● news.bsdnet.hu

Megváltozott a "szép nyári nap" fogalma a klímaváltozás hatására. Litkai Gergely szerint egy ország esetében nem mindegy milyen állapotban szembesül a klímaváltozással. Az emberi szervezet példáját hozta fel. Egy már tartós betegségekkel küzdő szervezet nehezebben birkózik meg a szélsőségekkel, mint egy egészséges, rendszeresen sportoló szervezet. A megoldást nem egyetlen intézkedésben látja, hanem a társadalom, az állam és a vállalatok együttműködésében. Új ablakban 2026. augusztus 06. Ötös - Kultúrcsütörtök - részlet 26.08.06. Litkai Gergely 45:18 00:00 A Kultúrcsütörtök a Neoton Familia Szép nyári nap című, 1976-os dalával vezette fel a műsor második órájának vendégét, Litkai Gergely humoristát, aki éppen ebben az évben született. A Dumaszínház alapítóját, természetvédelmi aktivistát, önkéntes tűzoltót,  az „Új klímatörvényt!” elnevezésű civil kezdeményezés hivatalos nagykövetét arról kérdezte a műsorvezető, Warholik Zoltán, ő hogyan képzel el a hőkupola, az aszály közepette egy szép nyári napot. Litkai szerint a klímaváltozás mára a mindennapjaink valóságává vált: a hőhullámok, az aszályok és a vízhiány már nem jövőbeli forgatókönyvek, hanem jelenlegi kihívások. Szerinte a „szép nyári nap” fogalma is megváltozott: ma már az esőnek és a hűvösebb időnek örülünk, mert ezek a természet és az ember számára is létfontosságúak. Kiemeli, hogy Magyarország különösen sérülékeny, mivel a korábbi vízgazdálkodási hibák, a csapadékhiány és a táj kiszáradása felerősítik a klímaváltozás hatásait. „Ez olyan, mintha valaki súlyos beteg, volt egy szívinfarktusa, rossz a keringési rendszere, és akkor éri egy hőhullám, vagy akkor, hogyha sportol, nagyon jó egészségügyi állapotban van, teljesen másként reagál rá is. Ugyanez igaz Magyarországra is, hogy mi már most egy kiszárított ország vagyunk, ami nem volt felkészülve erre, ahol évek óta halmozódik a csapadékhiány, ahol a rétegvizeinket nem kezeltük megfelelőképpen, ezért látszik most minden probléma sokkal jobban, mint ahogy látszódhatna, hogyha kicsit jobban kezeltük volna ezt évtizedeken át. Ugyanez igaz az erdőkre is. Talán Sipos Katalin, aki most már helyettes államtitkár, de korábban a WWF-nek volt az igazgatója fogalmazta meg nagyon jól egy elvonuláson, amikor beszélgettünk pont a Mátráról, hogy korábban, amik ilyen erdészeti hibák voltak, a tarvágások, vagy rossz fafaj választás, vagy kisebb, nagyobb problémák, azokat a természet megjavította, lehetett velük együtt élni, tehát nem voltak ilyen látványosak. Viszont most, hogy a klímaváltozás bejött a képbe, minden hibánkat megbosszulja a természet, tehát nagyon durva hatásokat látunk egy olyan kis problémával is, amikor korábban simán elment” – összegezte. A megoldást nem egyetlen intézkedésben látja, hanem a társadalom, az állam és a vállalatok együttműködésében. Fontosnak tartja az energiatudatosságot, a fogyasztási szokások megváltoztatását, az elektrifikációt és a valós árjelzéseket, amelyek ösztönzik a takarékosságot. Úgy véli, az emberek képesek alkalmazkodni, ha megfelelő szabályozás és következetes stratégia segíti őket. Humoristaként a humort eszköznek tekinti a figyelemfelkeltésre. Szatirikus posztjaival és előadásaival próbálja közelebb hozni a környezetvédelmi kérdéseket, miközben hangsúlyozza, hogy a klímaszorongást is kezelni kell. A teljes interjút a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a  klubradio.hu -ra.)