Nagyon megszedi magát egy uniós tagállam a Duna alacsony vízállásán: bevallották, hogy mennyit kaszálnak – „Kihasználjuk a helyzetet, több millióval keresünk többet!”

Bulgária naponta már 32–33 ezer megawattóra villamos energiát exportál, amire korábban nem volt példa – írta a Novinite . A Duna alacsony vízállása miatt kialakult regionális energiaválság így komoly üzleti lehetőséget teremtett a bolgár energiatermelőknek: a többletbevétel már több millió levára rúg. A bolgár energiaügyi tárca szerint az ország azért tudta kihasználni a rendkívüli helyzetet, mert erős villamosenergia-összeköttetésekkel rendelkezik a környező államok felé. Ezeken keresztül gyorsan növelni lehetett a kivitelt, amikor Magyarországon és Romániában hirtelen megugrott az importigény. Az export napi 32–33 ezer megawattórás szintje nem egyszerűen magas, hanem történelmi rekord. A bolgárok gyakorlatilag teljesen kihasználják a rendelkezésükre álló határkeresztező kapacitásokat, miközben a környező országokban az energiakereskedők egymással versenyeznek az elérhető villamos energiáért. Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy magyar és román kereskedők 3500–4000 megawattnyi kapacitásra és villamos energiára nyújtottak be igényt Bulgáriában. Dimitar Zarcsev, a bolgár villamosenergia-rendszerirányító központi diszpécserszolgálatának igazgatója akkor úgy fogalmazott, pályafutása során még nem látott hasonlót. A szakember szerint az exportlehetőségeket gyakorlatilag teljes egészében kihasználták. Bulgária a paksi és a romániai cernavodai atomerőmű termelésének visszafogása után vált a térség egyik legfontosabb villamosenergia-forrásává – írtuk korábbi cikkünkben . A helyzet nyertesei a bolgár energiatermelők és kereskedők. Az ország nemcsak a megszokottnál jóval több villamos energiát értékesít, hanem a kereslet megugrásából és a regionális piaci viszonyokból is profitál. A bolgár energiaügyi vezetés szerint az exportból származó extra bevétel már milliós nagyságrendű levában. A bolgár rendszer azért is bizonyult ellenállóbbnak, mert nem kizárólag egyetlen termelési forrásra támaszkodik. A Marica Iztok 2 szénerőmű öt blokkja termel, a víztározók megfelelően fel vannak töltve, a vízerőművek pedig szükség esetén tovább növelhetik teljesítményüket. A Kozloduji Atomerőmű ráadásul a jelenlegi vízállás mellett is teljes, kétezer megawattos kapacitással működhet. A bolgár atomerőmű hűtési rendszere eltér a paksi és a cernavodai létesítményétől: ezért a Duna vízszintjének csökkenése nem gyakorol rá olyan közvetlen hatást. Ha azonban a rendkívüli vízhiány tartósan fennmarad, Bulgáriában is szükségessé válhat a termelés mérséklése. Egyelőre viszont Szófia van kedvezőbb helyzetben: miközben Magyarország és Románia az energiakiesés pótlásáért küzd, a bolgárok rekordmennyiségű áramot exportálnak, és több millió leva többletbevételt könyvelhetnek el.