● news.bsdnet.hu

A Moody’s péntek este megerősítette Románia Baa3-as államadósság-besorolását, amely még éppen a befektetésre ajánlott kategóriába tartozik, a kilátást azonban továbbra is negatívan hagyta – írta az Economedia . Egy héttel korábban a Fitch is megkegyelmezett Bukarestnek: a hitelminősítő BBB mínusz szinten, ugyancsak negatív kilátással tartotta a román adósságot. A Moody’s döntése mögött az áll, hogy a román költségvetés kiigazítása 2025-ben, majd 2026 első felében is gyorsabban haladt, mint amire az intézet korábban számított. A hitelminősítő az idén már a GDP 5,8 százalékára csökkenő hiánnyal számol, ami egyetlen év alatt több mint két százalékpontos javulást jelentene. Ebben elsősorban az állami kiadások visszafogása, valamint a nehéz gazdasági környezet ellenére kitartó költségvetési bevételek játszottak szerepet. A kedvezőbb hiányszám azonban nem jelenti azt, hogy Románia túljutott volna a veszélyes időszakon. A továbbra is magas elsődleges deficit és az emelkedő kamatterhek miatt az államadósság a Moody’s várakozása szerint a 2025-ös 59,3 százalékról 2028-ra a GDP 64,5 százalékára nőhet. Az évtized végére 66 százalék körül stabilizálódhat, de csak akkor, ha Bukarest a következő években is folytatja a hiány lefaragását. Közben az állam finanszírozása egyre nagyobb összeget emészt fel. A kamatkiadások a 2025-ös 2,8 százalékról 2028-ra a GDP 3,3 százalékára emelkedhetnek. Az uniós helyreállítási alapból, valamint a SAFE programból érkező hitelek fékezhetik ugyan a növekedést, teljesen azonban nem tudják levenni a terhet a költségvetésről. A Moody’s szerint a legnagyobb kérdés immár politikai: a széttagolt román pártrendszerben lesz-e elegendő támogatás ahhoz, hogy a megszorításokat több éven keresztül fenntartsák. A hitelminősítő nem számít előrehozott parlamenti választásra, és azzal kalkulál, hogy a nyári szünet után új kormány alakul. A következő hónapok mégis döntők lehetnek, mert ekkor derülhet ki, képes-e Bukarest folytatni a kiigazítást. A költségvetési rendrakásnak közben súlyos ára van. A romániai kiskereskedelmi forgalom júniusban 6,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben az infláció még 10,4 százalék körül járt. Magyarországon ugyanebben az időszakban három százalékkal nőtt a bolti forgalom, így a két ország fogyasztási dinamikája között egyetlen év alatt csaknem tíz százalékpontos különbség alakult ki – írtuk korábban . A Moody’s számára az év végéig elfogadott, további hiánycsökkentést tartalmazó 2027-es költségvetés, valamint a közszféra bérkiadásait új bértörvény jelenthetne meggyőző bizonyítékot. Ezek nélkül nem sok esély van arra, hogy a negatív kilátást stabilra javítsák. Romániát egyelőre védi növekedési lehetősége, viszonylag magas vagyoni szintje és európai uniós tagsága. A gyenge intézmények, a korrupció ellenőrzésének hiányosságai, a tartós folyó fizetési mérleghiány és az ukrajnai háború közelsége ugyanakkor továbbra is lefelé húzza az ország megítélését. Bukarest tehát megúszta a bóvlit, de a Moody’s döntése inkább haladék, mint felmentés.