● news.bsdnet.hu

Jelentős közjogi következményekkel járhat, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a Fidesz–KDNP képviselőinek indítványának, amely az Alaptörvény 17. módosításának köztársasági elnököt érintő rendelkezését támadja. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász lapunknak adott nyilatkozata szerint amennyiben a testület megállapítja, hogy a módosítás elfogadása nem felelt meg az Alaptörvényben rögzített eljárási követelményeknek, a vitatott rendelkezést a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal semmisítheti meg. A szakértő rámutatott: ebben az esetben jogilag úgy kell tekinteni, mintha a kifogásolt szabály soha nem is lépett volna hatályba. Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása valójában nem szűnt meg jogszerűen, vagyis az időközben lebonyolított új államfőválasztás jogalapja is megszűnne. Ennek következtében az új köztársasági elnök megválasztása és hivatalba lépése is közjogilag érvénytelennek minősülhetne, mivel annak alapja éppen az lett volna, hogy az előző államfő megbízatása megszűnt. Ifj. Lomnici Zoltán szerint átmenetileg akár olyan helyzet is előállhatna, amelyben két személy is igényt tartana a köztársasági elnöki tisztségre. Ha ugyanis az Alkotmánybíróság döntése helyreállítaná Sulyok Tamás mandátumát, miközben az Országgyűlés időközben új köztársasági elnököt választott volna, legitimációs konfliktus alakulhatna ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar közjog nem ismeri a párhuzamosan érvényes köztársasági elnöki mandátum intézményét. A megsemmisített rendelkezésen alapuló döntések közjogi érvényessége ugyanis megkérdőjeleződik, ezért hosszabb távon nem maradhatna fenn olyan helyzet, amelyben két államfő működne egyszerre. Az alkotmányjogász szerint a jogbiztonság és az állam működésének folytonossága miatt a politikai szereplőknek gyorsan rendezniük kellene a kialakult helyzetet. Ez történhetne újabb alaptörvény-módosítással, politikai megállapodással vagy az érintettek lemondásával is. Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság hatásköre ebben az ügyben korlátozott. Az Alaptörvény alapján ugyanis kizárólag azt vizsgálhatja, hogy az alaptörvény-módosítás elfogadása és kihirdetése megfelelt-e az alkotmányos eljárási szabályoknak. Ez azt jelenti, hogy a testület nem dönthet arról, helyes vagy helytelen volt-e politikailag a módosítás, nem vizsgálhatja annak tartalmát, és nem mondhatja ki, hogy a szabály sérti-e a jogállamiságot vagy a hatalommegosztás elvét. Az Alkotmánybíróság kizárólag a norma érvényességéről határozhat. A szakértő ugyanakkor felidézte, hogy a kérdésben a korábbi alkotmánybírák között sem volt teljes egyetértés. Pokol Béla korábbi alkotmánybíró szerint bizonyos esetekben a jogállamiság elvére is figyelemmel lehet megsemmisíteni egy alaptörvény-módosítást, míg Stumpf István korábbi alkotmánybíró azt hangsúlyozta: a testület alkotmányos kötelessége megvédeni az Alaptörvény belső egységét minden olyan jogalkotói döntéssel szemben, amely megbontaná annak koherenciáját. Az indítvány benyújtására az országgyűlési képviselők egynegyede jogosult, tehát a Fidesz–KDNP ötven képviselője elegendő számú. Az alkotmányjogász emlékeztetett arra is, hogy az indítványt a kihirdetéstől számított harminc napon belül nyújtották be, így az megfelel a törvényi feltételeknek. Az Alkotmánybíróságnak az ügyben soron kívül, legkésőbb harminc napon belül kell határoznia. Ha megállapítja az eljárási szabályok megsértését, megsemmisítheti a vitatott rendelkezést, ugyanakkor nem dönthet közvetlenül arról, ki töltheti be a köztársasági elnöki tisztséget – jelentette ki Ifj. Lomnici Zoltán, aki szerint a közbenső időszakban keletkezett jogviszonyok – például az ideiglenes államfői hatáskörök gyakorlása vagy az esetlegesen megválasztott új köztársasági elnök intézkedései – sorsát a jogbiztonság követelményére figyelemmel kell rendezni. Az alkotmányjogász összegzése szerint a jogi helyzet jelenleg továbbra is nyitott: Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, az államfői feladatokat átmenetileg az Országgyűlés elnöke látja el, az új köztársasági elnök megválasztását pedig a következő napokra tervezik. Az ügy végső közjogi megítélését az Alkotmánybíróság döntése határozhatja meg. Mint ismert, a TISZA-frakció nemrég kezdeményezte, hogy a jövő heti plenáris ülésen az Országgyűlés döntsön az új köztársasági elnök személyéről. Ezek szerint a jövő héten újra ülésezik majd az Országgyűlés, miután ezt a hetet a hőség miatt kihagyták. Magyar Péter miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy egész nyáron ülésezni fog a T. Ház. Az is a miniszterelnök egyik célja, hogy augusztus 20-a előtt új köztársasági elnöke legyen Magyarországnak. A saját maga által megadott határidő szorítja tehát a miniszterelnököt, aki gyorsan le is akarta tudni a köztársasági elnök megválasztását, Sulyok Tamás megbizatásának megszűnése után egy nappal már be is jelentette, hogy tárgyalni fog Polgár Judittal, akit fel is kér köztársasági elnökjelöltnek. Egyetlen nap alatt azonban akkora felhördülés követte az interneten Magyar Péter húzását, hogy a sakknagymester végül nem is fogadta el a felkérését, a miniszterelnök a végén pedig bocsánatot kellett kérjen a kommunikációs hibájáért. Azóta a kormányfő Facebook-profilján egymás után jelentek meg olyan képek, amik alapján castingot kezdett, de immáron Ruff Bálint, miniszterelnökséget vezető miniszterrel kiegészülve. Hármasban tárgyaltak Romsics Ignác történésszel és Fülöp Botond ügyvéddel is. A találkozókról csak sejtelmes képeket osztottak meg, majd pár nap szünet után ma reggel arról adott hírt a miniszterelnök, hogy Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság egykori vezetőjével is tárgyaltak, és Magyar Péter posztja szerint volt is miről beszélgetniük. A köztársasági elnökválasztás ügyében adott esetben jelöltekről is döntő kommentelők ezek után arra következtetnek, hogy Baka András lehet a jelölt, az előzetesen kommunikált lépések alapján pedig valószínűleg Romsics Ignác és Fülöp Botond sem fogadhatta el a felkérést, bár erről az átláthatóság jegyében nem kommunikáltak semmit Magyar Péterék. A Tisza Pártnak mindenesetre egyelőre nincs bejelentett jelöltje. A Fidesz és a KDNP nem vesz részt a folyamatban, mert szerintük illegitim lesz, bárkit is választanak Sulyok Tamás utódjául. Az egyetlen köztársasági elnökjelölt jelenleg a Mi Hazánk jelöltje, aki Tóth Máté energiajogász.