● news.bsdnet.hu

A politika legfelső szintjére emelkedett az országos vízhiány elleni küzdelem – hirdette május 14-i írásának címében a Válasz Online. A cikk szövegéből azonban hamar kiderült: a vízgazdálkodás ügye az Orbán-kormány államtitkári szintű képviseletéről nem feljebb, hanem eggyel lejjebb, helyettes államtitkári szintre került a Tisza-kormányban. Már május közepén ismertté vált, hogy az új kormányzati struktúrában a vízgazdálkodást nem államtitkári, hanem helyettes államtitkári szinten kezelik. A minisztériumi felépítésről szóló információk szerint a klímavédelmi terület külön államtitkári irányítás alá került, míg a vízügyet egy külön helyettes államtitkár felügyelte volna. A klímavédelemért felelős államtitkár személyét Gajdos László miniszter már május 16-án bejelentette, amikor kinevezte Kelemen Ágnest. A vízgazdálkodásért felelős helyettes azonban ekkor még nem volt meg. A kinevezés végül csak június 28-i hatállyal történt meg, amikor a Magyar Közlönyben megjelent Horváth Balázs kinevezése. Ez azt jelenti, hogy a vízgazdálkodási terület közel másfél hónapon át kijelölt szakmai vezető nélkül maradt. Gajdos László miniszter első közös nyilvános szereplésén Kelemen Ágnessel és Horváth Balázzsal civil vízügyi kezdeményezések képviselőivel találkozott, amit a tárca a hazai vízgazdálkodás új korszakaként értékelt. Ezzel szemben a civilek hangsúlyos bevonása inkább arra utalhat, hogy a kormány nehezen talált megfelelő szakembereket a terület irányítására. Ezt támaszthatja alá az is, hogy a vízügyi helyettes államtitkár kinevezésére csak másfél hónappal később került sor. A kinevezett Horváth Balázs hosszú szakmai múlttal rendelkezik a vízügyi igazgatásban. Korábban az MSZP–SZDSZ-kormányok idején is a vízügyi szakigazgatásban dolgozott, majd az Orbán-kormányok alatt az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztályvezetőjeként vett részt a szakmai munkában. Pályafutásának egy szakaszában – Kelemen Ágneshez hasonlóan – az Európai Bizottságnál is dolgozott, ahová 2008-ban került. Most mindketten Magyar Péter kormányában kaptak fontos szerepet. A vízgazdálkodás körüli problémák azért is kaptak kiemelt figyelmet, mert az ország több térségében továbbra is súlyos vízhiánnyal és aszállyal kell megküzdeni. Miközben a kiszáradás elleni intézkedések sürgetővé váltak, a vízügyi terület irányítása hosszú időn keresztül nem rendelkezett kijelölt szakmai vezetővel, ami újabb kérdéseket vet fel a kormány válságkezelésének hatékonyságával kapcsolatban. Miközben Magyarországon a vízügyi válsághelyzet miatt az elmúlt évtizedek legnagyobb energetikai krízise alakult ki, eközben a vízügyekért felelős államtitkár külföldön szabadságát töltötte – hívta fel a figyelmet Bóka János. A Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője a közösségi oldalán rámutatott, hogy felháborító az a cinizmus, hogy miközben a válsághelyzetben a magyar embereket a víz- és a villamosenergia fogyasztás korlátozására, a cégeket pedig a termelés visszafogására kérnek, a szakterületért felelős államtitkár nem is tartózkodik Magyarországon, hanem külföldön pihen. Az élő környezetért felelős miniszter visszautasította a Fidesz-frakció állítását. Gajdos László közölte: az államtitkár nem kezdte meg a tervezett szabadságát, helyette Ausztriába utazott felmérni, mi a helyzet a Duna ottani szakaszán, valamint egyeztetett az ottani vízügyi főigazgatóval. A Hír TV-nek sikerült telefonon elérnie a vízügyekért felelős államtitkárt, aki mindössze annyit mondott: nem szeretnék ezzel foglalkozni, majd bontotta a vonalat.