszi: addig is folyamatosan figyelmeztetni kell arra, hogy amit Magyar Péter miniszterelnökként megenged magának, az sok esetben a Büntető törvénykönyvbe ütközik. – Bár sziszifuszi küzdelemnek tűnik büntetőfeljelentést tenni ellene, jelezni kell, hogy nem normális, sőt jogellenes, amit művel. A mintaadás ugyanis átszivárog a fröcsögő, uszító Tisza-szimpatizánsok magatartásába is, ezért mindenképpen ellen kell állni – állítja Czunyiné Bertalan Judit. A mentelmi jog valóban védi Magyar Pétert, a parlament Mentelmi Bizottságának pedig a rendszerváltás óta töretlen gyakorlata, hogy magánvádas bűncselekmény – ilyenek jellemzően a becsületsértő, uszító megnyilvánulások – esetén felfüggesztik a képviselő mentelmi jogát, közvádas ügyben azonban jellemzően nem. – Ez egy olyan pillanat lehet, amikor a magyar parlamentnek lehetősége volna felfüggeszteni a miniszterelnök mentelmi jogát – mondja Czunyiné Bertalan Judit, hozzátéve, kétsége nincs afelől, hogy a 141 tiszás képviselő ezt nem fogja megtenni. Gaudi-Nagy Tamás más megközelítésből világította meg a kérdést: nyilvános közlések esetén a jogsértett polgári jogi igényeinek érvényesítése elől a mentelmi jog nem védi meg a képviselőt, az csak bűncselekmény, például rágalmazás, becsületsértés, személyes adattal való visszaélés esetén jöhet szóba. Az eddig kialakult parlamenti gyakorlat szerint rágalmazás vagy becsületsértés esetén a mentelmi jogot felfüggesztik, hangsúlyozza, hozzátéve, hogy ez az Alaptörvény és a Ptk. rendelkezéseiből következik, amelyek szerint „a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának megsértésére”. Gaudi-Nagy Tamás szerint a személyiségi jogok védelmére vonatkozó jogszabályok egyértelműen kijelölik azokat a határokat, amelyek átlépése esetén a véleménynyilvánítás már az emberi méltóság sérelmének körébe tartozik. – Amennyiben a közlés nem egy adott személy vagy közösség cselekedeteit, közéleti szerepvállalását bírálja tartalmi alapon, hanem gyalázkodó, megalázó módon magát a személy lényegi tulajdonságát támadja, és ez a közlés meghatározó tartalmát képezi, úgy már az emberi méltóság sérelméről beszélhetünk – fejti ki a nemzeti jogvédő. Arra is rámutat, hogy az emberi méltóság a személyiségi jogok „anyajoga”, amelyből a becsülethez és jó hírnévhez való jog is fakad. – Magyar Péter nyilvános közéleti közlései rendszeresen sértik ezeket, mondhatni ez a lényegi elem a megszólalásaiban – állítja Gaudi-Nagy Tamás. Ugyanezek a jogszabályok védik a nemzeti, etnikai, faji és vallási közösségek méltóságát is. A mindenkori miniszterelnöktől különösen elvárható, hogy a közbeszédet ne a személyeskedés és a gyalázkodás irányába terelje, hanem a demokratikus vita, a kölcsönös tisztelet kultúráját erősítse. – Ezzel a követelménnyel totálisan szembemegy Magyar Péter ámokfutása – mondja a jogvédő. Hozzátette, a közszereplőket terhelő magasabb tűrési kötelezettség nem jelenti azt, hogy az emberi méltóságot durván támadó gyalázkodást el kellene viselniük, a valótlan, sértő tényállításokat pedig semmiképpen nem kell. Bertalan Judit és Gaudi-Nagy Tamás egyaránt társadalmilag veszélyesnek tartja, amit a miniszterelnök művel. Magyar Péter stílusa bátorítja azokat, akik a nevében gyalázkodnak, sértegetnek a közösségi oldalakon, a nyílt utcán és munkahelyeken. – Ha azonban egyenes gerinccel, önazonosságunkat fel nem adva kiállunk magunkért, hatékonyan meg lehet üzenni, hogy nekik sem szabad mindent – teszi hozzá Czunyiné Bertalan Judit. Gaudi-Nagy Tamás tágabb kontextusba helyezte a veszélyt. Szerinte egyértelmű, hogy beláthatatlan, káros társadalmi folyamatokat indíthat el az ilyen típusú kormányfői kommunikáció, amihez egyre több tiszás kormánytag, képviselő is csatlakozik, és amit a korábban balliberális ellenzéki, ám mostanra pillanatok alatt kormánypárti hangvételűvé váló, magát függetlennek nevező sajtó hasonló megnyilvánulásai tovább erősítenek. – Olyan szintig fokozódhat a feszültség, hogy az bármikor átcsaphat erőszakos cselekménybe is – figyelmeztetett Gaudi. Példaként említi a közelmúltbeli esetet, amikor egy budapesti pályaudvaron egy Magyar Péter viselkedése miatt felháborodott polgár köpéssel fejezte ki nemtetszését. – Ezt a folyamatot meg kellene állítani, érkezzen bármely oldalról. Mindazok pedig, akik a kormányfő célkeresztjébe kerülnek, jogi elégtételhez kell hogy jussanak – szögezte le. Ehhez azonban a jogsértettnek fel kell lépnie a jogi elégtétel érdekében. Aki online vagy offline becsületsértés, rágalmazás, zaklatás áldozatává válik, forduljon a Védvonalhoz, mondja Czunyiné Bertalan Judit. A jogász szerint ezek magánvádas bűncselekmények, a Védvonal pedig segít a beadvány, illetve a feljelentés megfogalmazásában. – Segítünk. Ennek a jelenségnek megállj kell parancsolni – teszi hozzá. Gaudi-Nagy Tamás a polgári jogi lehetőségek tekintetében elmondta, hogy nyilvánosan elkövetett, jó hírnevet vagy becsületet sértő közlés miatt személyiségi per indítható, amelynek során – nyilvánvalóan a konkrét körülményektől (elkövetés módja, a hátrány mértéke) függő mértékben – akár több millió forintos sérelemdíjra, a jogsértés megállapítására, elégtételi közlés kiadására, a sértő tartalom eltávolítására, sőt jövőbeli jogsértéstől való eltiltásra is kötelezheti a bíróság a jogsértőt. Felidézte, hogy korábban a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot ügyvédmaffiázó gyalázkodása miatt Lattmann Tamás és a Tóta W. Árpád magyargyalázó írását közlő HVG ellen is nyertek pereket. Ezek részletei az NJSZ.hu oldalukon megtalálhatók. Az önvédelemre van tehát lehetőség, és mivel a munka nagy részét az ügyvédek végzik, a sértetteknek csak egyszer kell nyilatkozatot tenniük, de az sem kötelező, az is rábízható a jogi képviselőre. De személyes szabadság és jó hírnév megsértése miatt személyiségi jogi per indítható a rendőrséggel vagy az ügyészséggel szemben is jogellenes, aránytalan kényszerintézkedés és annak nyilvánosságra hozatala esetén. – Mindenképpen javaslom ilyen téren tapasztalt, szakavatott ügyvéd igénybevételét, lehetőleg olyat, aki értékrendi szempontból is közel áll a sértetthez, mert így empatikusabban tudja megragadni az ügyet – tanácsolja Gaudi-Nagy Tamás. Az elmúlt hetekben több esetben is tanúi lehettünk, hogy a hatóságok a politikai színjáték eszközeivel élnek. Politikusokat, egyszerű irodistákat vittek el látványosan vezetőszáron, hogy a tiszás médiának legyen mit mutogatnia. Czunyiné Bertalan Judit szerint ezt hivatali visszaélésnek, hatósági túlkapásnak szokás nevezni, aminek motivációja lehet, hogy az érintett hatóság képviselője túl akar teljesíteni, vagy hogy kifejezett utasítást kap rá. – Jól látszik, hogy a Fideszt vagy Fidesz közeli embereket érintő bűncselekménygyanús eseteknél túlbuzgó az eljárás, ha viszont a sértett fideszes, mintha lassabban őrölnének a hatóságok malmai – mondja Czunyiné Bertalan Judit. A jogász Szakács István ügyét említi példaként, akit egy Facebook-bejegyzése miatt vittek el, miközben ennél sokkal durvább posztok esetén nem lépett a hatóság. Mint hozzátette, az a részlet is kimaradt a sajtóból, hogy a belügyminiszter és az ügyészség egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat adott ki az ügyben, végül pedig Szakács gyanúsítotti jogállását is elejtették, miután az ügyészség elismerte, hogy a gyanúsítás nem volt megalapozott. Gaudi-Nagy Tamás is hasonló következtetésre jutott. Szerinte a politikai színezetű büntetőeljárásokban alkalmazott kényszerintézkedések során a Tisza kormányra jutása óta a hatóságok több esetben látványosan megsértették az előírt jogi követelményeket. – Akár Bede Zsolt vagy Szakács István aránytalanul nagy rendőri erővel történő előállítására, náluk foganatosított jogellenes, reggeli házkutatásokra gondolunk, ezeket kirakatjelleggel, megfélemlítés céljából használják, hogy elrettentsék a kormánnyal szemben állókat a tiltakozástól. Az ilyen jellegű, törvényi követelményeket nélkülöző kényszerintézkedések a demokratikus jogállam alapjait támadják, ezért a leghatározottabban el kell ítélni őket – szögezte le. Ebbe a tárgykörbe tartozik a Fidesz székházában lezajlott, az informatikai rendszereket teljesen lebénító házkutatást és lefoglalás is, amelynek politikai indítéka mindenki előtt egyértelmű. Gaudi-Nagy Tamás szerint a nyomozó hatóságok túlkapásokra való hajlama mint kormányokon átívelő jelenség tagadhatatlan. Sajnos időről időre előfordul, hogy az ügyészi és rendőrségi szervezet, sőt egyes esetekben a bíróságok is kimondott vagy ki nem mondott politikai elvárásokhoz igazodnak. A nyomozó hatóságoknál pedig előfordul, hogy az alárendelt állomány a bűncselekményt megvalósító vagy másként jogellenes felettesi parancsot, utasítást vakon végrehajtja ahelyett, hogy megtagadná. Ennek gyökere szerinte az, hogy a 2002 és 2010 közötti balliberális kormányok idején elkövetett tömeges rendőri erőszakot – 2006 őszén már állami terrort – sosem torolták meg teljeskörűen, ez pedig 2010 után is folytatódott a felelősök elszámoltatásának elmaradásával. Az általa vezetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat immár 22 éve dolgozik az elmaradt igazságtétel beteljesítéséért. A tettesek felelősségre vonása terén csak csekély eredmények születtek, az áldozatoknak viszont sikerült jogi elégtételt kiharcolni, és számtalan koncepciós eljárás alá vont hazafi felmentését is elérték. – Jogászként hinni akarok a jogállamban, ezért bízom benne, hogy ha kiállunk a közösségünk tagjaiért, a jogállam víziója fel tud ébredni. A vége minden ügynek az igazságtétel kell hogy legyen! Ezt a harcot meg kell vívni, itt nem dőlhetünk hátra – mondta Czunyiné Bertalan Judit. A hazai jogorvoslatok mellett elméletileg rendelkezésre áll az Emberi Jogok Európai Bírósága is, amely a személyiségvédelmet garantáló jogokat is hivatott védeni, mondja Gaudi-Nagy Tamás. Meglátása szerint azonban a strasbourgi székhelyű testület az utóbbi években rendszeresen elfogultan jár el a jobboldali-konzervatív személyekkel szemben. – Amennyiben egy közismerten patrióta jogsértett a hazai jogorvoslatok kimerítése után jogi elégtételt kívánna érvényesíteni Strasbourgban, rendszeresen előfordul, hogy már az ügy technikai befogadása kapcsán önkényes, diszkriminatív döntésekkel elzárják a jogérvényesítés elől. Mint mondta, a jogvédelem az elkövetkező években mindennél fontosabb lesz, a nemzeti jogvédők évek óta, sokszor ingyen küzdenek azért, hogy a nemzeti tábort ne érje jogsérelem. Ehhez a munkához pedig egyre több erőforrásra és összefogásra van szükség. A nemzeti tábornak tehát kemény jogi küzdelmekre is fel kell készülnie, amelyek jó eséllyel meghatározzák az elkövetkező éveket. A Demokratának nyilatkozó jogvédők szerint azonban a jogi harcnak van értelme, az igazságtétel pillanata, ha késve is, de elkövetkezik. A társadalom jobboldali része megfélemlítésének kísérletét most és azonnal meg kell akadályozni.