● news.bsdnet.hu

Az akaraterő kevés a nyugodt alváshoz A rossz alvás után a legegyszerűbb megoldásnak az tűnik, hogy másnap este hamarabb lefekszünk. Ez azonban nem feltétlenül hozza meg a várt eredményt. Ha a háttérben továbbra is jelen van a stressz, a szorongás, a rossz hangulat, a magány vagy valamelyik szerhasználati szokás, könnyen előfordulhat, hogy csak hosszabb ideig fekszünk ébren az ágyban. A Koppenhágai Egyetem kutatói szerint a fiatal felnőttek alvási és mentális problémái nem különálló jelenségek, hanem egy összetett rendszer részei. A különböző biológiai, pszichológiai, viselkedési és társadalmi tényezők egymásra hatnak, és olyan önmagukat erősítő köröket alakíthatnak ki, amelyekből nehéz pusztán akaraterővel kilépni. A rossz alvásból könnyen ördögi kör alakulhat ki A BMC Medicine folyóiratban 2026 márciusában megjelent tanulmány szerzői egy úgynevezett oksági hurokmodellt készítettek. A Young Adult Sleep Model azt mutatja be, hogyan kapcsolódhat egymáshoz 29 különböző tényező a 18 és 40 év közötti fiatal felnőttek életében. A modellben összesen 175 lehetséges oksági kapcsolat szerepel. Ezekből több ezer olyan visszacsatolási kör rajzolódhat ki, amely fenntarthatja vagy tovább súlyosbíthatja az alvászavarokat és a depresszív tüneteket. A vizsgált tényezők között szerepelt többek között a stressz, a szorongás, a képernyőhasználat, a fizikai aktivitás, a társas kapcsolatok, a magány, a nikotinhasználat és a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok. Az egyik legegyszerűbb példa maga az alvás és a hangulat kapcsolata. A rossz alvás felerősítheti a depresszív tüneteket, a romló lelkiállapot pedig tovább nehezítheti az elalvást és a pihentető alvást. Így a probléma már nem egyetlen rossz éjszakából áll, hanem egy önmagát fenntartó folyamatból. A nikotin is része lehet az alvási ördögi körnek A kutatók példaként a dohányzás, a depresszív tünetek és az alvás közötti lehetséges kapcsolatot mutatták be. A tartós fáradtság miatt valaki többet dohányozhat, mert azt reméli, hogy a nikotin éberebbé teszi. A nikotinhasználat azonban ronthatja az alvás minőségét, a kialvatlanság pedig tovább súlyosbíthatja a rossz hangulatot és a fáradtságot. Ezután az érintett újra a cigarettához nyúlhat, hogy működőképesebbnek érezze magát. Jeroen Uleman, a tanulmány első szerzője szerint régóta tudjuk, hogy a rossz alvás és a depresszív tünetek gyakran együtt jelentkeznek. Az új modell abban segít, hogy jobban lássuk azokat a további mechanizmusokat is, amelyek életben tarthatják ezt a kapcsolatot. Hasonló kör alakulhat ki a mozgáshiány esetében is. Aki kialvatlan, annak kevesebb energiája lehet sportolni vagy kimozdulni. A csökkenő aktivitás, az otthon töltött idő és a társas kapcsolatok beszűkülése viszont tovább ronthatja a közérzetet, ami este ismét megnehezítheti a pihenést. Nem lehet mindent a telefonra fogni A fiatalok alvásproblémáiról szóló vitákban gyakran a mobiltelefon és az esti képernyőhasználat kapja a főszerepet. A kutatók szerint azonban félrevezető lenne egyetlen tényezőt kinevezni a probléma okának. A képernyőhasználat része lehet a rendszernek, de az sem mindegy, miért nyúl valaki újra és újra a telefonjához. Előfordulhat, hogy stresszes, magányos, szorong vagy képtelen leállítani az aznapi problémákon való gondolkodást. A késő esti görgetés ebben az esetben nem feltétlenül a kiindulópont, hanem maga is egy másik nehézség következménye. Naja Hulvej Rod epidemiológus, a tanulmány társszerzője szerint a kutatás éppen arra világít rá, hogy a fiatal felnőttek alvási és mentális nehézségei mögött sok, szorosan összefonódó tényező állhat. Ezeket együtt kell megérteni ahhoz, hogy az önmagukat erősítő folyamatokat meg lehessen szakítani. Ezért nem elég mindig korábban ágyba bújni A tanulmány nem állítja, hogy a megfelelő lefekvési idő lényegtelen. A rendszeres alvási ritmus továbbra is fontos kapaszkodó lehet, de önmagában nem szünteti meg automatikusan a háttérben húzódó stresszt, szorongást, depresszív tüneteket vagy káros szokásokat. A modell üzenete inkább az, hogy nem minden alvásprobléma oldható meg ugyanazzal az egyszerű tanáccsal. Más segítségre lehet szüksége annak, aki rendszertelen napirend miatt alszik keveset, mint annak, aki az ágyban fekve órákon át szorong, vagy a rossz lelkiállapota miatt képtelen pihenni. A megoldás ezért több terület egyidejű rendezését jelentheti: az alvási szokások mellett foglalkozni kellhet a stresszel, a mentális állapottal, a fizikai aktivitással, a társas kapcsolatokkal és a nikotin- vagy más szerhasználattal is. Nem minden tényezőt kell egyszerre megváltoztatni, de érdemes megkeresni azt a pontot, ahol a saját ördögi körünk a legkönnyebben megszakítható. A tanulmány nem bizonyított minden kapcsolatot A tanulmány szerzői maguk is hangsúlyozzák, hogy a 175 kapcsolat mindegyikét nem vizsgálták külön empirikus kutatásban vagy szisztematikus áttekintésben. A modell ezért nem végleges magyarázat, és nem bizonyítja, hogy minden bemutatott kapcsolat minden embernél valóban ugyanúgy működik. Inkább egy folyamatosan bővíthető térkép, amely új kutatási kérdések és későbbi beavatkozások alapjául szolgálhat. A kutatók célja, hogy a modellt később adatokkal tovább pontosítsák, és számítógépes szimulációkkal is megvizsgálják, mely beavatkozások szakíthatják meg a leghatékonyabban a káros visszacsatolási köröket. A legfontosabb tanulság tehát nem az, hogy felesleges időben lefeküdni, hanem az, hogy a tartós alvásprobléma ritkán csupán az óráról szól. Ha valaki heteken keresztül rosszul alszik, napközben nehezen működik, vagy közben tartós szorongást és lehangoltságot tapasztal, érdemes nemcsak a lefekvési idejét megváltoztatnia, hanem a probléma egészét megvizsgálnia, szükség esetén szakember segítségével. via Fotó: illusztráció, Unsplash